Sok könyvelő számára okoz még mindig fejtörést a kapcsolt vállalkozások témaköre. Túl azon, hogy a kapcsolt vállalkozási viszony beazonosítása is egy összetett feladat, a kapcsolt cégek között alkalmazott ellenérték is vizsgálat tárgyát kell, hogy képezze.

Miért fontos a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ellenérték vizsgálata?

A leginkább ismert előírást a társasági adó törvény (a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 18.§-a tartalmazza.

Ezen előírás szerint amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét

• csökkenti – ha a megfelelő feltételek fennállnak -, illetve
• növeli.

Az adózás előtti eredmény csökkentése akkor lehetséges, ha az alkalmazott ellenérték következtében az adózó adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és

• a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint
• rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; és
• rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet összegét (a másik félre vonatkozó jog szerinti szokásos piaci ár elve alapján meghatározott összeget) figyelembe veszi (vette) a társasági adó vagy annak megfelelő adó alapjának meghatározása során (ez utóbbi előírás 2018-től érvényes).

Látható tehát, hogy a csökkentésnek számos feltétele van, és ezek betartását nagyon alaposan szükséges vizsgálni, mert akár már egy feltétel megsértése esetén adóhiány keletkezhet az adózónál.

Az adózás előtti eredmény növelése viszont kötelező, (kivéve, ha az adózóval a magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében az adózó adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.

A társasági adó rendszerében szereplő szokásos piaci ár elve azonban az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.)1.§. (8) bekezdésében is megjelenik:

„A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.”

Tehát ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden adónem tekintetében fontos, hogy az adó alapját a szokásos piaci ár figyelembe vételével állapítsák meg a kapcsolt vállalkozások.

A 2016-os évről szóló helyi iparűzési adóbevallásokban is már megjelent egy új sor, mely arra szolgál, hogy az iparűzési adó alapját is módosítsa az adózó, ha a szokásos piaci ár elvétől eltérő módon állapította meg a szerződéses feltételeit.

Emellett az általános forgalmi adó, az illeték, és számos más adónem esetében találhatunk speciális rendelkezéseket a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan.

E cikksorozat következő részében a kapcsolt vállalkozások közötti ellenérték vizsgálatának különböző módszereit ismertetjük.

* * *

Amennyiben kérdésed van a szakma egyik legösszetettebb és legnagyobb adókockázatot rejtő témakörével kapcsolatban, akkor jelentkezz augusztus 13-ig kedvezményesen  a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében október 13-án megrendezésre kerülő Transzferárak bizonyítása és nyilvántartása című konferenciámra, ahol személyesen is meg tudjuk vitatni felmerülő kérdéseidet.