Hogyan készüljünk fel egy transzferár ellenőrzésre? – 1. rész

Segítünk!

Az adóellenőrzés keretein belül a transzferárakat és a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult tranzakciókat is ellenőrizhetik az Adóhatóság képviselői. Sok esetben már az ellenőrzés megkezdése előtt vagy annak kezdetén jelzést kap az adózó, hogy készüljön fel: az ellenőrzés a kapcsolt vállalati ügyletekre és dokumentációkra is ki fog terjedni. Egy ilyen ellenőrzés során, a csoporton belüli tranzakciókba gyakorlatilag bármilyen mélységben betekintést és információkat kérhet az Adóhatóság: a könyvelési adatoktól kezdve a szerződéseken, elszámolásokon és bizonyítékokon át egészen az ügyletek mögötti megfontolásokig, az árképzési módszertan részletes bemutatásáig és természetesen ahol ez kötelező, a transzferár nyilvántartásokig.

Hogyan és milyen adatokkal érdemes felkészülni egy olyan adóellenőrzésre, mely transzferárakat is érinthet?

  1. Kapcsolt vállalkozások körének ellenőrzése

A kapcsolt vállalkozások körének meghatározása az első és kihagyhatatlan lépés a transzferár ellenőrzési felkészülésben. A kapcsolt vállalkozásokat adózási szempontból a társasági adóról és az osztalékadóról szóló1996. évi LXXXI. törvényben (Tao. tv.) található fogalomrendszer szerint szükséges beazonosítani. Kapcsolt vállalkozás lehet többségi befolyással rendelkező magánszemély, vállalkozás, egyéb szervezet, pl. alapítvány, bizalmi vagyonkezelő, magántőkealap is. A többségi befolyás megvalósulhat szavazati többség alapján, vagy meghatározó befolyás alapján. A szavazati többség nemcsak közvetlen, hanem közvetett módon is fennállhat, így lehetséges az, hogy például egy magyarországi leányvállalatnak kapcsolt vállalkozása lesz nemcsak a közvetlen anyavállalata Németországban, hanem annak anyavállalata az USA-ban és az összes leányvállalat szerte a világon. A szavazati többség tekintetében a közeli hozzátartozók közvetlen és / vagy közvetett befolyását szükséges összeadni. Ennek szabályozása összetett, és mindig az egyes esetek alapján szükséges a vizsgálatot elvégezni, bizonyos esetekben össze kell adni például a közvetlen befolyást a közvetett befolyással, míg más esetekben nem kell összeadni. A meghatározó befolyás megtörténhet például egy kinevezési jog által (vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok többségének kinevezési, visszahívási joga). A kapcsolt vállalkozási viszony keletkezésének másik ága a többségi befolyás mellett az ügyvezetés egyezősége, ahol a személyében azonos ügyvezető vagy vezető tisztséget ellátó szerv tagjainak azonossága valósíthatja meg a kapcsoltságot. Mindamellett kapcsolt vállalkozásnak számít a külföldi telephely, fióktelep, és ezek kapcsolt vállalkozásai is fő szabály szerint.

A kapcsolt vállalkozásokat érdemes listázni, megjelölve benne a kapcsolt viszony keletkezésének napját és a kapcsolt viszonyt megalapozó okokat és indokokat.

  1. Kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult tranzakciók

A kapcsolt vállalkozások feltérképezését követő következő lépés azon kapcsolt vállalkozások kiválasztása, melyekkel bármilyen tranzakció megvalósult (például termékek adásvétele, szolgáltatások, pénzügyi-finanszírozási ügyletek, cash-pool, garanciális szolgáltatások, térítés nélküli átadások és térítés nélküli (ingyenes) szolgáltatás nyújtások, apportok, üzletrész adásvételek, stb.). Az adózási teendők egy része azokat a kapcsolt vállalkozásokat érinti csak, melyekkel tranzakciók valósultak meg, másik részéhez pedig szükséges a teljes kapcsolt vállalati kör átlátása. Nézzünk meg erre néhány példát!

Adózási teendők, ahol az összes kapcsolt vállalkozás beazonosítás számít(hat) Adózási teendők, ahol csak azok a kapcsolt vállalkozások érintettek, melyekkel tranzakció valósult meg
KKV méret meghatározás (kapcsolódó vállalkozások és partnervállalkozások – eltérő definíció, mint a kapcsolt vállalkozások esetében, de van átfedés) Kapcsolt vállalkozások bejelentése (első tranzakció napja, 15 napon belül) – 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság
Innovációs járulék fizetési kötelezettség (lásd KKV méret meghatározás) Kapcsolt vállalkozások bejelentése (kapcsolt vállalkozási viszony megszűnése, 15 napon belül) – 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság
Transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség (lásd KKV méret meghatározás) Kapcsolt vállalkozások közötti készpénzfizetés bejelentése (készpénz fizetés napja, 15 napon belül) – 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság
TAO kisvállalkozási kedvezmények (lásd KKV méret meghatározás) Szokásos piaci ár elve – ART. alapelve (az adózási viszonyokban kötelező a szokásos piaci ár elv alkalmazása)
CBCR (Country-by-Country report) készítési kötelezettség – minden kapcsolt vállalkozást tartalmaznia kell Tao, IPA, ÁFA, Innovációs járulék, stb. adónemek esetében adóalap-módosítási kötelezettség (szokásos piaci ár elve – növelés kötelező, csökkentés csak okirat és nyilatkozat birtokában)
Transzferár nyilvántartás fődokumentuma (Master fájl – minden kapcsolt vállalkozást tartalmaznia kell, ügylettől és tranzakciótól függetlenül) Transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség (helyi dokumentum és fődokumentum, azaz Local fájl és Master fájl)

Az előző pontban elkezdett táblázatot célszerű folytatni, megjelölve benne, hogy a tárgyévben mely kapcsolt vállalkozásokkal valósultak meg tranzakciók (illetve mikor valósultak meg az első tranzakciók és az egyéb – bejelentési kötelezettséget okozó gazdasági események – ), és a szükséges bejelentési kötelezettségek megtételre kerültek-e, és mikor, milyen hatállyal.

  1. Kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult tárgyévi tranzakciók listázása

A következő lépésben már csak a tárgyévi (tárgyidőszaki) kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult tranzakciókra koncentrálunk. Ha az előző pontban még nem történt meg a tételes listázás, azt szükséges elkészíteni. Összeállítandó tehát a könyvelés és egyéb analitika, valamint a szerződések alapján, hogy

  • mely kapcsolt vállalkozással (cégnév, székhely, illetőség szerinti állam, adószám vagy cégjegyzékszám)
  • milyen irányú kapcsolt vállalati tranzakció (költség, ráfordítás, bevétel, egyéb),
  • milyen megnevezésű ügylet,
  • milyen szerződés alapján (típusa: szóbeli, írásbeli; kelte, hatálya, módosításai, rövid lényegi leírása, stb.),
  • milyen értékben (szerződés szerinti érték, ingyenes, XY Ft, devizanem, stb.)
  • milyen könyvelési értékben (könyvelésben szereplő elszámolt összeg)

valósult meg.

A táblázat egy sora egy tranzakciót kell, hogy reprezentáljon. Ezt követően fel kell tüntetni, hogy az árképzés milyen módszer alapján történt meg (a Tao. tv. tartalmazza a szokásos piaci ár meghatározására szolgáló, alkalmazható módszereket), milyen összehasonlító adatokat (árat, ártartományt, haszont, haszonkulcsot, ezek tartományát, stb.) alkalmazott a társaság az árképzés során, mi a forrása az összehasonlítható adatoknak (pl. belső kimutatások, adatbázis benchmark elemzés, stb.). Kiemelt fontosságú, hogy a táblázat az összes kapcsolt vállalati ügyletet tartalmazza, nemcsak a nyilvántartással érintett ügyleteket. Ezt követően pedig azonosítani kell, hogy a társaság

a) nem kötelezett transzferár nyilvántartás készítésére (KKV méret meghatározás, számításokkal, kapcsolódó vállalkozások és partnervállalkozások teljes körű beazonosításával együtt), vagy

b) kötelezett transzferár nyilvántartás készítésére.

Az a) esetben (transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alóli mentesség) plusz részletes számítások szükségesek, ha az adózó adóalap-kiigazítást alkalmazott, annak alátámasztására.

A b) esetben szükséges a táblázatban soronként megjelölni, ha

az adózó bizonyos ügyleteket a transzferár rendeletben (32/2017. NGM rendelet) szereplő mentességi okok valamelyike miatt mentesített a nyilvántartás készítési kötelezettség alól, megjelölve a mentesség okát,

az adózó  bizonyos ügyleteket a transzferár rendeletben (32/2017. NGM rendelet) szereplő összevonási szabályok miatt összevontan kezelt, megjelölve az összevonás okát,

az adózó helyi dokumentumot készített és annak dátumát (módosításának dátumát),

az adózó fődokumentumot készített és annak dátumát (módosítás dátumát), illetve ha ezt más tagvállalat készítette el, akkor annak a tagvállalatnak a nevét, székhelyét, illetőség szerinti országát és adószámát.

Cikksorozatunkat folytatjuk, melyben bemutatjuk, milyen speciális ügyletek lehetnek az adóhatóság fókuszában és milyen rejtett transzferár kockázatokat tartalmazhat egy kapcsolt vállalkozás működése, amelyekre elsőre nem biztos, hogy gondolnánk.

* * *

Szeretném figyelmedbe ajánlani a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében,  2020.09.17-én tantermi és ÉLŐ online formában megrendezésre kerülő konferenciámat >> Kapcsolt vállalkozások adózási feladatai, transzferár nyilvántartás készítési útmutató 2020.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!