Összeállítottuk, hogyan változtak a különféle adózási alapelvek, és mely jogszabályokban találjuk meg a rendelkezéseket. Emellett elkezdjük megvizsgálni a korábbi és új Art. hatályában bekövetkezett változásokat.

Alapelvek

A régi Art. legtöbb alapelve átkerült az az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvénybe (Air.), de néhány alapelvet (a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye, a szerződés tartalom szerinti minősítésének követelménye, az ügylet gazdasági eredmény szerinti minősítésének és a kapcsolt vállalkozások közötti szerződések minősítésének követelménye, a nemzetközi szerződéssel érintett jövedelem magyarországi adóztatása) [1.§-4.§.] és a becslés alkalmazásának lehetőségét nem rendeltetésszerű joggyakorlás esetén [5.§.] az új az adózás rendjéről szóló  2017. évi CL. törvény (Art.) szabályozza.

A jogviszony eltérő minősítésének tilalmát az Air. tv-ben nem az alapelvek között találjuk meg, hanem a 100.§-ban.

Három új alapelv jelent meg az Air. tv-ben

• Szakszerű és hatékony eljárás elve [2.§.]

Az adóhatóság a szakszerűség, a hatékonyság és a költségtakarékosság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy – a tényállás tisztázására vonatkozó követelmények sérelme nélkül – az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen, és az adózónak, az eljárás egyéb résztvevőjének és az adóhatóságnak a legkevesebb költséget okozza.

• Egyedi elbírálás elve [4.§.]

Az adóhatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza.

• Közérthetőség elve [7.§.]

Az adóigazgatási eljárásban az adózókkal való kapcsolattartás nyelvezetének egyszerűnek és közérthetőnek kell lennie.

Állampolgárság szerinti megkülönböztetés tilalmához tartozik egy új rendelkezés az Air. tv-ben, mely a külföldiek nyelvhasználati jogáról szól, de nem az alapelvek között találjuk meg [31.§.]:

„(1) Ha az adóhatóság nem magyar állampolgár, a magyar nyelvet nem ismerő természetes személy adózó ügyében magyarországi tartózkodásának időtartama alatt hivatalból indít azonnali eljárási cselekménnyel járó eljárást, az adóhatóság gondoskodik arról, hogy az adózót ne érje joghátrány a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt.

(2) A magyar nyelvet nem ismerő adózó – a fordítási és tolmácsolási költség előlegezése és viselése mellett – az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben is kérheti, hogy az adóhatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét.”

A régi az új Art. hatálya

A törvény hatálya alatt nevesítésre került az új Art-ban a Magyarország területén a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény szerint nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon [6.§. (1)].

Távolról is nyújtható szolgáltatások esetén az új Art. a törvény hatályát kibővíti az alábbiakkal:

„E törvény hatálya kiterjed a távolról is nyújtható szolgáltatás utáni, az Európai Unió más tagállamát megillető hozzáadottértékadó-fizetési és -bevallási kötelezettségre, ha az adóigazgatási rendtartásban meghatározott adózó (a továbbiakban: adózó) e kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget.”

A régi Art. végrehajtásra vonatkozó törvényi hatálya így szólt [4.§. (2)]:

„A végrehajtás és az ezzel összefüggő nyilvántartás tekintetében e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a köztartozásokra, továbbá igazgatási és bírósági szolgáltatás díjaira, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el (adók módjára behajtandó köztartozás).”

Az új Art. már nem tartalmaz ezzel kapcsolatos rendelkezéseket, ezek a jogszabályi részletek átkerültek az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (Avt. tv.) 1.§-ba:

„E törvényt kell alkalmazni az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság (a továbbiakban együtt: adóhatóság) által megállapított, nyilvántartott, törvényen alapuló fizetési kötelezettségek végrehajtása során.”

Kikerülnek az új Art. hatálya alól a Ket. alkalmazására vonatkozó hivatkozások is.

Ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer működtetése

Az ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer működtetésének rendelkezései az új Art. 258.§-ban találhatóak meg, a rendszerbe történő bejelentkezéshez az adózónak vagy képviselőjének ügyfélazonosító számmal vagy az Eüsztv. szerinti részleges kódú telefonos azonosításhoz szükséges felhasználó névvel és jelszóval kell rendelkeznie. (Eüsztv.: az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény.) Emellett a telefonon intézhető ügyeket a 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól (VHR.) tartalmazza [72.§.]:

„A telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszere útján, az adózó vagy képviselője telefonon előterjesztett kérelme alapján az állami adó- és vámhatóság

1. az adózó – állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott törzsadataira vonatkozó – egyedi bejelentéseivel, változásbejelentéseivel kapcsolatban jár el,
2. igazolást állít ki az adóazonosító jelről,
3. rögzíti a levelezési címet,
4. közösségi adószámot képez,
5. az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint értékhatár eléréséhez kapcsolódó bejelentést fogadja,
6. az egészségügyi szolgáltatási járulék hatálya alá bejelentkezést rögzít,
7. javítja az Art. 1. melléklet 3. pontja szerinti kötelezettséggel összefüggésben a munkáltató vagy kifizető által hibásan benyújtott bejelentő és változásbejelentő adatlapot, az adózó személyes jelenlétét nem igénylő esetben,
8. a papír alapon érkezett vagy papír alapon is benyújtható, elektronikus úton érkezett bevallásokat az adózó személyes jelenlétét nem igénylő esetben javítja,
9. átvezetést teljesít,
10. a hibásan benyújtott átvezetési és kiutalási kérelmet javítja, az adózó személyes jelenlétét nem igénylő esetben,
11. a személyi jövedelemadó tartozás rendezését követő kiutalást teljesít az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz, a nyugdíj-előtakarékossági számlára, nyugdíjbiztosítási számlára,
12. észrevételt rögzít az adószámla egészét, illetve egyes adónemeit érintően,
13. az adózó adó-, együttes adó- és jövedelemigazolás iránti kérelmét rögzíti,
14. a gépjármű forgalmazók illetékmentességének megállapításához kapcsolódó nyilatkozatot rögzíti,
15. tájékoztatást nyújt az ellenőrzést végző személy személyazonosságáról és megbízásának érvényességéről, a megbízólevél számáról, az ellenőrzés alá vont adónemekről és időszakról,
16. tájékoztatást nyújt a közösségi adószám érvényességéről, illetve
17. egyedi tájékoztatást ad az adózó állami adó- és vámhatósághoz bejelentett törzsadatairól, az adózó adószámlájáról, az adózó adószámla-kivonatáról, az adózót érintő fizetési kötelezettségekről, köztartozásokról, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó regisztrációról, az állandó meghatalmazásról, az adózó bevallásainak adatairól, az adózó hibás bevallásáról, az adózó által elmulasztott bevallások miatt kiszabott mulasztási bírságról.”

Következő cikkünkben az adóügyekben alkalmazandó ügyintézési határidőket vizsgáljuk meg.

* * *

Amennyiben személyesen szeretnél velem találkozni, a PENTA UNIÓ Zrt.  szervezésében 2018. február 15-én Transzferár nyilvántartás készítés szabályai 2017-2018. címmel konferenciát tartok. Ne maradj le, jelentkezz kedvezményesen 2018. február 8-ig.

Továbbá, ha az adózás rendjével kapcsolatos változások  részletesebben is érdekelnek, akkor jelentkezz most még kedvezményesen Az adóeljárás, az adóper új szabályai 2018 címmel március 28-án, valamint az Adóellenőrzések és adóperek, adóhatósági kapcsolattartás az új Art., Air alapján – Új helyzetben a gazdálkodók 2018-tól! címmel május 3-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásokra.