Ahogy azt mindannyian tapasztalhatjuk, az elmúlt évek során folyamatosan bővültek a lehetőségeink a már megunt, esetleg más okból feleslegessé vált tárgyaink értékesítési csatornáit illetően. Egyre több internetes, online piactérrel találkozunk, az internet a használtcikkek kereskedelmében is új távlatokat nyitott – és valóban, miért is őrizgetnénk ezen kisebb-nagyobb értékű vagyontárgyainkat, ha gyorsan és kedvező áron megszabadulhatunk tőlük? Az új értékesítési csatornák mellett változatlanul népszerűek a budapesti és vidéki bolhapiacok is.

Az esetlegesen felmerülő adókötelezettségekkel már ritkábban foglalkoznak az értékesítők, érdemes azonban a legfontosabb szabályokkal tisztában lenni, mivel az adóhatóság előszeretettel vizsgálódik ezen a területen is – a piacok ellenőrzése például folyamatos.

Használtcikk definíciót a személyi jövedelemadóról szóló törvény nem tartalmaz, ezen termékek egyszerűen ingóságnak tekinthetők, így az erre vonatkozó szabályok alapján kell rendeznünk esetleges adókötelezettségeinket.

Elsőként azt kell eldöntenünk, hogy értékesítési tevékenységünk üzletszerűnek minősül-e vagy sem. Mindegy tehát, hogy melyik értékesítési csatornát preferáljuk – nem ez fogja meghatározni azt, hogy milyen adófizetési kötelezettséggel kell számoljunk.

Az első döntésünk tehát mindenképpen mérlegelést igényel, az elhatárolás nem mindig egyszerű. Önmagában nem a termékek darabszáma lesz a döntő – hiszen értékesíthetjük egy alkalommal a teljes ifjúsági könyvtárunkat is, több száz kötettel – sokkal inkább az, hogy a tevékenységet rendszeresen, ismétlődő jelleggel végezzük-e, az így szerzett bevétel az értékesítő magánszemély megélhetése szempontjából számottevő-e – amennyiben így van, üzletszerű, gazdasági tevékenységről van szó.

Sokat nyom a latban a minősítés szempontjából az is, hogy milyen célból szereztük meg korábban az adott ingóságot – ha eleve értékesítési célzattal, úgy nyilván megáll az üzletszerű tevékenységgé minősítés. Amikor az értékesített termékeket magunk készítjük el (kézműves termékek, stb.), úgy szintén gazdasági tevékenységről beszélhetünk. Azonban a rendszeresség sem jelent feltétlenül üzletszerűséget – teljesen életszerű az is, hogy a feleslegessé váló tárgyainkat folyamatosan meghirdetjük, értékesítjük – ez még nem alapoz meg önmagában gazdasági tevékenységet.

Nézzük az első esetet, amikor a tevékenység még nem minősül üzletszerűnek. Ilyenkor külön adózó jövedelemről beszélhetünk. A következő, amit meg kell vizsgálunk, az eladási ár. Ezzel sokat nem kell bajlódnunk, mert az ügyletek jellemzően piaci áron köttetnek – ennek megvalósulását maga a rendszer (internetes hirdetési oldalak, stb.) biztosítja. Tudnunk kell azonban, hogy amennyiben mégis piaci ár felett értékesítünk, az eladási ár és a piaci ár közötti különbözet egyéb jövedelemként válik adókötelessé (ez alapvetően az esetleges visszaélések kiszűrése miatt van így). Általában tehát elmondhatjuk, hogy a bevételünk megegyezik az eladási árral.

Ezt követően az adóévben ilyen címen megszerzett összes bevételünket kell kiszámítanunk (lehet, hogy a könyvtár mellett eladtunk egy használt hűtőszekrényt is). Ha az összes bevételünk nem érte el a 600.000 Ft-ot, máris befejezhetjük a kalkulációt – nem lesz adófizetési kötelezettségünk és önmagában ezen ügyletek miatt adóbevallást sem kell benyújtanunk.

Hogyan járjunk el, ha a bevételünk meghaladta a fenti értékhatárt? Ilyenkor ki kell számítanunk a megszerzett jövedelmet, azaz a bevételeinket csökkentjük a megszerzésre fordított összeggel. Levonhatjuk még az értékesítéssel kapcsolatos kiadásokat is (például a hirdetési költséget), az értéknövelő beruházások értékét. Ez utóbbinak sajátos a definíciója: egyrészt minden olyan ráfordítás, ami az eszköz használhatóságát növeli, javítja, de ide sorolható az állagmegóvás is (ahol tehát használhatóságot illetően növekedés nem következik be, csupán az eredeti szint áll helyre) – ez utóbbi esetben azonban csak az értékesítést megelőző 12 hónapon belül felmerült ráfordításokkal számolhatunk, amennyiben azok értéke meghaladja az eladási ár 5%-át. Ha már nagyon régen jutottunk a vagyontárgyunkhoz és a szerzési érték nem felderíthető, a bevétel 25%-a lesz a jövedelem.

Ha kiszámoltuk a jövedelmet, sokszor szintén be is fejezhetjük a kalkulációt – tudjuk jól, hogy a használt holmikat jellemzően nem lehet annyiért értékesíteni, mint amilyen összegért szert tettünk rá – azaz ilyenkor nem is keletkezik jövedelem. De könyvritkaságokat is tartalmazó könyvárunk esetében ez nem biztos, hogy így van. Ha jövedelem keletkezik, annak összege is lényeges – ha nem éri el a 200.000 Ft-ot az adott adóévben, úgy nincs befizetési és bevallási kötelezettségünk.

Amennyiben a fenti értékhatárt meghaladja a jövedelmünk, a személyi jövedelemadó mértéke 15%, azonban további közterhekkel szerencsére nem kell számolnunk. Fontos, hogy ez esetben is csak a 200 ezer forint feletti rész után kell az adót megfizetni.

Az üzletszerű értékesítésre vonatkozó szabályozás részben megegyezik, részben eltér a fentebb bemutatottól. A jövedelem megállapításáig az előzőek szerint járhatunk el, de az már önálló tevékenységből származó jövedelem lesz. Teljes összegét 15%-os személyi jövedelemadó terheli, a 200.000 Ft-os mentesítéssel nem élhetünk. Emellett miután, mint önálló tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalapba tartozik, itt már egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is felmerül a magánszemély oldaláról – az adó és az egészségügyi hozzájárulás alapja a jövedelem 78%-a lesz.

Létezik egy sajátos szabály a fémhulladék értékesítésével kapcsolatban. Ezek ugyan ingóságok, de az adókötelezettség mégis eltérően alakul: a bevétel 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni, ilyenkor az adót a fémhulladék értékének kifizetéskor a kifizető levonja, bevallja és megfizeti. A magánszemélyre így egyéb teher nem hárul, bevallást sem kell benyújtania. Ha emellett ugyanezen magánszemély egyéb ingóság értékesítésből is bevételre tenne szert, úgy a fémhulladék értékesítése jogcímen megszerzett bevételt nem kell figyelembe vennie a 600 ezer forintos bevételi határ számítása során.

És végezetül: az üzletszerű értékesítés az adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettséggel is jár, adószámra is szükségünk lesz.

* * *

Ha kérdésed merülne fel a témakörben, jelentkezz február 5-ig kedvezményesen a Telephely keletkezése a társasági és a helyi iparűzési adó tekintetében – minősítési és bejelentési szabályok címmel április 5-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen megvitathatjuk azokat!