Transzferár korrekciók adó hatásai – 4. rész

OECD Transzferár Irányelvek alapján

A transzferár korrekciók adóhatásait (társasági adó, általános forgalmi adó, stb.) áttekintő cikksorozatunk előző részében megvizsgáltuk azokat a korrekciókat, amelyeket az adóhatóságok érvényesíthetnek az adózóknál.

Az adóhatóságok által végezhető kiigazítások a következők:

  • elsődleges kiigazítások (határon átnyúló ügyletek esetében az egyik adózónál érvényesített kiigazítás, melynek célja, hogy az adózás előtti eredmény úgy kerüljön kimutatásra, mintha a kapcsolt ügyletben a szokásos piaci árat alkalmazta volna az adózó),
  • korrekciós kiigazítások (melynek eredményeként az egyik állambeli adózónál érvényesített elsődleges kiigazítás hatásait rendezi a másik állambeli adózónál az adóhatóság),
  • másodlagos kiigazítások (olyan kiigazítás, amely abból adódik, hogy az egyik állam társasági adót vet ki a másodlagos tranzakcióra, amely megállapítása pedig azt célozza, hogy a kiigazítás eredményeként a számviteli eredmény is tükrözze a társasági adóalap kiigazítás hatásait – például vélelmezett osztalék kifizetés és forrásadó levonás).

Az adózók által végezhető, végrehajtható kiigazításokat nevezzük kompenzációs kiigazításoknak.

Kompenzációs kiigazítás: olyan kiigazítás, amelyet az adózó számít ki. Az adózó megállapítja az ellenőrzött (kapcsolt vállalkozások közötti) tranzakciók során alkalmazott árak és a szokásos piaci ár közötti különbözetet (ha volt ilyen különbözet), és ezt a különbözetet bemutatja a társasági adóbevallásában a helyi adóhatóság felé. Ennek eredményeként az adózó maga biztosítja azt, hogy az adózás előtti eredménye úgy kerüljön megállapításra, mintha a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult ügyletei során a szokásos piaci ár elv figyelembe vételével járt volna el.

Az OECD Transzferár Irányelvek iránymutatásai szerint a kompenzációs kiigazításokat a legtöbb OECD tagállam nem ismeri el, azzal az indokkal, hogy az adóbevallásnak a ténylegesen megvalósult ügyleteket kell tükrözniük. Az Irányelvek 4.39. szerint amennyiben a kompenzációs módosítás megengedett (vagy előírt) az egyik kapcsolt vállalkozás országában, de tiltva van a másik kapcsolt vállalkozás országában, kettős adóztatás merülhet fel, mivel – elsődleges módosítás híján – nem biztosított a viszontmódosítás lehetősége. A kompenzációs módosítás következtében előálló nehézségek megoldására igénybe vehető a kölcsönös egyeztető eljárás, és az illetékes hatóságoknak igyekezniük kell minden tőlük telhetőt megtenni az ilyen év végi módosítások különböző országokban alkalmazott eltérő megközelítéseiből esetlegesen adódó kettős adóztatási problémák megoldására.

Mindazonáltal a kompenzációs kiigazítások, ha megengedettek, vagy éppen szükségesek, lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy a jövedelmezőségüket a szokásos piaci ár elvével összehangolják még az adóbevallásuk benyújtása előtt, azokban az esetekben, amikor az ellenőrzött tranzakciók megkötése előtt nem álltak megfelelő összehasonlításra alkalmas adatok rendelkezésre.

Az ilyen kiigazításokat önkéntes megoldásnak lehet tekinteni az adózó oldaláról, melyet még az adóhatósági elsődleges kiigazítás előtt képes (vagy köteles) megtenni. Ezt tehát rendszerint az évzárás, illetve az adóbevallás benyújtása előtt teszi meg az adófizető, vagy adott esetben a bevallási határidőt követően önellenőrzéssel is rendezheti az adóalapját, hogy az megfeleljen a szokásos piaci ár elvének.

Európai Uniós szinten a JTPF (Joint Transfer Pricing Forum) az egyik jelentésében (Report on Compensating Adjustments, 2014, paragraph 17.) feltárta azokat a feltételeket, amelyek mellett a kompenzációs kiigazításokat az adóhatóságoknak jóvá kell hagyniuk.

A feltételek az alábbiak:

  • az érintett tranzakció vagy tranzakciók előtt az adófizető ésszerű erőfeszítéseket tett a szokásos piaci ár elvének betartása érdekében, és ezt bemutatta a transzferár dokumentációjában,
  • az adózó a tranzakcióban érintett mindkét kapcsolt vállalkozás tagállamában megtette egyidejűleg a kiigazításokat,
  • az adóalany ugyanazt a megközelítést következetesen alkalmazza az idő múlásával,
  • az adózóalany az adóbevallás benyújtása előtt elvégzi a kiigazítást; és
  • az adózó képes megmagyarázni, hogy az előrejelzései miért nem egyeznek meg az eredményeivel, ha ezt a belső jogszabályok előírják legalább az egyik érintett tagállamban.

Cikksorozatunkat folytatjuk.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem

Forrás: VALUE ADDED TAX COMMITTEE (A RTICLE 398 OF D IRECTIVE 2006/112/EC) WORKING PAPER NO 923, Possible VAT implications of Transfer Pricing

Brussels, 28 February 2017

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!