A társasági adó rendszerében a kapcsolt vállalkozásokra több adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tétel vonatkozik. Mai írásunkban a K+F költségek adóalap kedvezményét mutatjuk be.

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tao. tv.) 7.§. (1) bekezdésének w) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az adózó választása szerint az az összeg:

• amely az adózó kapcsolt vállalkozásánál a Tao. tv. 7.§. (1) bekezdésének t) pontja szerinti K+F költség (saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségére tekintettel megállapított összeg), és
• amelyet az adózó kapcsolt vállalkozása választása szerint nem érvényesített a fentiek szerint adózás előtti eredményt csökkentő tételként.

K+F költségek adózás előtti eredményt csökkentő tétele

Csökkenthető az adózás előtti eredmény az adózó saját tevékenységi körében – saját célra, vagy megrendelésre, illetve kutatás-fejlesztési megállapodás alapján – végzett, a tudományos kutatásról fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (Inno. tv) 3. § 1. 2. 7. pontok szerinti fogalmi meghatározásnak megfelelő alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés (K+F) adóévben felmerült közvetlen költségének

• a kapott támogatással, valamint
• a belföldi illetőségű társasági adóalanytól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől, és
• az egyéni vállalkozótól igénybe vett kutatási szolgáltatással

csökkentett értéke 100 százalékával, függetlenül attól, hogy a kísérleti fejlesztés értékét az adózó aktiválja (az immateriális javak között használatba veszi) vagy sem. Ez a kedvezmény tehát az elszámolt költségen felül érvényesíthető.

A kedvezmény a kísérleti fejlesztés aktivált értékének a támogatással csökkentett részére az értékcsökkenési leírással egyezően több adóév alatt is igénybe vehető, az adózó döntése alapján.

A kedvezmény alapját nem kell csökkenteni a – közvetlen költség részeként elismert – szolgáltatásként igénybe vett K+F értékével, ha azt olyan személy nyújtja, amely/aki nem másik társasági adóalany, nem egyéni vállalkozó (hanem például költségvetési szerv), és nyilatkozik, hogy a szolgáltatáshoz ő sem vette igénybe a felsoroltak szolgáltatását.

A közvetített szolgáltatás értéke akkor csökkenti az adóalapot, ha az a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 51. § szerint része a közvetlen költségnek.

Nem minősül a K+F közvetlen költség a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, elismert költségnek (növelő tétel), ha nem kapcsolódik az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez.

K+F költségek csökkentő tételének megosztása kapcsolt vállalkozások között

Fontos, hogy nem osztható meg a kapcsolt vállalkozások között a Tao. tv. 7.§. (17) bekezdése szerinti összeg alapján elszámolt K+F költség adóalap csökkentő tételként. E szerint a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézet, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézet és az adózó által írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén az adózó az (1) bekezdés t) pontjában foglaltak alkalmazásakor az ott meghatározott összeg háromszorosát, legfeljebb 50 millió forintot vehet figyelembe.

A kapcsolt vállalkozások közötti K+F adóalap csökkentő tétel megosztásának feltételei:

• az adózó vonatkozásában is vizsgálni kell a Tao. tv. 3. számú melléklet A) rész 15. pontja szerinti körülmények fennállását, azaz, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez kapcsolódik-e,
• az adózónak rendelkeznie kell az adóbevallás benyújtásáig a kapcsolt vállalkozása írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza a kapcsolt vállalkozás adóévi saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenysége közvetlen költségének összegét, valamint az összegre tekintettel az adózó(k) által érvényesíthető összeget,
• a kapcsolt vállalkozás által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg a nyilatkozat kiállítója által a Tao. tv. 7.§. (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesíthető összeget.

A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel. A kapcsolt vállalkozások az egyoldalú nyilatkozatot ki is egészíthetik egy külön megállapodással, melyet minden résztvevő aláír, rögzíthetik a pontos felelősségi viszonyokat, a K+F költségek számításának módszertanát és megosztási rendszerét.

Amennyiben bármilyen okból kiderül, hogy az adózó a kapcsolt vállalkozásától „átvett” adóalap csökkentő tételt nem megfelelő összegben szerepeltette, utólag azt önellenőrzéssel módosíthatja.

A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett a társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett.

A K+F költségek kapcsolt vállalkozások közötti megosztásának adóalap csökkentő tételéhez nem kapcsolódik jelenleg transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség, sem a Tao. tv. 18.§. szerinti társasági adóalap módosítási kötelezettség.

Példa:

* Megfelelő tartalmú nyilatkozat határidőben történő rendelkezésre állása esetén.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem