Adózás rendjéről szóló törvény tervezett módosításai 2019-től

Több tartalmi változás várható az adózó rendjében

Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló T/2931. számú törvényjavaslat (továbbiakban: törvényjavaslat) több változást vezetne be az adózás rendjében. A javaslatok egy része fogalmi jellegű pontosítás, másik része az adóadminsztráció csökkentését célozza és vannak jelentős, tartalmi jellegű módosítási javaslatok is.

Fogalmi pontosítások

  • A javasolt módosítással az egyéni cég is megjelenik az egyéb szervezet fogalmában, amellyel egyértelművé válik, hogy az egyéni cég is a törvény hatálya alá tartozik és kifizetőnek minősül.
  • A kapcsolt vállalkozás fogalmának módosítása arra irányul, hogy a törvény ne ismételje meg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény fogalmi meghatározását, hanem csak utaljon arra.

Kedvezőbb szabályok alkalmazásának előfeltétele

Abban az esetben, amikor adózó kérelmezte az általános szabályoktól történő kedvező eltérést (akár az ART. akár más adótörvény alapján), akkor ezt az adóhatóság nem engedélyezte, ha az adózónak bármely kis összegű nettó adótartozása volt a kérelem benyújtásának a napján.

A módosítás értelmében

  • egyrészt az egyéb adótörvények alapján kérelmezett kedvező eltérés esetében már nem feltétel, hogy az adózónak ne legyen nettó adótartozása, csak az ART. alapján történő kedvező eltérésnél,
  • ez utóbbi esetben pedig a nettó adótartozásba nem kell beleérteni annak a tartozásnak az összegét, amelyre nézve az adózó a kedvező eltérést kérelmezi.

A megbízható adózó és kockázatos adózó szankcionálása

Jogalkalmazást segítő pontosítás kerül a jogszabályba a megbízható adózók és kockázatos adózók részére történő mulasztási bírság kiszabásával összefüggésben. A jelenlegi szabályozás szövegezése áthúzott betűvel, míg a tervezett változtatás aláhúzott betűvel jelenik meg a következőkben.

Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában megbízható adózónak minősült, az állami adó-és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa (az általános szabályok szerint) az egyébként kiszabható mulasztási bírság felső határának, a rögzített bírságösszegnek vagy bírságmértéknek az ötven százaléka.

Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az utólagos ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában kockázatos adózónak minősült, az állami adó-és vámhatóság az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke (az általános szabályok szerinti) az egyébként kiszabható bírság felső határának, a rögzített bírságösszegnek vagy bírságmértéknek a harminc százaléka.

Ügyintézési határidő változása

Az Air.-ba beiktatandó új rendelkezés értelmében az ügyintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, melyre tekintettel szükséges az Art. ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezéseinek pontosítása is, melyben visszautal az Air. adott szabályára.

Adómegállapításhoz való jog elévülésével kapcsolatos pontosítás

A javaslat egyértelművé teszi, hogy a keresetindítási jog megnyílásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig nyugszik az adó megállapításához való jog elévülése. A jelenlegi szabályozás szövegezése áthúzott betűvel, míg a tervezett változtatás aláhúzott betűvel jelenik meg a következőkben.

Ha az adózó az adóhatóság határozata ellen közigazgatási pert indított, (a másodfokú adóhatósági határozat véglegessé válásától) a keresetindítási jog megnyílásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.

Régi – új bírságolási tényezők

A régi Art. által rögzített azon bírságolást megalapozó két eset előírására kerül sor, amikor az adózó a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően járt el, továbbá, amikor a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmazott vagy tévesen mutatott be.

Az adóelőleg-kiegészítési szabályok megsértése esetén a mulasztási bírság mértékének csökkenése

Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is – nem fizette meg legalább kilencven százalékos mértékben, a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözete után tíz százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet a javaslat értelmében a jelenlegi húsz százalék helyett.

Kivetés útján megállapított helyi adó esetében adóbírság és késedelmi pótlék kiszabása

A javaslat szerint a kivetés útján megállapított helyi adók ellenőrzése során is kiszabhatna az adóhatóság adóbírságot és késedelmi pótlékot.

Veszteséges vállalkozások kötelező adóhatósági ellenőrzése

Nem ART javaslat ugyan, de fontos lehet több vállalkozás esetében, hogy a javaslat kötelező adóhatósági ellenőrzését írna elő bizonyos, nem induló, két lezárt üzleti éven keresztül veszteségesen vagy nulla eredménnyel működő gazdasági társaságok estében annak érdekében, hogy azok ne tudjanak kibújna az adózás alól. Induló vállalkozások első négy adóévükben ez alól a szabály alól kivételt képeznek.

Feltételes adómegállapításnál előzetes konzultáció lehetőségének megszüntetése

A tervezet megszüntetné azt a lehetőséget, hogy az adózó a feltételes adómegállapítási eljárásban az adózó a kérelem benyújtását megelőzően elektronikus úton előzetes konzultációt kezdeményezhet.

A szokásos piaci ár megállapításának kötőerejének változása

A szokásos piaci árat megállapító határozatban foglaltak változatlan tényállás esetén, a kérelem benyújtásának időpontjára visszamenő hatállyal kötik az adóhatóságot, meghatározott kivételek mellett. A tervezet törölné „a kérelem benyújtásának időpontjára visszamenő hatállyal” szövegrészt.

Végzettség, szakképzettség bejelentésének eltörlése

A jövőben a munkáltatónak/kifizetőnek nem kell bejelentenie az általa foglalkoztatott biztosítottnak a végzettségére, szakképzettségére, szakképesítésére, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevére és az okirat számára vonatkozó adatokat.

* * *

Értesülj első kézből a 2019. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2019

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2019 helyszínei és időpontjai 2018-ban:

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!