Vizsgáljuk meg elsőként, pontosan mit is jelent a csoportos társasági adóalanyiság a vonatkozó jogszabályi előírások alapján. 2019-től a Tao tv. lehetőséget ad arra, hogy legalább két adózó meghatározott feltételek teljesülése esetén csoportos társasági adóalanyt hozzon létre. A csoportos társasági adóalany adókötelezettségeit a csoporttagok közül e célra kijelölt és az állami adó- és vámhatóságnak bejelentett csoporttag, mint csoportképviselő útján, a csoportazonosító szám alatt teljesíti, valamint ugyanilyen módon gyakorolja adózói jogait. 

Alapvetően minden gazdasági társaság tagja lehet a csoportos társasági adóalanynak, kivéve a nonprofit gazdasági társaságot. Továbbá része lehet az egyéni cég, az európai részvénytársaság, bizonyos szövetkezettípusok kivételével a szövetkezetek, egyesülés. Sőt, akár az olyan külföldi személy, amely az üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősül, illetve a belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó.

Azonban további feltételeknek is meg kell felelniük az érintett szereplőknek ahhoz, hogy csoporttaggá válhassanak. A csoportos társasági adóalany létrehozásának további – együttes – feltételeit illetően számos rendelkezést tartalmaz a jogszabály. Az egyik ilyen egyszerűbb – és lássuk be, logikus – szabály, hogy egy adózó egyidejűleg csak egy csoportos társasági adóalany tagja lehet.  

Vizsgáljuk meg, milyen eljárási szabályokra kell tekintettel lennünk, hogyan kell kérelmezni a csoportos társasági adóalany létrehozását. A NAV felé kérelmet kell benyújtanunk, melyet a ’T118 jelű nyomtatvánnyal egyidejűleg, annak mellékleteként kell előterjeszteni. A kérelem benyújtására nyitva álló, jogvesztő határidő – főszabály szerint – az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától huszadik napjáig tartó időszak – azaz egy viszonylag rövid idősáv. Amennyiben a Tao tv. szerinti feltételek teljesülnek, a NAV engedélyezi a csoportos társasági adóalany létrejöttét és az engedélyező határozatban megállapítja a csoportazonosító számot. A csoportos társasági adóalany létrejöttének időpontja a kérelem benyújtását követő adóév első napja. Például, ha a naptári év szerint működő adózók 2023. január 1-jétől kívánnak csoportos társasági adóalannyá alakulni, akkor az erre irányuló kérelmet 2022. november 1-je és 20-a között kell benyújtaniuk.  

A csoportos társasági adóalany tagjai az egyedi adóalapjukat – mely adott esetben a jövedelem-(nyereség-)minimum is lehet – levezetik a rájuk irányadó szabályok szerint. Az egyedileg megállapított adóalapról a csoporttag adóévenként, a csoportos társasági adóalanyra irányadó adóbevallási határidőt (általános esetben az adóévet követő május 31-ét) megelőző 15. napig az e célra rendszeresített (’TANYIL jelű) nyomtatványon az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tesz a NAV részére. A csoporttagnak ennek érdekében olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely alkalmas a nyilatkozatában foglalt minden adat alátámasztására és ellenőrzésére. 

Az egyedi adóalap levezetése során a csoporttagok főszabályként úgy járnak el, mintha továbbra is önállóan teljesítenék az adókötelezettségüket. Vannak azonban eltérő szabályok. Ilyen például, hogy az egyedi adóalapok meghatározása során a csoporttagok között nincs lehetőség a K+F tevékenység, illetve a műemléki ingatlanokat érintő beruházások, felújítások, illetve karbantartások kedvezményének egymás közötti „átadására”.

Nézzük meg mindezek után, hogyan kell a csoportos adóalany adóalapját megállapítani. A csoportos társasági adóalany adóévi adóalapja a csoporttagok által egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, módosítva a veszteségelhatárolás csoportos adóalanyokra és tagjaikra vonatkozó speciális szabályai szerint. A csoportos társasági adóalany adóévi elhatárolt vesztesége a csoporttagok adóévi negatív egyedi adóalapjainak együttes összege, feltéve, hogy az egyedi adóalapok a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkeztek. A veszteségelhatárolás kapcsán további speciális rendelkezéseket tartalmaz a törvény.

A fentiek ismeretében is felmerülhet bennünk még jó néhány kérdés – milyen konkrét szabályoknak kell a csoportos társasági adóalanyoknak megfelelnie a csoporttagok között meghatározott befolyást, a mérlegfordulónapot, a beszámoló összeállítását, és a könyvvezetés pénznemét illetően?  Milyen teendői vannak a csoportképviselőnek a tagok által elkészített nyilvántartással és nyilatkozattal? Milyen speciális szabályok vonatkoznak a tagok egyedi adóalap számítása kapcsán a jogdíj, K+F címén elszámolt kedvezményre, transzferár korrekcióra, veszteségelhatárolásra vonatkozóan? Milyen különleges szabályokat kell betartani a csoportos adóalany adóalapja számításánál a veszteségelhatárolást illetően?

* * *

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatnak választ példákkal illusztrálva azok, akik részt vesznek a közeljövőben tervezett, a társasági adó- és adóalap kedvezményekről, legfontosabb adóalap módosító tételekről valamint azok 2022. január 1-ig elfogadott változásairól szóló előadásunkon.  Jelentkezz a 2022.04.19-én megrendezésre kerülő konferenciára ma még kedvezményes áron >> Adó- és adóalap kedvezmények, legfontosabb adóalap módosító tételek valamint azok 2022. január 1-ig elfogadott változásai a társasági adó rendszerében – ÉLŐ ONLINE KÖZVETÍTÉS