Külföldi vállalkozások a magyar ÁFA rendszerében – 3. rész

Fióktelepek és kereskedelmi képviseletek, mint különleges ÁFA pozíciók

A cikksorozat legutóbbi részében megismerkedtünk a gazdasági letelepedettség egyes eseteivel, a székhelyre és a telephelyre vonatkozó szabályozás közös és eltérő vonásaival.

Tekintsük most át a külföldiek jelenlétének „hangsúlyosabb” eseteit: a fióktelepek és kereskedelmi képviseletek helyzetét a magyar ÁFA szabályozásban.

Külföldiek tartós, önálló, üzletszerű gazdasági tevékenységüket (amellett, hogy a külföldi önálló társaságot alapít és ezzel gyakorlatilag teljes egészében a magyar jogi személyekhez hasonló szabályozás alá kerül) jellemzően fióktelep vagy kereskedelmi képviselet útján valósítják meg.

Létezik néhány speciális tevékenység (előadóművészeti, oktatási-kutatási tevékenység és hasonlók), ahol nem szükséges választani a fenti formák közül, de erre csak akkor van lehetőség, ha a külföldi alkalmazottat nem foglalkoztat belföldön.

A külföldiek magyarországi gazdasági tevékenységével kapcsolatos részletes előírásokat a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény fogalmazza meg. E jogszabály és az ÁFA törvény ugyan nem utal közvetlenül egymásra, de a gazdasági tevékenység fogalmát szerencsére igen hasonlóan kezeli. A külföldi számára megfelelő működési forma kiválasztása alapvetően a tevékenység intenzitásától függ, jelentősebb kereskedelmi tevékenység esetén mindenképpen az önálló társasági forma a javasolt – később látni fogjuk, miért.

A kereskedelmi képviseletek és a fióktelepek is szerepelnek a hazai cégnyilvántartásban.

Az „egyszerűbb” forma a kereskedelmi képviselet – fontos azonban, hogy a kereskedelmi képviselet saját nevében nyereség, vagy bevételszerzésre irányuló tevékenységet nem végezhet, csak a külföldi vállalkozás nevében és javára járhat el. Ha az ÁFA vonatkozásokat vizsgáljuk, a kereskedelmi képviseletek ÁFA pozíciója meglehetősen sajátos. Mivel nem végezhetnek üzletszerű gazdasági tevékenységet, így adóalannyá nemigen válhatnak. A külföldi cég és a kereskedelmi képviselet közötti „ügyletek” is ugyanazon jogi személy tranzakció, így ennek kapcsán sem merülnek fel adóköteles ügyletei.

De mit tehet a kereskedelmi képviselet a rá áthárított ÁFA-val? Felmerülhet ilyen, hiszen minden bizonnyal irodát bérel belföldön, különböző kapcsolódó szolgáltatásokat vesz igénybe – és még folytathatnánk. Nem minősül adóalanynak, tehát normál önadózás keretében nincs módja visszaigénylésre – marad a speciális, külön eljárás, amiről még szót ejtünk majd. Tovább bonyolíthatja a helyzetet, ha a kereskedelmi képviselet egy másik külföldi adóalanytól vesz igénybe szolgáltatást – ez esetben ugyanis, mivel a kereskedelmi képviselet nem adóalany, viszont a teljesítési hely belföld – a külföldi szolgáltatónak szükséges adószámot igényelni és adót áthárítani – ennek nem feltétlenül fog örülni.

A fióktelepek azonban már önálló adóalanyként jelennek meg az ÁFA rendszerében (annak ellenére, hogy a fióktelep is a külföldi cég „része” és valójában a külföldi cég a fióktelepen keresztül gyakorolja az adóalanyiságát). A jogalany tehát igazából a külföldi szervezet – így a kereskedelmi képviseletekhez hasonlóan – ugyanúgy nem értelmezhető jogügylet a külföldi cég és a fióktelepe között. Ugyanakkor az is igaz, hogy a fióktelep állandó telephelynek minősül, így egy főszabály szerinti szolgáltatás esetén a belföldi szolgáltatónak ÁFA-val növelten kell a számláját kiállítania. Fordított esetben is így van, azaz belföldi igénybevevő felé a fióktelep ÁFA-val növelt számlát fog kiállítani. Itt tehát már a „normál” ÁFA bevallás feladataival szembesülünk majd.

A fióktelepek esetében is vannak azonban nehezebben kezelhető esetek – mi a helyzet akkor, ha a társaság termékértékesítési, szolgáltatásnyújtási ügyletei a külföldi vállalkozásnál realizálódnak – gondot jelenthet az adóhatóság felé igazolni, hogy a költségek valóban az adóköteles gazdasági tevékenység érdekében merültek fel (hiszen a kimenő számlák nem a fióktelep – belföldi – könyveiben szerepelnek).

Mindkét forma rejt tehát némi bizonytalanságot és e különleges ÁFA pozíció miatt mindig érdemes megfontolni, nem célravezetőbb-e a külföldi számára önálló magyar gazdasági társaság alapítása.

A kereskedelmi képviseleteknél szót ejtettünk az adóvisszaigénylés kapcsán a speciális, külön eljárásról – ezzel akkor találkozunk, ha a külföldi jelenléte sem letelepedettséggel, sem regisztrációs kötelezettséggel nem jár, viszont Magyarországon adót hárítottak át rá.

Ezt az eljárást a külföldi adóalany saját országában, a saját adóhatóságánál kezdeményezi, tehát Magyarországon nincs teendője (és így helyi képviselőt sem kell bevonnia). Az eljárás választása azonban nem az adóalany döntésétől függ – annak feltételei a jogszabály által meghatározottak. Nem túl komplex eljárásról van szó, de néhány dologra oda kell figyelni:

  • csak akkor működik, ha biztosan nem kell a bonyolított ügyletek kapcsán a külföldinek Magyarországon bejelentkeznie – ha kellene, de elmulasztotta, jó eséllyel nem fogja visszakapni az ÁFA-t ezen eljárás keretei között – visszautalnék a fentiekre, nem választás kérdése ez az eljárás, bizonyos esetekben tehát nem alkalmazható
  • EU tagállami külföldi cégek lehetnek érintettek, illetve néhány harmadik ország is része az eljárásrendnek
  • a levonási tiltásokat ez esetben is alkalmazni kell, azaz például étel-ital ÁFA tartalma a külföldi számára sem visszaigényelhető
  • itt is számít, hogy milyen mértékben történik az adóköteles illetve tárgyi mentes célra történő felhasználás, de – belföldi letelepedettség hiányában – a külföldi letelepedettsége szerinti országban realizált arányok számítanak
  • bizonyos esetekben a kérelemhez a bizonylat (számla) másolatát is csatolni kell
  • az átfutási idő viszonylag hosszú, és a magyar adóhatóság kiegészítő, pótlólagos információkat is kérhet az eljárás során
  • az adó visszatérítéshez nem szükséges belföldi bankszámla, az utalást az adóhatóság külföldi bankszámlára is teljesíti.

És a cikksorozat zárásaként tekintsünk el egy kicsit a külföldi adózó szemszögétől – a belföldi adóalanyokra külföldön áthárított hozzáadottérték-adó esetében is azonosak a szabályok: azaz a magyar adóhatósághoz kell fordulni az eljárás során, de ő csak közreműködő lesz – a levonási szabályok esetében pedig az adott külföldi tagállam előírásaira kell tekintettel lenni. Így az is elképzelhető, hogy Magyarországon egyébként levonási tiltás alá eső külföldi beszerzések ÁFA tartalma visszaigényelhető.

* * *

Kérdésed van a témakörben? Írj kommentet vagy gyere el az Adóegyetemre, ahova most még kedvezményesen jelentkezhetsz>> Adóegyetem 2016

Hozzászólások

1 hozzászólás

    • Csémy Zoltán
    • 15:42

    Jó napot kívánok,

    végigolvastam mindhárom cikket, egy kérdésemre nem kaptam választ: szlovákiai egyéni vállalkozóként egy magyarországi kiállításon el szeretném adni a termékeimet (egyszeri alkalom) a vevők készpénzben fizetnek a terméket a helyszínen veszik át. Nincs nemzetközi adószámom, áfamentes vagyok, kell-e regisztrálnom, ha igen, milyen formanyomtatványon?

    Előre is köszönöm a válaszukat!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!