Ingatlanforgalmazáshoz kapcsolódó illetékkedvezmény

Mutatjuk az új szabályokat...

Az adójogszabályok már megszokott, év végi változásai az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt (Itv.) sem kerülték el. A módosítások túlnyomó többsége kisebb jelentőségű, de akad közöttük olyan is, amely szélesebb érdeklődésre tarthat számot – ez pedig az ingatlanforgalmazáshoz kapcsolódó illetékkedvezményre vonatkozó szabályozás változása.

Előzmények

A 2016-ban érvényes szabályok alapján ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén 2 százalékos kedvezményes illetékmérték illette meg az ingatlanforgalmazást végző, valamint a pénzügyi lízingbeadással foglalkozó vállalkozókat, ha vállalták, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított 2 éven belül eladják, illetve a futamidő végén zárt végű pénzügyi lízingbe adják.

E kedvező szabályozás alkalmazása azonban nem volt lehetséges azokban az esetekben, amikor a továbbértékesítésről szóló szerződést még annak teljesedésbe menetele előtt megszüntették. A Kúria egy ide vonatkozó döntése szerint ugyanis azok a szerződések, amelyek nem mennek teljesedésbe, kizárják az illetékkedvezmény alkalmazását. Így a vevő (akár egyoldalú) magatartása következtében utólag megszűnő adásvételi szerződések miatt az említett cégeket pótlólagos illetékfizetés terhelte.

Emellett a jogszabály korábbi formájában bizonyos visszaélésekre is lehetőséget adott, hiszen előfordult, hogy az illetékkedvezmény igénybevétele érdekében a továbbértékesítési kötelem ugyan teljesült, ám a felek ezen ügyletet csak színlelve kötötték meg, a szerződést – annak teljesedésbe menetele előtt – felbontották.

Többek között a fenti két szempontot is szem előtt tartva a jogalkotó indokoltnak látta ezen illetékkedvezmény feltételeinek újraszabályozását, így 2017. január 1-jével a vagyonszerző – vállalásától függően – nem a korábbi egy, hanem két különböző illetékmérték és kapcsolódó feltételrendszer mellett lehet jogosult illetékkedvezmény igénybevételére.

Választható kedvezmények és a kapcsolódó feltételrendszer

Az új szabályok alapján az ingatlanforgalmazást végző vállalkozó, illetve a lízingcég 3 százalékos illetékmérték érvényesítésével fizet visszterhes vagyonátruházási illetéket ingatlanszerzésével összefüggésben, amennyiben legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig előterjesztett nyilatkozatában vállalja, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül továbbértékesíti; eladja vagy a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező (ún. zárt végű) pénzügyi lízingbe adja.

A 2 százalékos illetékkulcs alkalmazása akkor kérhető az állami adóhatóságtól, ha a vállalkozó az ingatlan két éven belüli továbbértékesítése mellett azt is vállalja, hogy a továbbértékesítést megvalósító szerződés (a vevő, illetve lízingbevevő tulajdonszerzésével) teljesedésbe megy. A „teljesedésbe menetel” tehát – külön definíció hiányában – a vevő vagy lízingbevevő tényleges tulajdonszerzését jelenti.

A továbbértékesítést az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog-változás, illetve – pénzügyi lízing esetén – a pénzügyi lízingbeadás tényének ingatlan-nyilvántartásban történő feltüntetése és a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező lízingszerződés igazolja.

Igazoltnak kell tekinteni a továbbértékesítést akkor is, ha széljegy tanúsítja az ingatlan-nyilvántartási eljárás kezdeményezését azzal, hogy az eljárás a tulajdonjog bejegyzésével, illetve a pénzügyi lízingbeadás tényének feltüntetésével zárul.

Nem mindenkire vonatkozik azonban az új szabályozás. A fentiektől eltérően, az ingatlanalapok változatlanul 2 százalékos illetékmérték alkalmazásával fizetnek visszterhes vagyonátruházási illetéket ingatlanszerzés esetén. A kedvezményes illetékkulcs érvényesítéséhez – az ingatlanalap ingatlanszerzésekor – nem kapcsolódik továbbértékesítési kötelezettség.

Szankciós rendelkezések

Amennyiben a vagyonszerző a 3 százalékos illetékmérték választása mellett dönt, a szerződés későbbi felbontása nem teszi meg nem történtté a jogügyletet, azaz nem keletkezik további illetékfizetési kötelezettség.

A 2 százalékos illetékmérték választása a vele járó feltételek teljesítésén túl azzal is jár, hogy akkor is pótilletéket kell fizetni, ha a szerződést a már bejegyzett tulajdonjog mellett utólag bontják fel a felek.

Az egyébként 4 százalékos illeték és a vagyonszerzésre megállapított (2, illetve 3 százalékos) illeték különbözetének kétszeresét kell megfizetni a vagyonszerzőnek, ha

  1. a továbbértékesítés megtörténtét
    a.) az ingatlan eladása esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog-változás nem igazolja,
    b.) az ingatlan pénzügyi lízingbe adása esetén a pénzügyi lízingbeadás tényének ingatlan nyilvántartásban való feltüntetése és a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező pénzügyi lízingszerződés nem igazolja, vagy
  2. a továbbértékesítésről szóló szerződés a vagyonszerző vállalása ellenére nem ment teljesedésbe, vagy a felek a már teljesedésbe ment továbbértékesítésről szóló szerződést utóbb felbontják.

Elévülési idő számításának összehangolása az új szabályozással

A módosuló szabályozás miatt szükségessé vált az illeték pótlólagos megállapítására irányadó elévülési idő bizonyos esetekben történő meghosszabbítása is.

Amennyiben a vagyonszerző a 3 százalékos mértékű illetéket fizeti meg, úgy a pótilleték megállapítása a továbbértékesítésre nyitva álló határnap (az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két év) naptári évének utolsó napjától számított öt év elteltével évül el.

Amennyiben viszont a vagyonszerző vállalta a 2 százalékos illetékmértékhez szükséges többletfeltételek teljesítését, úgy az irányadó elévülési idő eltérően alakul, itt a szerződés megszüntetésének vagy felbontásának naptári éve utolsó napjától számított ötödik év végéig tart.

Pénzügyi lízingbeadás meghiúsulása esetén a lízingbeadáson alapuló tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem elutasításáról szóló döntés jogerőre emelkedésének naptári éve utolsó napjától számítódik az ötéves elévülési idő.

* * *

Amennyiben szeretnél velem személyesen is találkozni, és érdekelnek a telephelyekre, fióktelepekre vonatkozó legfontosabb adózási és számviteli előírások, akkor jelentkezz 2017. március 7-ig kedvezményesen a Telephely keletkezésének kérdései címmel 2017. március 14-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is át tudjuk beszélni felmerülő kérdéseidet!

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM