Az üzleti titokra vonatkozóan új törvény került megszavazásra 2018. július 20-án. A törvény az Európai Parlament és a Tanács által 2016. június 8. napján elfogadott, a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EU irányelvet (a továbbiakban: Irányelv) ülteti át a magyar jogba.

A törvény alapjául szolgáló Irányelv megalkotása azért vált szükségessé, mert az innovatív vállalkozások egyre fokozottabban ki vannak téve az üzleti titok eltulajdonítására irányuló – az unión belülről vagy kívülről kezdeményezett – tisztességtelen magatartásnak, így például az engedély nélküli másolatkészítésnek, az ipari kémkedésnek vagy a titoktartási kötelezettségek megsértésének.

Az utóbbi idők folyamatai, így a globalizáció, a tevékenységek fokozódó kiszervezése, az egyre hosszabb ellátási láncok és az információs és kommunikációs technológiák fokozott használata hozzájárultak az említett magatartásokból fakadó kockázatok növekedéséhez. Az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, hasznosítása, illetve felfedése nyomán csökken az üzleti titok jogosultjainak esélye arra, hogy innovációs erőfeszítéseik révén kihasználják helyzeti előnyüket.

Az e probléma kezelése érdekében a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt tett nemzetközi

erőfeszítések vezettek a Szellemi Tulajdon Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló Egyezmény angol nevén Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás) megkötéséhez. Azonban a TRIPS-megállapodás létrejötte ellenére is számottevő különbségek mutatkoznak a tagállamok jogszabályai között az üzleti titok harmadik személyek általi jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával, illetve felfedésével szembeni védelme tekintetében, ami miatt szükségessé vált azoknak uniós szinten történő harmonizálása.

Az Európai Uniós irányelv egyik fő célja tehát az egységes üzleti titok fogalom bevezetése a tagállamokban, a másik fő célja pedig az, hogy az üzleti titkok megsértőivel szemben minden országban egységes jogorvoslati lehetőségek álljanak a károsultak rendelkezésére.

A jogalkotó az átültetési kötelezettséggel kapcsolatban azt a megoldást választotta, hogy az üzleti titok védelmére vonatkozó új fogalmi megközelítést, jogintézményeket, és eljárási szabályokat nem a Ptk.-ban és a Pp.-ben helyezte el, hanem egy új jogszabály megalkotása útján tette a nemzeti jog részévé a rendelkezéseket. Ezen új jogszabály a szellemi tulajdonjogi, ún. „ágazati törvények” mintáját alapul véve, az Irányelv elvárásainak megfelelően épül fel.

A jövőben tehát a természetes és jogi személyek magántitkai az eddigi rendelkezésekkel azonos módon személyiségi jogi védelmet, míg az üzleti titok és a védett ismeret (know-how) a szellemi tulajdonjogi védelem logikájára és szankciórendszerére épülő, speciális védelmet élveznek.

Az új szabályozási megoldás az Irányelvben lefektetetteknek megfelelően tartalmazza az üzleti titok fogalmának, és a védelem korlátjainak új megközelítését, kiegészítve az Irányelv által bevezetett új szankciórendszerrel.

Üzleti titok új fogalma

„Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.”

A definíció az Irányelvben foglaltaknak megfelelően kiegészítésre került az információk titkos jellegével, másrészről a Ptk. kereskedelmi érték fordulata a tágabb, vagyoni értékkel bír fordulattal került helyettesítésre.

A titkosság fogalma két elemből áll: a belső titkosságból, és a külső titkosságból. A belső titkosság azt jelenti, hogy az adott információhoz a nyilvánosság tagjai nem férnek hozzá, míg a külső titkosság értelmében a jogosult a titokban tartáshoz az adott helyzetben általában elvárható magtartást tanúsította.

Az üzleti titok vagyoni értéke a külső és belső titkosságból, tehát az információ nem közismert jellegéből, és annak a jogosult által történő, megfelelő megóvásából együttesen fakad.

„Védett ismeret (know-how) az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.”

Ez a fogalmi rendelkezés a védett ismeret (know-how) fogalmának a Ptk.-ból való áthelyezését és finomhangolását szolgálja.

Az Irányelv az üzleti titok fogalma alatt két kategóriát különböztet meg, az üzleti információt és a know-how-t. A védett ismeret tehát az Irányelv olvasatában – ahogy a korábbiakban a Ptk.-ban is – az üzleti titok egy alfaja, ennek megfelelően az Irányelv normaszövege, illetve jelen jogszabály nem nevesíti külön a know-how-ra vonatkozó szabályokat, illetve a fogalom-meghatározás is csupán az üzleti titok fogalmától eltérő, speciális fogalmi elemeket rögzíti, az üzleti titok további követelményei pedig a védett ismeret tekintetében is irányadóak. Ebből az is következik, hogy a védett ismeret az üzleti titokkal az e törvényben megfogalmazott, azonos védelemben részesül.

Az üzleti titokhoz fűződő jog

A jogosultnak joga van az üzleti titok hasznosítására, mással történő közlésére és nyilvánosságra hozatalára (a közlés és nyilvánosságra hozatal együtt: az üzleti titok felfedése).

A jogosult az üzleti titokhoz fűződő jogot egészben vagy részben átruházhatja (üzleti titok jogátruházási szerződés), továbbá az üzleti titok hasznosítására másnak engedélyt adhat (üzleti titok hasznosítási szerződés).

A törvény egyértelműen kifejezésre juttatja az üzleti titokhoz fűződő jog vagyoni jellegét azzal, hogy kimondja: az üzleti titokhoz fűződő jog forgalomképes, és az üzleti titok hasznosítására, illetve részleges, titoktartás melletti felfedésére is (a teljes, korlátozás nélküli felfedés az oltalom megszűnéséhez vezetne) licencia szerződést köthetnek a felek.

A törvény a gyakorlat segítése céljából el is nevezi az itt szabályozott szerződési altípusokat. Az üzleti titok jogátruházási szerződés a jogátruházási szerződés (Ptk. 6:202. §) egyik altípusa. Létrejöttéhez és teljesítéséhez meg kell állapodni a jogátruházás jogcímében (tipikusan: adásvétel), ez a jogátruházásra irányuló szerződés, és magában a jogátruházásban (ez a jogátruházást teljesítő szerződés). A gyakorlatban e két megállapodás tipikusan összeolvad, de ha például az ellenszolgáltatást részletekben fizetik meg, a két „fázis” el is különülhet, a jogátruházásra csak az ellenérték teljes kifizetésével kerül sor.

Az üzleti titok hasznosítási szerződés pedig a külön nem szabályozott, de tudományos szerződéstípust alkotó licencia szerződés egyik altípusa, amelyet a Ptk. absztrakt módon „vagyoni jog által védett oltalmi tárgy időleges használatára, felhasználására vagy hasznosítására” engedély útján jogot engedő szerződésnek tekint (Ptk. 6:178. §).

Kivételek az üzleti titok védelme alól

Nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének az üzleti titok megszerzése, ha például nyilvánosan hozzáférhető vagy jogszerűen megszerzett termék, illetve jogszerűen igénybe vett szolgáltatás vizsgálata, elemzése vagy tesztelése útján valósul meg (feltéve, hogy az üzleti titok megszerzőjét nem terhelte az üzleti titok megszerzésére vagy megőrzésére irányuló korlátozás, különösen a titoktartási kötelezettség).

De nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének az üzleti titok megszerzése akkor sem, ha az egyéb, a jóhiszeműség és tisztesség követelményével összeegyeztethető, az adott helyzetben elvárható magatartás útján valósul meg. Ide sorolandó például az üzleti titoknak harmadik személytől kereskedelmi forgalomban, jóhiszeműen és ellenérték fejében történő megszerzése.

Nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének többek között,

• ha az üzleti titok megszerzése, illetve az ügyben eljárni jogosult szerv számára történő felfedése jogszabálysértés vagy az üzleti tisztesség általános követelményeibe ütköző magatartás megelőzése, elkerülése, következményeinek elhárítása vagy csökkentése céljából, a közérdek védelmében, a cél által indokolt terjedelemben történik,
• vagy például az üzleti titok megszerzését, hasznosítását vagy felfedését közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy törvény írja elő, vagy teszi lehetővé.

Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése

Az üzleti titokhoz fűződő jogot megsérti, aki az üzleti titkot jogosulatlanul

• megszerzi,
• hasznosítja vagy
• felfedi.

Az üzleti titok jogosulatlan megszerzését jelenti,

• ha az üzleti titkot az azt megszerző személy a jogosult jogszerű ellenőrzése alatt álló, az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titok megismerésére alkalmas dokumentumhoz, dologhoz, anyaghoz vagy elektronikus adatállományhoz való engedély nélküli hozzáférés vagy ezek bármelyikének engedély nélküli eltulajdonítása, vagy ezekről engedély nélküli másolat
• bármely egyéb, az üzleti titoknak a jogosult hozzájárulása nélkül történő, a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütköző megszerzése.

Az üzleti titok jogosulatlan hasznosítását vagy felfedését jelenti az üzleti titoknak a jogosult hozzájárulása nélkül történő hasznosítása vagy felfedése, ha ezt olyan személy valósítja meg, aki

a) jogosulatlanul szerezte meg az üzleti titkot;
b) az üzleti titokra vonatkozó titoktartási megállapodást vagy az üzleti titokra vonatkozó más titoktartási kötelezettséget sért; vagy
c) az üzleti titok hasznosításának korlátozására vonatkozó szerződéses kötelezettséget vagy más kötelezettséget szeg meg.

Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének szankciói

Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése esetén a jogosult a jogsértés ténye alapján – az eset körülményeihez képest – követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, és a jogsértés megállapítása mellett követelheti

a) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
b) a jogsértő áru előállításának, kínálásának, nyújtásának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításának, illetve ilyen célból történő behozatalának, kivitelének vagy raktáron tartásának megtiltását;
c) a jogsértő áru megsemmisítését, vagy kivonását a kereskedelmi forgalomból, feltéve, hogy a kereskedelmi forgalomból történő kivonás nem csökkenti az üzleti titok védelmét,
d) a jogsértő áru visszahívását a kereskedelmi forgalomból vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
e) a jogsértő általi adatszolgáltatást a jogsértő áru előállításában, forgalmazásában illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő hasznosításra kialakított üzleti kapcsolatokról;
f) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását,
g) a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
h) az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titkot megtestesítő dokumentumok, tárgyak, anyagok vagy elektronikus adatállományok összességének vagy egy részének megsemmisítését, vagy a jogosult részére történő átadását, és
i) követelheti az ügyben hozott határozat közzétételét.

Új jogkövetkezményként jelenik meg a jogsértést megállapító határozat országos napilapban vagy interneten való közzététele. A közzététel célja elsősorban preventív hatás elérése (vagyis a jövőbeli jogsértésektől való elrettentés) és a közvélemény tájékoztatása. Szintén új lehetőség, hogy a jogosult kérheti jogsértő termékek jótékonysági tevékenységet folytató civil szervezeteknek való átadását is.

A bíróság a jogsértő kérelmére a felróhatóságtól független jogkövetkezmények alkalmazása helyett a jogsértés megállapítása mellett pénzbeli ellentételezés megfizetését rendelheti el a jogosult javára, ha

a) a jogsértő a hasznosítás vagy a felfedés időpontjában nem tudott és nem is tudhatott arról, hogy az üzleti titokhoz olyan másik személytől jutott hozzá, aki azt jogosulatlanul hasznosította vagy fedte fel,
b) a felróhatóságtól független szankciók alkalmazása aránytalan hátrányt okozna a jogsértőnek, és
c) az ellentételezés olyan mértékű, amely észszerűen ellensúlyozza a jogosult számára a jogsértéssel okozott hátrányt.

Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése esetén a jogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. Ha a bíróság a jogsértőt általános kártérítés megfizetésére kötelezi, a kártérítés összege nem lehet kevesebb, mint az elmaradt hasznosítási díj összege.  A jogvita eldöntésének idejére pedig ideiglenes intézkedéseket is lehet elrendelni. Ilyen lehet például a gyaníthatóan jogsértő termékek (behozott termékek is) lefoglalása vagy meghatározott személynek történő átadása forgalomba hozataluk, vagy forgalmazásuk megakadályozása érdekében.

A törvény a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, az Irányelvnek való megfelelés érdekében pedig bizonyos más jogszabályok is módosításra kerülnek, többek között a Ptk., a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény, összesen kb. húsz jogszabály érintett az új üzleti titokról szóló törvény kapcsán.

* * *

Konferencianaptár 2018 – Nehogy lemaradj! Írd be soron következő és folyamatosan bővülő konferenciáink dátumait naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel!