Transzferár korrekciók adó hatásai – 2. rész

Az OECD Transzferár Irányelve

Cikksorozatunk előző részében áttekintettük az OECD Modellegyezmény 9. cikkelyének transzfer árakra vonatkozó általános szabályait. Jelen cikkünkben az OECD Transzferár Irányelvek szokásos piaci ár szabályozását tekintjük át részletesen és az összehasonlító elemzés tartalmi elemeit és lépéseit. Következő cikkünkben pedig  példákkal mutatjuk be a transzferár korrekciók általános forgalmi adóval kapcsolatos következményeit.

A szokásos piaci ár elve (The arm’s length principle)

Ahogy az OECD Transzferár Irányelvekben is áll, a szokásos piaci ár elve egy nemzetközi transzferárazási sztenderd, melynek alkalmazásában az OECD tagállamok megegyeztek, és melyeket a multinacionális cégcsoportoknak és az adóhatóságoknak adózási célokra alkalmazniuk kell.

A hivatalos megjelenése az elvnek az OECD Modellegyezmény 9. cikkelyében található:

Article 9

Associated enterprises
(…)
Where (…) conditions are made or imposed between the two enterprises in their commercial or financial relations which differ from those which would be made between independent enterprises, then any profits which would, but for those conditions, have accrued to one of the enterprises, but, by reason of those conditions have not so accrued, may be included in the profits of that enterprise and taxed accordingly. (…)”

„9. cikkely

Kapcsolt vállalkozások
(…)
„[Amennyiben] a két [kapcsolt] vállalkozás egymás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataiban olyan feltételeket teremt, vagy köt ki, amelyek különböznek a független vállalkozások között alkalmazott feltételektől, úgy az a nyereség, amelyet a vállalkozások egyike e feltételek nélkül elért volna, azonban e feltételek miatt nem realizált, az érintett vállalkozás nyereségéhez hozzászámítható és ennek megfelelően adóztatható”.

Az Irányelvek szerint a nyereség hozzárendeléséhez kapcsolódó feltételek meghatározásakor úgy kell eljárni, ahogy független felek összehasonlítható tranzakcióknál, összehasonlítható körülmények között eljártak volna. A szokásos piaci ár elve a különálló entitás megközelítést alkalmazza, mely szerint a csoporton belüli vállalkozások bár egy részét képezik a csoportnak, mégis külön működő egységeknek kell azokat tekinteni.

Kapcsolt vállalkozások (Associated enterprises)

Az OECD Modellegyezmény 9. cikke úgy mutatja be a szokásos piaci ár elvét, mint amely a kapcsolt vállalkozások közötti határon átnyúló tranzakciókkal kerül összefüggésbe, tehát, nem független vállalkozások között értelmezendő. A 9. cikkely alapján kapcsolt vállalkozás az, amely teljesíti a 9. cikkely 1a) és 1b) részeknél megfogalmazott feltételeket. Két vállalkozás akkor kapcsolt vállalkozás, az egyik vállalkozás közvetlenül, vagy közvetve a másik vállalkozásán üzletvezetésében, ellenőrzésében, tőkéjében részesedik, vagy ugyanazok a személyek vesznek részt az ellenőrzésben, üzletvezetésben, illetve részesednek a tőkéből.

Ugyanezt a definíciót alkalmazza a kapcsolt vállalkozásokra az OECD Transzferár Irányelvek is.

Összehasonlító elemzés (The comparability analysis)

A szokásos piaci ár elvével kapcsolatban szükséges megemlíteni az összehasonlító elemzés fogalmát is, melynek két fő célja van:

  • beazonosítani a kapcsolt vállalkozások közötti kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat, valamint ezek feltételeit és a gazdaságilag releváns körülményeit, és
  • összehasonlítani a feltételeket és a gazdaságilag releváns körülményeket a kapcsolt vállalkozások között létrejövő, ellenőrzött tranzakciók és ezekhez tartozó összehasonlíthatónak minősülő, összehasonlítható független tranzakciók között.

Az első cél teljesítése során számos tényezőt (összehasonlíthatósági tényező) kell figyelembe venni, amikor beazonosításra kerülnek az ellenőrzött ügylet körülményei:

  • a tranzakció szerződéses feltételei,
  • a funkcionális elemzés (a funkciók, melyeket a vállalkozások ellátnak, teljesítenek, figyelembe véve az alkalmazott eszközöket és a feltételezett kockázatokat),
  • a termék vagy szolgáltatás jellemzői,
  • a gazdasági körülmények, és
  • az üzleti stratégiák.

Amennyiben az ellenőrzött ügylet körülményei feltérképezésre kerültek, a következő lépés annak megállapítása az aktuális összehasonlításon és értékelésen keresztül, hogy a tranzakció szokásos piaci áron ment-e végbe. Ehhez szükséges beazonosítani az alkalmazható transzferárazási módszert és a potenciálisan összehasonlítható tranzakciót vagy tranzakciókat.

Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy annak értékeléséhez, hogy egy adott ügylet szokásos piaci áron ment-e végbe, vagy nem, nemcsak az ügyleti árak összehasonlításán keresztül lehet eljutni, hanem akár más jellegű elemzésen keresztül is, mint például a vállalkozás bruttó jövedelmezőségének vizsgálatán keresztül.

Minden egyes eseményt önállóan kell vizsgálni és annak karakterizációja (előbbiek alapján felállított részletesen kidolgozott jellemzői) alapján kell kiválasztani a megfelelő transzferárazási módszert.

Az OECD Transzferár irányelv a következőképpen foglalja össze az összehasonlító elemzés tipikus folyamatát, melyet javasolt követni.

i. A figyelembe vett évek meghatározása.
ii. Az adóalany jellemzőinek széles körű elemzése.
iii. A vizsgált kapcsolt ügylet(ek) megismerése – elsősorban funkcionális elemzés révén – a vizsgált fél, az adott eset körülményeinek leginkább megfelelő transzferár-képzési módszer, a vizsgálandó pénzügyi mutató (ügyleti nettó nyereség módszer alkalmazása esetén) és a figyelembe veendő, összehasonlíthatóságot meghatározó jelentős tényezők kiválasztása, illetve meghatározása érdekében.
iv. A belső összehasonlítható ügyletek vizsgálata, ha léteznek ilyenek.
v. A külső összehasonlítható ügyletekre vonatkozó információk rendelkezésre álló forrásainak meghatározása, amennyiben – viszonylagos megbízhatóságukat figyelembe véve – külső összehasonlítható adatokra van szükség.
vi. A legmegfelelőbb transzferár-képzési módszer kiválasztása, és – a módszertől függően – a megfelelő pénzügyi mutató meghatározása.
vii. A potenciálisan összehasonlítható ügyletek azonosítása: azoknak a fő jellemzőknek a meghatározása a 3. lépésben meghatározott releváns tényezők és az összehasonlíthatóságot meghatározó, az Irányelv 1.38-1.63. bekezdésében ismertetett tényezők alapján, amelyeknek egy független ügyletnek meg kell felelnie ahhoz, hogy potenciálisan összehasonlíthatónak lehessen tekinteni.
viii. Szükség esetén az összehasonlíthatóságot fokozó helyesbítések meghatározása és végrehajtása.
ix. Az összegyűjtött adatok értelmezése és felhasználása, a szokásos szintű piaci díjazás meghatározása.

Transzferár kiigazítások (Transfer pricing adjustments)

Ahol a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakció nem a szokásos piaci ár elvének megfelelően ment végbe, kiigazításokat kell tenni annak érdekében, hogy a feltételek megfeleljenek a független felek közötti tranzakciók feltételeinek. Fontos figyelemmel lenni arra, hogy az ilyen jellegű kiigazítások szükségessége nem hozza magával a felek közötti szerződéses feltételek módosítását az árazásra vonatkozóan, illetve nem lehet célja a nyereség adóztatásának minimalizálása vagy elkerülése.

A transzferárazási kérdésekhez kapcsolódó kiigazításokat az OECD Irányelvek két fő kategóriába sorolják:

  • az adóhatóságok által megtett kiigazítások a társaság adóbevallásának benyújtását követően, melyek lehetnek elsődleges kiigazítások, korrekciós kiigazítások, másodlagos kiigazítások, és
  • az adóalany által az adóbevallás előtt önkéntesen megtett kiigazítások, melyeket kompenzációs kiigazításnak neveznek.

Adóbevallások alatt itt a társasági jövedelemadó bevallásokat kell érteni.

Cikksorozatunkat folytatjuk…

* * *

Értesülj első kézből a 2019. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2019

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2019 helyszínei és időpontjai 2018-ban:

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!