Cikksorozatunk első részében a háromszintű transzferár nyilvántartási forma kapcsán elsőként az országonkénti jelentés (CbCR) került részletezésre. A második részben a fődokumentum tartalmi elemeiről volt szó. Mai írásunkban a helyi dokumentum kötelező elemeit tekintjük át.

A 2017. november 17-én hatályba lépő a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet és az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) a hazai jogrendbe is bevezette a háromszintű transzferár nyilvántartás új koncepcióját, mely az alábbi elemekből áll:

Helyi dokumentum

A helyi dokumentum nem feleltethető meg egyértelműen a korábbi transzferár nyilvántartási formának (eddig annyi nyilvántartás volt szükséges, ahány tranzakció nem mentesült, kivéve az összevonási szabályoknak megfelelő ügyletek). Új felépítéssel rendelkezik: egy anyagban kell kezelni az összes kapcsolt vállalati tranzakciót (melyek nem mentesülnek a nyilvántartás készítési kötelezettség alól).

A helyi dokumentum részei:

• központi rész, mely az adózót mutatja be,
• tartalmi rész, mely az egyes kapcsolt vállalati tranzakciókat mutatja be a megfelelő mélységben.

Mit tartalmazzon a helyi dokumentum központi része?

Az adózó bemutatása rész tartalmazza:

• az adózó ügyvezetése (menedzsmentje) felépítésének bemutatását, szervezeti ábráját, azon személyek megnevezését, akiknek az ügyvezetés jelentést tesz és azon országok megnevezését, ahol e személyek a központi irodájukat fenntartják;
• az adózó üzleti vállalkozásának, tevékenységének és stratégiájának részletes bemutatását, beleértve, hogy az adózó részt vett-e, vagy hatással volt-e az adózóra üzleti átszervezés vagy immateriális javak átadása a jelen vagy a közvetlenül megelőző adóévben, és ezen ügyleteknek az adózóra gyakorolt hatását;
• az adózó legfontosabb versenytársainak felsorolását;
• az egyes ellenőrzött ügyletekre, illetve egyes összevont ellenőrzött ügyletekre vonatkozó adatokat; (Lásd következőkben!)
• azoknak a hatályos egy-, két- vagy többoldalú, szokásos piaci ár-megállapítási megállapodásoknak, valamint más adózási megállapodásoknak (ideértve többek között a feltételes adómegállapítási határozatokat) a másolatát, amelyet nem az állami adó- és vámhatóság adott ki, és amelyek az adózó nyilvántartási kötelezettség alá eső ellenőrzött ügyleteire vonatkoznak; és
• a helyi dokumentum elkészítésének időpontját.

Mit tartalmazzon a helyi dokumentum minden egyes ellenőrzött ügyletre vonatkozóan?

A tartalmi rész részletezi:

• az ellenőrzött ügylet bemutatását (például gyártási szolgáltatások beszerzése, termékek beszerzése, termékek eladása, szolgáltatások nyújtása, kölcsönnyújtás, pénzügyi és teljesítési garanciák biztosítása, immateriális javak licencbe adása) és a környezet, érintett piac bemutatását, amelyben az ügylet létrejön;
• az ügyletben részes más kapcsolt vállalkozások elnevezését, székhelyét, belföldi illetve külföldi adószámát, ennek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzéket (nyilvántartást) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét, a kapcsolt vállalkozási viszony alapjának megjelölését;
• az ellenőrzött ügylet alapján az adóévben teljesített, illetve járó fizetések összegét, legalább az ügyletben résztvevő felek szerinti bontásban;
• az ellenőrzött ügylet alapjául szolgáló – a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős – szerződés adóévben hatályos összes változatának másolatát, amennyiben a szerződést nem írásban kötötték, akkor annak részletes tartalmának leírását;
• az ellenőrzött ügyletben érintett kapcsolt vállalkozások részletes összehasonlító és funkcionális elemzését, beleértve a korábbi évekhez képest bekövetkezett bármely változást;
• a legmegfelelőbb szokásos piaci ár-megállapítási módszer megnevezését, figyelemmel az ügylet természetére, fajtájára, az elérhető összehasonlító adatokra, továbbá a módszer megválasztásának indokait;
• amennyiben releváns – a tesztelt félnek választott kapcsolt vállalkozás megjelölését és a választás indokolását;
• a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazásakor figyelembe vett fontosabb előfeltételezések összefoglalását;
• amennyiben releváns – a többéves összehasonlító elemzés magyarázatát;
• a kiválasztott belső és külső összehasonlító ügyletek felsorolását és bemutatását, és azon független vállalkozások releváns pénzügyi adatainak bemutatását, amelyekre a szokásos piaci ár-elemzésben támaszkodtak, beleértve az összehasonlító elemzés módszertanának leírását és ezen információk forrását;
• az összehasonlíthatóságra vonatkozó kiigazítások bemutatását és részletes indokolását, továbbá annak megjelölését, hogy a kiigazítás a tesztelt fél, az összehasonlítható független ügylet vagy mindkettő adataiban történik;
• annak részletes bemutatását, hogy az ellenőrzött ügyletek során a kiválasztott szokásos piaci ár-megállapítási módszeren alapuló szokásos piaci árnak megfelelően alakították ki az árat;
• a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazása során felhasznált pénzügyi információk összefoglalását;
• annak lényegre törő bemutatását, hogy a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazása során felhasznált pénzügyi adatok hogyan köthetők az adózó beszámolójában foglalt adatokhoz; és
• az ellenőrzött ügylet tárgyában folyamatban lévő vagy lezárt, a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárással kapcsolatban a bíróság, a hatóság megnevezését, székhelyét (külföldi állam esetén annak megnevezését is), az ügy számát, az eljárás megkezdésének és lezárásának időpontját, a jóváhagyásra benyújtott, a hatóság által vitatott vagy a megállapított (jóváhagyott) szokásos piaci árat.

Bármelyik elemet a fődokumentumra való hivatkozással is lehet szerepeltetni, feltéve, hogy a fődokumentumban bemutatott információ a fentieknek megfelel, és az ezen információkat tartalmazó fődokumentum elkészül az adózó társasági adóbevallása benyújtásáig.

Cikksorozatunkat folytatjuk.

* * *

Értesülj első kézből a 2018. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2018

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2018 helyszíne és időpontja:
Budapest III. – 2018. január 9.- január 10.