Közvetített szolgáltatások a helyi iparűzési adó rendszerében – 3. rész

Tartalmi és formai követelmények

Cikksorozatunk első és második részét folytatva, mai befejező írásunkban összefoglaljuk a közvetített szolgáltatások elszámolhatóságának legfontosabb tartalmi és formai követelményeit.

Az előzőekben bemutatott példák alapján láthattuk, hogy az önkormányzati adóhatósági ellenőrzések kiemelt területe a helyi iparűzési adó megállapításának és bevallásának ellenőrzése, ezért térjünk vissza kicsit a közvetített szolgáltatások fogalmának meghatározásához!

A közvetített szolgáltatások értékét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) definiálja. Eszerint a közvetített szolgáltatások értékeaz adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.

A definíció több fogalmi elemet is meghatároz, és az ellenőrzési tapasztalatok alapján kijelenthetjük, hogy a jogszabályban meghatározott feltételek együttes fennállása szükséges a közvetített szolgáltatás létrejöttéhez. Ezek az együttes feltételek a következők:

  • írásos szerződés az adózó és megrendelője, valamint az adózó és a felé szolgáltató fél között,
  • az adózó a saját nevében nyújtja és veszi igénybe a kérdéses szolgáltatást,
  • az adózó által nyújtott és igénybe vett szolgáltatás azonos,
  • a közvetítés lehetősége az adózó és megrendelője közötti írásos szerződésből kitűnik,
  • a közvetítés ténye az adózó által kiállított számlából egyértelműen megállapítható.

A bírósági gyakorlat alapján látható, hogy az adóhatóságok e feltétel rendszer meglétét vizsgálják, és – jellemzően – a következő hiányosságok miatt tesznek megállapításokat:

Formai hiányosságok

Ilyen eset, amikor a közvetített szolgáltatásról kibocsátott számlán nem jelenik meg elkülönítetten, hogy mely szolgáltatás minősül vásárolt és változatlan formában továbbértékesítettnek, illetve mely minősül saját szolgáltatásnak.

Ez a feltétel csak akkor valósulhat meg, ha a számlákon az egyes szolgáltatások beazonosíthatóak, és a közvetítés tényét a megfelelő tételeknél a számla kifejezetten rögzíti. Azonban nem kizáró ok az adóalap csökkentő tétel alkalmazására, ha a közvetített szolgáltatásokat a számla elválaszthatatlan részét képező számlamelléklet részletezi (sorolja fel), a számla pedig csak az összes közvetített szolgáltatás együttes értékét tartalmazza.

Szerződések hiányosságai

Adóalany által saját nevében, a vásárolt szolgáltatásra írásban kötött és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződésből nem következik egyértelműen a változatlan formában történő közvetítés lehetősége.

A közvetített szolgáltatás definíció egyik alapeleme, hogy az adóalany saját nevében vásárolja meg a szolgáltatást, melyet aztán a vevővel kötött írásbeli szerződés alapján szintén saját nevében nyújt (közvetít) számára. Amennyiben ez a hárompólusú szerződéses rendszer teljesül, tovább vizsgálandó a közvetített szolgáltatás másik alapvető eleme: a változatlan formában történő továbbértékesítés. Ennek a feltételnek csak a felek között létrejött szerződések tartalma alapján lehet megfelelni, vagyis a szerződésben pontosan meg kell határozni, hogy mely szolgáltatás kerül változatlan formában továbbértékesítésre.

Analitika hiányosságai

A csak részben, vagy osztottan, de változatlan formában továbbértékesített szolgáltatások esetében nem állapítható meg egyértelműen a beszerzést igazoló számla és a közvetített szolgáltatásról kiállított számla kapcsolata.

Ezeknek a megállapításoknak az elkerülése érdekében olyan analitikus nyilvántartás kell kialakítani, melyből számlák szintjén megállapítható, hogy egy adott beszerzett szolgáltatás (számla) melyik értékesítéshez (számlához) kapcsolódik.

Időrendi eltérések

A közvetített szolgáltatásról kiállított számla hamarabb kerül kibocsátásra, mint a szolgáltatás beszerzéséről szóló számla.

Ez a technikai hiba jellemzően az átalány díjjal tovább terhelt szolgáltatások esetében fordul elő, ahol a közvetített szolgáltatás értékesítéséről szóló számla megelőzi a szolgáltatás tényleges megvásárlását.

Tartalmi hiányosságok

Bizonyos esetekben a szolgáltatás a jellege miatt nem minősülhet közvetített szolgáltatásnak. Ilyen költségtípus lehet a menedzsment szolgáltatás, és a biztosításokhoz kapcsolódó szolgáltatások.

A rendelkezésre álló ellenőrzési és bírósági esetek illetve állásfoglalások ellenére a közvetített szolgáltatás fogalmának értelmezése még mindig nem egységes.

Cikksorozatunkban igyekeztünk azokat a szempontokat, feltételeket bemutatni, amelyek alkalmazásával a téves adóalap csökkentés lehetősége minimálisra csökkenthető. Az elmúlt adóévekben keletkezett és a jövőben keletkező adókockázat mértékének pontos meghatározásához célszerű áttekinteni és szükség szerint felülvizsgálni a közvetített szolgáltatások elszámolásának módját.

* * *

Értesülj első kézből a 2018. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2018

Budapest I. – november 23.- november 24.
Székesfehérvár – november 23.- november 24.
Pécs – november 27.- november 28.
Nagykanizsa – november 27.- november 28.
Debrecen – december 4.- december 5.
Miskolc – december 4.- december 5.
Győr – december 7.- december 8.
Budapest II. – december 11.- december 12.
Szolnok – december 11.- december 12.
Budapest III. – 2018. január 9.- január 10.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!