A székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentésére vonatkozó szabályok 2017. január 1-ei hatállyal jelentek meg az adózás rendjéről szóló törvényben, mely módosítások elsősorban a szolgáltatást igénybevevő adózók részére határoztak meg előírásokat, szankciókat.

Egyrészről kockázatos adózói minősítést kap az a cégjegyzékbe bejegyzett, vagy áfa-regisztrált adóalany, aki székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerős mulasztási bírságban részesült.

Másrészről pedig székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén az adózónak bejelentési kötelezettsége van, mely kiterjed a székhelyszolgáltató elnevezésére, székhelyére, adószámára, e jogviszony keletkezésének – és határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontjára.

Korábban némi fejtörést okozott, hogy a már fennálló, 2017. január 1-e előtt kötött székhelyszolgáltatási szerződések esetében van-e bejelentési kötelezettség. Egy törvénymódosítás ezt a kérdést rendezi, a jogszabálymódosítás értelmében azokat az egyéni vállalkozókat, illetve cégbejegyzésre kötelezett adózókat, akik 2016. december 31-ig kötöttek székhelyszolgáltatási szerződést, szintén bejelentési kötelezettség terheli a szolgáltatás igénybe vétele kapcsán. Erre adott némi haladékot a jogalkotó, a szolgáltatás igénybevevői 2017. szeptember 29-ig kell, hogy teljesítsék ezen bejelentési kötelezettségüket.

Azonban emellett 2017. július 1-én hatályba lépett egy, a székhelyszolgáltatási jogviszonyra vonatkozó szabályokat egységes keretbe foglaló IM rendelet is.Ez pedig nem más, mint a 2017. június 1-jén, a 2017. évi 80. számú Magyar Közlönyben megjelent, a székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet, amely a székhelyszolgáltatási tevékenység végzésére, a székhely biztosításának feltételeire, a székhely biztosítására kötött szerződés tartalmára vonatkozó részletes szabályokat fekteti le.

A rendelet rögzíti, hogy az adózónak és a székhelyszolgáltatónak írásbeli, határozatlan időtartamú megbízási szerződést kell kötnie, mely szerződés csak abban az esetben szólhat határozott időre, ha maga az adózó (cég) is határozott időre jött létre. A  szerződés annak megkötését követő egy éven belül rendes felmondással nem szüntethető meg.

Székhelyül csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a megbízott használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. A rendelet 2017. július 19-től módosult, amely némileg enyhített ezen a szigorú kritériumon. Az új szabály szerint, ha a megbízott székhelyszolgáltató nem rendelkezik az ingatlan tulajdonjogával, akkor is van lehetősége székhelyszolgáltatást nyújtania, de csak abban az esetben, ha rendelkezik ingatlan tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával és az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

• a felek a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozások, jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozások vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások,
• a megbízott a cég cégjegyzék adatai között, mint kézbesítési megbízott van bejegyezve, vagy
• a felek között a székhelyszolgáltatáson túlmenően tartós könyvvezetési megbízási jogviszony is fennáll.

A székhelyen kötelezően tartandó dokumentumok minimális körét is rögzíti a rendelet, ez az adózó cégirataira, hatósági engedélyeire, az  adóhatósághoz történő adatbejelentési kötelezettségeivel összefüggő irataira, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolójára terjed ki. A július 19-től hatályos szabályozás azt is előírja, hogy a cég cégtáblája az ingatlanon, közterületről jól látható helyen kerüljön elhelyezésre.

További előírás a székhelyszolgáltató számára, hogy köteles gondoskodni a cégnek címzett küldemények átvételéről, és ennek tényéről egy munkanapon belül értesítenie kell a céget. E  körben nincs helye olyan postai szolgáltatás igénybevételének, amely eredményeként a postai küldemény átvételére a székhelytől eltérő kézbesítési címen kerül sor.

Maga a rendelet 2017. július 1-jével lépett hatályba és a módosítás előtt az érintettek 2017. augusztus 31-ig kaptak volna haladékot arra, hogy a hatálybalépéskor már meglévő székhelyszolgáltatási szerződéseket a rendelet előírásainak megfelelően módosítsák, illetve a jogviszonyt írásba foglalják. Ezen kötelezettség alól csupán azok a székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszonyok mentesültek volna, amelyek 2017. augusztus 31. napjával megszűntek. A rendelet módosításával azonban módosult az új szabályok hatályba lépése is. Ennek értelmében az érintetteknek legkésőbb 2018. június 30-ig van lehetőségük a székhelyszolgáltatási szerződést a rendeletben előírt feltételeknek megfelelően módosítani valamint a szerződéses jogviszonyt írásba foglalni. Hasonlóan az „eredeti” szabályhoz: ez a kötelezettség nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor is a székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszony 2018. június 30. napjáig megszűnik.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem