Kis Gábor - Bejegyzés

A szakértő bejegyzései

Személygépkocsihoz kapcsolódó áfa levonási korlátozások és azok feloldása az áfa törvényben

Mint az jól ismert, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. (Áfa tv.) szabályrendszere alapján jellemzően nincs mód levonni az azon termékbeszerzésekhez, szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódóan a vállalkozásokra előzetesen felszámított áfa összegét, amely beszerzések nem a vállalkozás bevételszerző tevékenysége érdekében merülnek fel. Mivel a személygépkocsi üzemeltetése egy vállalkozás esetében sok esetben magáncélokat is szolgálhat, tehát […]

A telephely keletkezés elkerülésére irányuló lépések korlátozása

Az elmúlt években többször találkozhattunk olyan esetekkel, amikor bizonyos vállalkozások a korábbi OECD telephely szabályokat sajátosan értelmezve, színlelt megállapodásokkal próbálták elkerülni a telephellyé minősítést – ennek megfelelően az adófizetést is a tényleges tevékenység szerinti országban, mindezt nyilván adóoptimalizálási célzattal. Az OECD egy akcióterve azonban olyan lépéseket tartalmaz, amely az ilyen irányú elképzeléseknek igyekszik gátat szabni. […]

Környezetkímélő személygépkocsikhoz kapcsolódó kedvezmények

Az elmúlt években egyre több környezetkímélő (úgynevezett „zöld rendszámos”) személygépkocsival találkozhatunk az utakon. Figyelembe véve, hogy ezen személygépkocsik még jelenleg is lényegesen drágábbak a hagyományos robbanómotoros személygépkocsiknál és a működtetéshez szükséges infrastruktúra sincs országszerte teljes körűen kiépítve, ezért az adórendszer is igyekszik kedvezményekkel ösztönözni ezen személygépkocsik használatát. Környezetkímélő gépkocsi fogalma A különböző adótörvényekben érvényesíthető kedvezmények […]

Tőkehelyzet rendezése kölcsön-tőke konverzióval

Tőkehelyzet rendezése kölcsön-tőke konverzióval Bármely gazdasági társaság működése során előfordulhat, hogy a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális szintje alá csökken. Ilyen esetekben számtalan lehetőség áll a tulajdonosok rendelkezésére, a pótbefizetéstől a végleges pénzeszközátadáson keresztül az átalakulásig, de akár az értékhelyesbítés alkalmazása is szóba jöhet. Tőkehiányos esetekben sokszor tűnik ésszerű tőkehelyzet rendezési lehetőségnek […]

A számvitelről szóló törvény tervezett változásai

2019. november 12-én nyújtotta be a Kormány a T/8015. számú, A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló törvénytervezetét. A benyújtott törvénytervezet – sok más módosítás mellett – tartalmazza többek között a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény vonatkozásában beterjesztett változtatási javaslatokat is. A módosító javaslatok a IX. fejezetben kaptak helyet. Pótbefizetés […]

Az ÁFA törvény legfrissebb, 2020-tól tervezett változásai

2019. november 12-én nyújtotta be a Kormány a T/8015. számú, A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló törvénytervezetét. A benyújtott törvénytervezet tartalmazza többek között az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozásában beterjesztett változtatási javaslatokat is. A törvénymódosítás általános indoklása a korábbi években már megismertnek megfelelő: „A módosítások alapvetően a gazdaságfehérítő és […]

Belföldi vállalkozások külföldi fióktelepeire vonatkozó általános előírások

Alapszabály, hogy amennyiben magyarországi székhelyű vállalkozás külföldön fióktelepet hoz létre, akkor a külföldi fióktelep működésére a külföldi jog az irányadó (bejegyzés, tevékenység végzésének feltételei, könyvvezetési-, adózási kötelezettség stb.) – minden esetben körültekintően kell tehát eljárnunk, elengedhetetlen az adott ország vonatkozó szabályrendszerének ismerete. Gyakran felmerülő kérdés, hogy ki kell-e mutatni a külföldi fiókteleppel kapcsolatos gazdasági eseményeket […]

Telephelyek, fióktelepek társasági adózási kérdései, nemzetközi vonatkozások – 2. rész

Mint már a korábbi cikkben foglaltak alapján jól láttuk, a telephelyre vonatkozó szabályok különleges jelentőségűek, hiszen az egyik állam csak akkor gyakorolhat adóztatási jogot egy másik államban illetőséggel bíró vállalkozás nyeresége kapcsán, ha a vállalkozásnak telephelye keletkezik az elsőként említett államban – és ott nyereséget is realizál. A telephely fennállásának meghatározása tehát egy olyan előfeltétel, […]

Telephelyek, fióktelepek társasági adózási kérdései, nemzetközi vonatkozások – 1. rész

Telephelyek, fióktelepek társasági adózási kérdései, nemzetközi vonatkozások A külföldi jogi személyekkel kapcsolatban – amennyiben Magyarországon valamilyen szintű gazdasági tevékenységet folytatnak – gyorsan eljuthatunk a társasági adózás kérdéseihez, joggal vetődhet fel egyes meghatározott esetekben a Magyarországról származó jövedelem adókötelezettségének kérdése. A külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb […]

Cégjogi telephely, telephely az adózás rendjéről szóló törvényben

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében a cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található. A jogszabály azt is előírja számunkra, hogy amennyiben a cég […]

Leányvállalat, fióktelep, kereskedelmi képviselet – 2. rész

Mint a cikksorozat előző részében már bemutattuk, külföldiek Magyarország területén önálló, üzletszerű – rendszeres, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás melletti – gazdasági tevékenységet gazdasági célú letelepedés keretében többféle formában végezhetnek, de ezekhez erőteljesen eltérő jogok és kötelezettségek kapcsolódnak. Fióktelepek Működésüket a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény szabályozza. A jogszabály előírásai […]

Leányvállalat, fióktelep, kereskedelmi képviselet – 1. rész

Külföldi Magyarország területén önálló, üzletszerű – rendszeres, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás melletti – gazdasági tevékenységet gazdasági célú letelepedés keretében a következő letelepedési formák keretében végezhet (a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló jogszabály rendelkezik minderről, de a jogszabályi felvezetés meglehetősen általános, az egyes formákhoz jelentősen eltérő jogok és kötelezettségek társulnak): önálló vállalkozóként egyéni vállalkozás, általa bejegyzett […]

Az őszi adócsomag szociális hozzájárulási adót érintő változásai – 2. rész

Cikksorozatunk előző részében az őszi adócsomag szociális hozzájárulási adót érintő várható változásait kezdtük el feldolgozni a T/2931 számú törvényjavaslat tükrében. Az adókedvezmények körében – és azon túl is – azóta újabb kiegészítő és módosító jellegű javaslatok láttak napvilágot, amelyeket az Országgyűlés 2018. november 13-án el is fogadott (egységes szerkezetű adócsomag: T/2931/14). Adókedvezményeket érintő változások Az […]

Az őszi adócsomag szociális hozzájárulási adót érintő javaslatai – 1. rész

Nyár óta tudjuk, hogy jövőre a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás összevonásra kerül, a jelenleg kétkulcsos egészségügyi hozzájárulás kivezetése az adórendszerből oly módon történik, hogy az beolvad a szociális hozzájárulási adó (szocho) rendszerébe, melyről egy önálló jogszabály rendelkezik. A nyári adócsomag részeként elfogadott „megújult” szabályokat a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. […]

A tandíj megtérítésének adókötelezettsége

Tanév elején külön aktualitása is van a témának, de iskolakezdéstől függetlenül is érdemes összefoglalni a – talán kevéssé ismert – releváns jogszabályi előírásokat. A tandíj megtérítésének adókötelezettsége kapcsán különbséget kell tenni tandíj, illetve térítési díj ellenében igénybe vehető, oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, valamint a fizetési kötelezettség teljesítése mellett igénybe vehető oktatás között. Ez utóbbi fogalom is, […]

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének részletszabályai – 2. rész

Cikksorozatunk első részében ismertettük az energiahatékonysági beruházások társasági adókedvezményének alapvető szabályait figyelemmel a 2018. július 20-án elfogadott törvénymódosításokra, melyek egyik újdonsága, hogy a kedvezmény kiterjesztésre kerül a energiahatékonysági felújításokra is. Mai írásunkban az energiahatékonysági beruházásokkal kapcsolatos adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettséget, továbbá az adókedvezmény kizárásának eseteit vesszük sorra. Adatszolgáltatás, nyilvántartás Az adózónak a társasági adókedvezmény igénybevételének […]

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének részletszabályai – 1. rész

Új kedvezményként van jelen a társasági adó rendszerében az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás megvalósítása és üzemeltetése esetén érvényesíthető adókedvezmény, amely a 2017. január 1-jét követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra tekintettel vehető igénybe. Kétrészes cikksorozatunk első részében ismertetjük az energiahatékonysági beruházások társasági adókedvezményének alapvető szabályait. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. […]

ÁFA változások 2019 – 2. rész

Kétrészes cikksorozatunk első részében az adómérték változások és az adóalanyok adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében bevezetendő áfa-szabályok kerültek részletezésre a nyári adócsomag részeként benyújtott T/625. számú törvényjavaslat tükrében. Mai írásunkban az uniós Voucher irányelvvel kapcsolatos jogharmonizációs változások, valamint az egyéb, pontosító jellegű szabályok kerülnek terítékre az időközben elfogadott „nyári adócsomag” alapján. Voucher irányelvvel kapcsolatos módosítások Az […]

Áfa változások 2019 – 1. rész

Kétrészes cikksorozatunkban az általános forgalmi adót érintő 2019. évi tervezett változásokat mutatjuk be. Mai írásunkban az adómérték változások és az adóalanyok adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében bevezetendő szabályok kerülnek részletezésre a nyári adócsomag részeként benyújtott T/625. számú törvényjavaslat tükrében. Kedvezményes áfakulcs kiterjesztése Két éve indult a tejtermékek áfa kulcsának csökkentése, melynek köszönhetően az általános forgalmi adóról […]

Fejlesztési tartalék a társasági adó rendszerében – 3. rész

Cikksorozatunk első két részében a társasági adóalanyok által széles körben alkalmazott adózás előtti eredményt csökkentő tétel, a fejlesztési tartalék képzésére és felhasználására vonatkozó szabályokkal foglalkoztunk. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 1. sz. melléklet 12. pontja értelmében az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a […]

Újragondolt szociális hozzájárulási adó szabályozás – 2. rész

Cikksorozatunk első részében a szociális hozzájárulási adóról szóló T/627 számú törvényjavaslatban szereplő adómérték változásokat, valamint a szociális hozzájárulási adó hatálya alá kerülő jövedelmek körét mutattuk be. Mai írásunkban az adóalap megállapításának speciális szabályait, az eljárási szabályokat, valamint az adó alóli mentesülés eseteit és az adókedvezmény körét vesszük sorra a törvényjavaslat tükrében. A törvényjavaslat értelmében 2019. […]

Újragondolt szociális hozzájárulási adó szabályozás tervezet – 1. rész

Az idei „nyári adócsomag” részeként benyújtott T/627 számú törvénytervezet nagy újdonsága, hogy a kifizetői közterhek közül a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás összevonására tesz javaslatot. A tervezet szerint a jelenleg kétkulcsos egészségügyi hozzájárulás oly módon szűnne meg 2019. január 1-jétől, hogy az beolvadna szociális hozzájárulási adó rendszerébe. Mindenképpen üdvözlendő, hogy a korábbi „salátatörvénybe” […]

Fejlesztési tartalék a társasági adó rendszerében – 2. rész

Cikksorozatunk első részében a társasági adóalanyok által széles körben alkalmazott adózás előtti eredményt csökkentő tétellel, a fejlesztési tartalék képzésével foglalkoztunk. Mai írásunkban a fejlesztési tartalék felhasználására vonatkozó társasági adó szabályokat tekintjük át. Alapfogalmak: beruházás, bekerülési érték A társasági adóról és az osztalékadóról 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 7. § (1) bekezdés f) pontja értelmében […]

Fejlesztési tartalék a társasági adó rendszerében – 1. rész

A társasági adó rendszerében széles körben alkalmazott adózás előtti eredményt csökkentő tétel a fejlesztési tartalék képzéséhez kapcsolódik. A kedvezmény – szemben a kis- és középvállalkozások (kkv) beruházási kedvezményével – független az adózó méret szerinti besorolásától, továbbá nem korlátozó feltétel a kizárólag magánszemélyekből álló tulajdonosi szerkezet és a foglalkoztatotti létszám sem. Cikksorozatunk első részében a fejlesztési […]

Betegségbiztosítások munkáltatói finanszírozásának adókockázata

Egy betegségbiztosítás esetében a magánszemély számára nyújtott szolgáltatási tartalomnak a biztosító kockázatviselése és – biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a biztosítói szolgáltatás teljesítése minősül. Mindemellett jelentős előny a biztosítási konstrukció adómentessége, a biztosítás díját akár a munkáltató is fizetheti. A biztosítási piac sokszínűsége miatt azonban a biztosítási szerződéseket (is) mindig a tartalmuk alapján kell minősíteni, […]

Megjelent az új SZÉP Kártya rendelet

2018. április 20-án a Magyar Közlöny 55. számában jelent meg a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet, amely a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Az új rendelet egyúttal hatályon kívül helyezi a korábbi 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendeletet. Fogalmi változások Az egyik változás, hogy a jövőben kizárólag […]

Biztosítások a személyi jövedelemadó rendszerében – 5. rész

Cikksorozatunk előző részében a magánszemély szerződők által kötött biztosítások adókötelezettségét vizsgáltuk meg, és arra jutottunk, hogy a magánszemély által kötött biztosítás esetében a bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély által fizetett összeget, kamatjövedelemnek minősül. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor ezen kamatjövedelem után mégsem merül fel adókötelezettség, vagy azt csak a kamatjövedelem egy része […]

Korai fázisú vállalkozások támogatása

Mint az többek számára már jól ismert, 2017-től új típusú társasági adóalap-kedvezmény vehető igénybe a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés, illetve annak növekménye alapján (a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.)7. § (1) bekezdés m) pont). Talán kijelenthetjük, hogy némi késéssel, de a Magyar Közlöny 181. számában végre megjelent a […]

Biztosítások a személyi jövedelemadó rendszerében – 4. rész

Cikksorozatunk korábbi részeiben a biztosításokat érintő adójogszabályokat a munkáltató, kifizető oldaláról mutattuk be. Megismerkedtünk a kockázati biztosításokkal, az adóköteles díjú biztosításokkal, valamint a teljes életre szóló, ún. whole life (WL) biztosítások jellemzőivel. Megvizsgáltuk, társul-e adókötelezettség az egyes konstrukciókhoz, és ha igen, mely időpontban merül az fel. Emellett foglalkoztunk a WL biztosításokat érintő 2018-as évre vonatkozó […]

Biztosítások a személyi jövedelemadó rendszerében – 3. rész

Cikksorozatunk korábbi részeiben részletesen megvizsgáltuk az adómentes kockázati biztosításokra és az adóköteles biztosításokra vonatkozó adójogszabályokat. Létezik azonban még egy olyan egyedi konstrukció – az élethosszig tartó, visszavásárlási értékkel rendelkező (whole life) biztosítás -, amelyről külön is érdemes említést tennünk, tekintettel arra, hogy az Szja tv. is sajátos módon szabályozza annak adókötelezettségét, arról nem is beszélve, […]

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye

Mindenképpen örvendetes hír, hogy 2017. január 1-től lehetőség nyílik egy újabb társasági adókedvezmény igénybevételére, mégpedig az energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházás megvalósítása és üzemeltetése esetén. Mint sok más esetben, jelenleg sem elegendő azonban a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) előírásait megismernünk, ugyanis több mint fél évre rá jelent meg az energiahatékonysági célokat […]

Közvetített szolgáltatások a helyi iparűzési adó rendszerében – 3. rész

Cikksorozatunk első és második részét folytatva, mai befejező írásunkban összefoglaljuk a közvetített szolgáltatások elszámolhatóságának legfontosabb tartalmi és formai követelményeit. Az előzőekben bemutatott példák alapján láthattuk, hogy az önkormányzati adóhatósági ellenőrzések kiemelt területe a helyi iparűzési adó megállapításának és bevallásának ellenőrzése, ezért térjünk vissza kicsit a közvetített szolgáltatások fogalmának meghatározásához! A közvetített szolgáltatások értékét a helyi […]

A székhelyszolgáltatás újragondolt szabályai

A székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentésére vonatkozó szabályok 2017. január 1-ei hatállyal jelentek meg az adózás rendjéről szóló törvényben, mely módosítások elsősorban a szolgáltatást igénybevevő adózók részére határoztak meg előírásokat, szankciókat. Egyrészről kockázatos adózói minősítést kap az a cégjegyzékbe bejegyzett, vagy áfa-regisztrált adóalany, aki székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerős mulasztási bírságban részesült. […]

Láthatáron az új adóeljárási törvény

Augusztus közepéig volt lehetőség véleményezni az új adóeljárási törvényt és az adózás rendjéről szóló törvényt, melyek jelentős egyszerűsítéseket és emellett egyre több szolgáltatási elemet is biztosítanak majd az adózóknak a jogalkotó szándéka szerint. A jelenlegi, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) hatályba lépése óta eltelt 14 év alatt az adóigazgatásban, adóeljárásban valóban […]

Közvetített szolgáltatások a helyi iparűzési adó rendszerében – 2. rész

Cikksorozatunk második részében tovább vizsgáljuk a közvetített szolgáltatások és a helyi iparűzési adóalap kapcsolatát. Előző írásunkban olyan eseteket mutattunk be, amikor az önkormányzati adóhatóság megállapításait a Kúria esetenként teljes egészében, vagy csak részben, de az adózó javára módosította. Azonban számos esetben a Kúria helyben hagyja az önkormányzati adóhatóság megállapításait. Ezek az ítéletek jellemzően részletes jogszabály […]

Közvetített szolgáltatások a helyi iparűzési adó rendszerében – 1. rész

A közvetített szolgáltatások értékének levonása a helyi iparűzési adó alapból az elmúlt években több önkormányzati adóhatósági ellenőrzés kedvelt témája volt. Az ellenőrzések jellemzően megállapítással zárultak az adózók kárára, akik az igazukat ezután – jó esetben – bírósági perek során tudták csak igazolni. Kiemelten fontos tehát a helyes minősítés és besorolás – ehhez próbál segítséget nyújtani […]

Számlázó programok bekötése a NAV-hoz

Június végén jelent meg a Nemzetgazdasági Minisztérium régen várt rendelettervezete, amely az online számlázó programokkal kapcsolatosan tartalmaz konkrét előírásokat. A nemrégiben kihirdetett adócsomag ugyan egy évvel elhalasztotta annak a rendelkezésnek a hatályba lépését, amely a számlázó programok NAV-hoz való bekötését és az online adatszolgáltatást írja elő, a kapcsolódó rendelettervezet azonban a fentiek szerint már elérhető […]

Étel-italautomata üzemeltetők figyelmébe…

2015. január 1-től hatályos az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 22/D paragrafusa, mely azon adózok vonatkozásában ír elő bejelentési kötelezettséget, akik élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezést üzemeltetnek. 2017. január 1-től tovább bővült a bejelentési kötelezettség, a jelenleg hatályos előírások szerint be kell jelentenie az üzemeltetőnek: az értékesítés megkezdését, legkésőbb az értékesítés […]

Biztosítások a személyi jövedelemadó rendszerében – 2. rész

A munkáltató, kifizető által magánszemély javára kötött biztosítások esetén a díj és a kifizetések adókötelezettségét a biztosítás típusa határozza meg, az adózás szempontjából a biztosítások alapvetően három fő csoportba sorolhatók. Cikksorozatunk első részében részletesebben megismerkedtünk a talán leggyakoribb típussal, az adómentesnek minősülő kockázati biztosításokkal. A biztosítók fantáziája határtalan, így a konstrukciók számossága is egyre bővebb, […]

Módosítások a 1629-es adóbevallás szerkezetében

A társasági adóalanyoknál már igencsak közeledik a beszámoló – május 31. – és ezzel egyidejűleg a társasági adóbevallás benyújtásának határideje. A 1629-es társasági adóbevallás szerkezete némi módosításon esett át, több új lappal bővült, ezért célszerű a bevallás benyújtása előtt áttekinteni ezeket a változásokat. A bevallás szerkezetének változásai A bevallás megnyitásakor az egyik szembeötlő szerkezeti változás […]

Biztosítások a személyi jövedelmadó rendszerében – 1. rész

Az Országgyűlés már jó néhány évvel ezelőtt, 2013-tól újrakodifikálta a személyi jövedelemadóról szóló törvény üzleti biztosítások adókötelezettségét szabályozó rendelkezéseit. A fent említett időponttól a személyi jövedelmadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) a biztosítások közgazdasági tartalom szerinti elkülönítését alapul véve részletesen leírja, hogy alkalmazásában mi minősül (illetve mi nem minősül) kockázati biztosításnak. Lássuk elsőként, […]

Személygépkocsik az ÁFA rendszerében – 3. rész

A személygépkocsikkal foglalkozó cikksorozatunk korábbi részeiben találkoztunk már a személygépkocsi beszerzést – Áfa levonási lehetőségek és tilalmak – érintő levonási szabályokkal, az üzemeltetéshez, fenntartáshoz – Az üzemeltetéssel kapcsolatos levonási tiltások és felmentések – kapcsolódó termékek, szolgáltatások ÁFA kezelésével. Amikor egy gazdasági társaság végül úgy dönt, hogy nem kívánja tovább megtartani a tulajdonában lévő autót, fontos […]

A kedvezményes áfa mérték alkalmazásának feltételei a vendéglátásban

2017. január 1-től a jogalkotó kibővítette a 18 százalékos, kedvezményes adókulcs használatát az egyes étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtására vonatkozóan. Az új szabályozás gyakorlatba történő átültetése azonban korántsem egyszerű, mint arról többször is olvashattunk, mivel a kedvezményes adókulcs alkalmazásához több feltételnek együttesen kell teljesülnie. Elsődleges a szolgáltatási jelleg megvalósulása, valamint a tevékenység statisztikai besorolásának való megfelelés. […]

Ingatlanforgalmazáshoz kapcsolódó illetékkedvezmény

Az adójogszabályok már megszokott, év végi változásai az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt (Itv.) sem kerülték el. A módosítások túlnyomó többsége kisebb jelentőségű, de akad közöttük olyan is, amely szélesebb érdeklődésre tarthat számot – ez pedig az ingatlanforgalmazáshoz kapcsolódó illetékkedvezményre vonatkozó szabályozás változása. Előzmények A 2016-ban érvényes szabályok alapján ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén 2 […]

Adómentesen biztosítható lakhatási támogatások

Az adózók számára kedvező változások sorába illeszkedik, hogy a munkáltatók 2017. január 1-jétől az előző évekhez képest kedvezőbb feltétellel biztosíthatnak adómentesen szálláshelyet (munkásszállást), vagy akár albérleti lakhatási támogatást a munkahely szerinti településen lakóhellyel nem rendelkező munkavállalóik számára. A személyi jövedelemadóról szóló törvény korábbi rendelkezései szerint a munkásszálláson ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított lakhatás akkor volt adómentes, […]

Változás az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás szabályaiban

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatásokra vonatkozó jogszabályok legutóbb 2016 augusztusában változtak, de 2016. utolsó napjaiban is megjelent egy NGM rendelet, amely tartogat számunkra néhány új rendelkezést. A 2016. december 30-án hatályba lépett 66/2016. NGM rendelet módosította az adómentes munkáltató lakáscélú támogatás vonatkozásában a hitelintézeti igazolásra, a méltányolható lakásigénynek való megfelelésre, illetve a támogatás felhasználásának igazolására […]

További adójogszabály változások a második őszi adócsomagban

A Kormány 2016. december 5-én nyújtotta be az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló T/13159. számú törvényjavaslatát, mely az októberi őszi adócsomagot egészíti ki. Mint arról már korábban is halhattunk, 2017. január elsejétől a társasági adóban – és ezzel összhangban a vállalkozói személyi jövedelemadó tekintetében is – használatos kétkulcsos adót felváltja egy egységes, […]

Az általános forgalmi adót érintő 2017. évi változások

2016-ban folytatódott az a korábbról már ismert gyakorlat, mely szerint az Országgyűlés év közben alkotja meg a költségvetési bevételek megalapozásához elengedhetetlenül szükséges adóbevételekre vonatkozó jogszabályokat is. Idén a Parlament 2016. június 7-én fogadta el az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. […]

Változások az adózás rendjében

A jogalkotó 2016. január elsejével vezette be az adózók minősítését. Már a tavaszi adócsomagban bővítették a kockázatos adózói kört azzal, hogy a kiemelt hatósági figyelmet kiterjesztették a kényszertörléssel érintett cégekre, valamint az adózói adóteljesítmény összegéhez viszonyított mulasztási bírságban részesülőkre. Az „őszi adócsomag” az ún. alvó (tényleges gazdasági tevékenységes nem végző) cégek esetében is tiltaná a […]

Személygépkocsik az ÁFA rendszerében – 2. rész

A személygépkocsikkal foglalkozó cikksorozatunk előző részében a személygépkocsi beszerzést terhelő levonási szabályokkal foglalkoztunk részletesebben. Ha már birtokunkban van a jármű, nyilván felmerül majd az üzemeltetéssel kapcsolatos termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel is. A személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges üzemanyag, illetve termékek áfatartalmát nem lehet levonásba helyezni. Ez utóbbi körbe tartoznak mindazon termékek, amelyek a személygépkocsi működtetéséhez, állagának megóvásához, […]

Személygépkocsik az ÁFA rendszerében – 1. rész

Cikksorozatunk első részében alaposabban megvizsgáltuk, mit is értenek személygépkocsi alatt az egyes releváns jogszabályok. Mint láthattuk, az általános forgalmi adóról szóló törvény ugyan saját, önálló meghatározást nem ad nekünk, de egyértelműen kimondja, hogy az ÁFA vonatkozásában személygépkocsinak minősül az a gépkocsi, amely a 8703-as vámtarifaszám alá tartozik. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. […]

Mi minősül személygépkocsinak az egyes adótörvények vonatkozásában?

Ma már szinte nincs olyan vállalkozás, amely gazdasági tevékenysége keretében ne találkozna a személygépkocsikkal kapcsolatos gazdasági eseményekkel – legyen szó akár saját tulajdonú, bérelt, lízingelt személygépkocsiról, vagy a tevékenység érdekében használt, magánszemélyek tulajdonában álló járművekről. A személygépkocsik használatával kapcsolatos elszámolások során az adózók még ma is gyakorta esnek adóhatósági ellenőrzés áldozatául és komoly szankciókon keresztül […]

A nyugdíjbiztosításokat érintő változások 2017

A nyugdíjbiztosítások az elmúlt időszakban egyre népszerűbbé váltak a magánszemélyek körében, nem véletlenül: mind többen gondolják úgy, hogy az állami nyugdíj várható összege nem biztosítja majd az aktív időszak alatt megszokott életszínvonalat. Sőt, sokakban az is felmerülhet, hogy nem csak az életszínvonal fenntartása kétséges, hanem akár maga a nyugdíj is… A nyugdíjbiztosítás után járó 20%-os […]

Változások augusztustól a lakáscélú támogatás feltételrendszerében

Az elmúlt időszakban gyorsan – és méltán – népszerűvé vált az adózók körében a lakáscélú munkáltatói támogatás, mint adómentes juttatási lehetőség. A jogalkotók – 2016-os évközi változásként – további jellemzően kedvező, illetve az értelmezést egyszerűsítő rendelkezéseket illesztettek a vonatkozó jogszabályba. 2016. augusztus elsejétől kiegészítésre kerülnek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) […]

A telephely tényleges társasági adókötelezettsége

Ahogyan a cikksorozat előző részeiben már megállapítottuk, amennyiben egy külföldi társaságnak belföldön telephelye keletkezik, társasági adókötelezettséggel is számolnia kell. Tekintsük most át a társasági adóalap meghatározásával, a vállalkozási nyereség tényleges adókötelezettségével kapcsolatos kérdéseket. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) előírásai szerinti külföldi vállalkozó természetesen nem összes jövedelme, csupán […]

Az építési-szerelési munka és a telephely kapcsolata

A cikksorozat korábbi részeiben áttekintettük azokat a legfontosabb ismérveket, melyek alapján immár nagy biztonsággal el tudjuk dönteni, keletkezik-e egy külföldi vállalkozásnak Magyarországon (avagy egy hazai társaságnak külföldön) társasági adózás szempontjából telephelye. Azonban még nem tértünk ki egy speciális tevékenységi körre, amelyre némiképp eltérő szabályok vonatkoznak a Modellegyezményben: ezek az építési-szerelési munkálatok. Itt az állandóság kritérium […]

Telephely fogalom a kettős adóztatást elkerülő egyezményekben

A cikksorozat előző részében már rávilágítottunk arra, hogy a telephelyre vonatkozó szabályok, definíciók különleges jelentőséggel bírnak, hiszen egy állam csak akkor gyakorolhat adóztatási jogot egy másik államban illetőséggel bíró vállalkozás nyeresége kapcsán, ha a vállalkozásnak telephelye keletkezik az elsőként említett államban – és ott nyereséget is realizál. A telephely fennállásának (vagy éppen hiányának) meghatározása igen […]

Telephely keletkezése a társasági adóban

Gyakran merül fel kérdésként, hogy egy külföldi vállalkozó Magyarországon folytatott gazdasági tevékenysége milyen adókötelezettséget, adókötelezettségeket keletkeztet. Vizsgáljuk meg most a társasági adóra vonatkozó szabályokat! A külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet hazai adókötelezettségének elbírálásánál annak van kiemelt jelentősége, hogy az említettek rendelkeznek-e Magyarországon telephellyel vagy […]

A kereskedelmi képviseletek szerepe és adókötelezettségei

Sokszor merül fel kérdésként a Magyarországon piaci lehetőségek után kutató külhoni vállalkozások körében, hogy melyik az a megjelenési forma, amelynek választásával túlzott adminisztrációs terhek nélkül, de azért mégis egyfajta állandóságot képviselve jelenhetnek meg a belföldi piacon. Az egyik kézenfekvő megoldás lehet a kereskedelmi képviselet nyitása, azonban nem árt tisztában lenni az adókötelezettségeket érintő előírásokkal annak […]

Hogyan válik egy magánszemély az ÁFA alanyává?

Elsőre talán úgy gondoljuk, hogy magánszemélyként – amennyiben gazdasági tevékenységet nem végzünk – nem kerülhetünk kapcsolatba az általános forgalmi adóról szóló törvénnyel – azonban ez nem biztos, hogy így van. Ugyan magánszemélyként, ÁFA alanyként belföldön és ellenérték fejében termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást nem végzünk, de ne feledjük, a jogszabály hatálya alá tartozik a közösségen belüli termékbeszerzés és […]

Állandó telephely jelentősége az általános forgalmi adózásban

Nemzetközi ügyletek lebonyolítása során nagyon sok esetben szükséges megvizsgálnunk az ügyletben résztvevő gazdasági szereplőket az általános forgalmi adó törvény (ÁFA törvény) és a releváns uniós szabályozás gazdasági letelepedettségre vonatkozó rendelkezéseinek szempontjából is – ez néha nem kevés bizonytalanságot rejt magában. Az állandó telephely fennállása (vagy annak hiánya) több okból is lényeges kérdés: a szolgáltatás nyújtások […]

Feleslegessé vált használati tárgyaink értékesítése

Ahogy azt mindannyian tapasztalhatjuk, az elmúlt évek során folyamatosan bővültek a lehetőségeink a már megunt, esetleg más okból feleslegessé vált tárgyaink értékesítési csatornáit illetően. Egyre több internetes, online piactérrel találkozunk, az internet a használtcikkek kereskedelmében is új távlatokat nyitott – és valóban, miért is őrizgetnénk ezen kisebb-nagyobb értékű vagyontárgyainkat, ha gyorsan és kedvező áron megszabadulhatunk […]

Az alanyi adómentes adózók nemzetközi kereskedelmi kapcsolatairól – 2. rész

Amint azt cikkünk előző részében említettük, az alanyi adómentes adózói körbe tartozó gazdasági szereplők életében is felmerülhetnek olyan gazdasági események, melyeket külföldi, jellemzően közösségen belüli szereplőkkel bonyolítanak le. Legutóbb áttekintettük, hogy termékértékesítési, termékbeszerzési ügyletek során mikor lehet szükségünk közösségi adószámra és mely esetekben tekinthetünk el annak kiváltásától, lássuk most mi a teendőnk, amennyiben szolgáltatásokat nyújtunk, […]

Az alanyi adómentes adózók nemzetközi kereskedelmi kapcsolatairól – 1. rész

Mint azt jól tudjuk, az alanyi adómentes adózói körbe tartozó gazdasági szereplők is ÁFA alanynak minősülnek, hiszen gazdasági tevékenységet végeznek, függetlenül attól, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvény – csekélyebb összegű éves bevételükre tekintettel – mentesíti őket az ÁFA fizetés és bizonyos egyéb kötelezettségek teljesítése alól. Ezen adózói kör esetében is – szerényebb összegű […]

A növekedési adóhitelhez kapcsolódó adómérséklés lehetősége

A közelmúltban megismerkedhettünk a növekedési adóhitel, mint új kedvezményrendszer kedvező feltételeivel, már ami a társaságok likviditási helyzetére gyakorolt hatást illeti. Akkor is utaltunk rá, hogy a fentieken túl lehetőségünk van az adókötelezettség tényleges mérséklésre is – az erre vonatkozó fontosabb szabályokat tekintjük át most. Mikor élhetünk ezzel a lehetőséggel? Minden esetben a növekedési adóhitelre jutó […]

A növekedési adóhitelről

Mostanában gyakran olvashatunk a legfrissebb 2016. évi adójogszabály változásokról, de ne feledjük, hogy ezen korrekciókat több lépcsőben fogadták el – azaz volt egy nyári adócsomagunk is, melyben a társasági adóról szóló törvény egyes rendelkezései is módosításra kerültek. A válság hatásainak elmúltával szerencsére mind több vállalkozás realizál magasabb adózás előtti eredményt, s nem egyszer a növekedés […]

Az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokról

2015 januárjától kezdődően – amikor egy általunk nyújtott szolgáltatás teljesítési helyét határozzuk meg – a korábbi besorolási szempontokon kívül egy új különös szabályra is tekintettel kell legyünk – ez pedig az elektronikusan nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó speciális teljesítési hely szabály. Tekintsük át röviden azt az evolúciós folyamatot, amely a jelenleg hatályos szabályozás bevezetéséhez vezetett. Az elmúlt […]

Külföldi vállalkozások a magyar ÁFA rendszerében – 3. rész

A cikksorozat legutóbbi részében megismerkedtünk a gazdasági letelepedettség egyes eseteivel, a székhelyre és a telephelyre vonatkozó szabályozás közös és eltérő vonásaival. Tekintsük most át a külföldiek jelenlétének „hangsúlyosabb” eseteit: a fióktelepek és kereskedelmi képviseletek helyzetét a magyar ÁFA szabályozásban. Külföldiek tartós, önálló, üzletszerű gazdasági tevékenységüket (amellett, hogy a külföldi önálló társaságot alapít és ezzel gyakorlatilag […]

Külföldi vállalkozások a magyar ÁFA rendszerében – 2. rész

A cikksorozat első részében foglaltak alapján eljutottunk már oda, hogy egy külföldi adóalany esetében a bejelentkezési (regisztrációs) kötelezettség semmiképpen sem fakultatív – annak szükségességét a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kell – és lehetséges – megítélnünk. Általánosságban kijelenthetjük, hogy amennyiben az adott külföldinek a teljesítéssel összefüggésben nincs belföldön telephelye a megrendelője magyarországi adóalany és az érintett […]

Külföldi vállalkozások a magyar ÁFA rendszerében – 1. rész

Áttekintve az ÁFA törvény lényegesebb definícióit (adóalany, gazdasági tevékenység, stb.), észrevehetjük, hogy ezen fogalmak önmagukban nem különböztetik meg a belföldi és külföldi adóalanyokat, elvileg általános érvényűek – azonban mégis tudjuk, hogy a külföldi szervezetek jellemzően csak korlátozott módon kerülnek kapcsolatba a magyar adóhatósággal. Jelen cikksorozatomban a lehetséges kapcsolódási pontokra szeretnék rávilágítani, emellett előkerülnek a gazdasági […]

Személygépkocsik az ÁFA rendszerében – 2. rész

A személygépkocsik beszerzésével, üzemeltetésével és értékesítésével kapcsolatos ÁFA vonatkozásokat bemutató cikksorozat első részének folytatásaként vizsgáljuk meg most, mi a teendőnk akkor, ha megválunk a személygépkocsitól – lássuk tehát az értékesítéssel kapcsolatos ÁFA kérdéseket. Ezt követően – a cikk második felében – a bérleti konstrukciókkal foglalkozunk. Értékesítés Az semmiképpen nem meglepő, hogy a személygépkocsi értékesítése is […]

Személygépkocsik az ÁFA rendszerében – 1. rész

A társaságok működése során (különösen, ha jelentősebb méretű vállalkozásról van szó) a legtöbb esetben – valamilyen módon – felmerülnek személygépkocsi üzemeltetésével kapcsolatos költségek. Sokszor találkozunk jelentős számú saját tulajdonban levő személygépkocsit (cégautót) üzemeltető vállalkozásokkal, gyakoriak a különböző típusú bérleti konstrukciók, mindennapos a nem a társaságok tulajdonában álló személygépkocsikkal kapcsolatos költségelszámolás, de még külföldi kiküldetések során […]

Gyakorlati tanácsok kiküldetés és hivatali, üzleti utazás esetére

Mindennapi munkánk során igen gyakran találkozunk az üzleti utazások elszámolásával kapcsolatos kérdésekkel – tekintsük tehát át, hogy a magánszemélyek kiküldetésük teljesítése során, belföldön illetve külföldön milyen típusú juttatásokban részesülhetnek, milyen típusú költségeket számolhatnak el, mely esetekben kell adókötelezettségekkel számolnunk, illetve ezek mértéke hogyan alakul a magánszemély és a kifizető oldalán. A témakör szerteágazó, első körben […]

Hogyan adózunk jövőre?

Október 13-án nyújtotta be a Kormány a T/6636. számú törvényjavaslatát az adózás rendjéről szóló törvény és egyes más adótörvények módosításáról. Bár idén szokatlanul korán, már nyár elején értesülhettünk bizonyos jövő évi adójogszabály változásokról, talán nem meglepő módon, további újdonságokkal ismerkedhetünk meg ősszel is. Bízzunk benne, hogy az év vége nem tartogat számunkra további meglepetéseket e […]

Nyeremények, vetélkedők, versenyek díjazása

A társaságok előszeretettel szerveznek különböző nyereményakciókat, ügyességi versenyeket és vetélkedőket, vásárlást ösztönző egyéb promóciós játékokat meglevő és jövőbeni ügyfeleik részére. A látszólag hasonló, hétköznapi értelmezés alapján azonosnak tűnő konstrukciókhoz kapcsolódó adókötelezettségek azonban jelentősen eltérőek lehetnek, attól függően, hogy tárgynyereményről vagy pénzjutalomról, sorsolásos játékról vagy versenyről van szó, maga a részvétel vásárláshoz kötött vagy attól függetlenül […]

Alultőkésítéshez kapcsolódó adóalap korrekció – hogyan számoljunk helyesen?

A mindennapokban csak alultőkésítési szabályként emlegetett társasági adóalapmódosító tétel számos vállalkozást érinthet, érdemes körültekintően eljárni a kérdésben annak érdekében, hogy elkerüljük a társasági adóbevallás összeállítása során felmerülő esetleges meglepetéseket. Maga a szabályozás és az alapelv nem új keletű, de a jogszabály az elmúlt években többször is változott. Az adóévben ráfordításként, vagy eszköz bekerülési értékeként elszámolt […]

A munkáltatód megtéríti a munkába járással kapcsolatos költségeid?

A munkába járással kapcsolatos költségtérítés kapcsán a releváns jogszabályi környezet jelentősen nem változott az elmúlt időszakban (2015 augusztusában kisebb módosítások ugyan hatályba léptek), de a helyes jogalkalmazás érdekében érdemes röviden áttekinteni és összegezni a témakört érintő jelenleg hatályos előírásokat. Munkába járás fogalma Munkába járás esetén a munkáltató számára a költségek megtérítése nem csupán lehetőség, hanem […]

Újfent az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjáról

Kis Gábor vagyok, okleveles könyvvizsgáló és adószakértő, a Finacont cégcsoport adó- és számviteli igazgatója. Az alábbi cikkemben, a korábban már ismertté vált, általános forgalmi adót érintő jogszabályváltozásokon belül kiemelt figyelmet érdemlő időszakos elszámolású ügyletek két lépcsőben (2015. július 1-jétől, valamint 2016. január 1-jétől) hatályba lépő változásait veszem górcső alá.   A jogalkotó jelen esetben kellő […]