Az őszi adócsomag szociális hozzájárulási adót érintő változásai – 2. rész

Elfogadott szocho kedvezmények és egyéb változások

Cikksorozatunk előző részében az őszi adócsomag szociális hozzájárulási adót érintő várható változásait kezdtük el feldolgozni a T/2931 számú törvényjavaslat tükrében.

Az adókedvezmények körében – és azon túl is – azóta újabb kiegészítő és módosító jellegű javaslatok láttak napvilágot, amelyeket az Országgyűlés 2018. november 13-án el is fogadott (egységes szerkezetű adócsomag: T/2931/14).

Adókedvezményeket érintő változások

Az egyik módosítás a legutóbbi írásunkban részletezett kutató-fejlesztő foglalkoztatása után érvényesíthető célzott adókedvezmény átmeneti rendelkezéseihez kapcsolódik. Az eredeti elképzelések szerint ugyanis a kedvezményt jelenlegi formájában a kifizető a 2018. évben kezdődő üzleti évéről benyújtott társasági adóbevallása alapján az üzleti év első napján hatályos rendelkezések szerint érvényesíthette volna. Az elfogadott javaslat ezt a rendelkezést annyiban pontosította, hogy az üzleti évtől függetlenül lenne érvényesíthető az igénybe vehető adókedvezmény a 2018. december 31-én hatályos szabályok szerint – másképpen fogalmazva a kedvezmény jelenlegi formájában az érvényesítésének első hónapjától számított 12 hónapig vehető igénybe, tehát az akár átcsúszhat a jövő évre is.

Korábbi írásunkban foglalkoztunk a jövőre hatályba lépő szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) egyik újdonságaként megjelenő munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény szabályaival. A már elfogadott törvény alapján munkaerő-piacra lépőnek minősül az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal. A pontosítás értelmében biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alatt nemcsak kizárólag a munkaviszony, hanem az egyéni és társas vállalkozói jogviszony is értendő.

Jogtechnikai pontosításként került a módosító javaslatba a kisvállalati adóban (kiva) alkalmazott kedvezményezett foglalkoztatottakra vonatkozó rendelkezések és a Szocho tv. által szabályozott adókedvezmények összefésülése. A jelenleg hatályos szocho szabályok szerinti kedvezményezetti kör jóval tágabb, mint a kiva törvény szerinti kedvezményezettek. A kiva szerinti személy jellegű ráfordítások összegének megállapításakor ugyanis kizárólag a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében nyújtott szocho kedvezmények vehetők figyelembe a kisvállalati adóban adóalap-csökkentő tételként. A szocho kedvezmények körének jövő évi szűkítésével egyidejűleg – a közfoglalkoztatottakra vonatkozó rendelkezések kivételével – valamennyi szocho kedvezmény érvényesíthető lesz a kiva rendszerében is, ide értve a jövő évtől átalakuló kutató-fejlesztő munkavállaló foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezményt is.

Az őszi adócsomagban jelentek meg először a védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény jövő évi bevezetésének szabályai. Az eredeti javaslat értelmében a kedvezményt azon munkáltatók vehetik igénybe, amelyek olyan személyt foglalkoztatnak, aki a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban dolgozott és a felmentése napján betöltötte a 60. életévét. A kedvezmény egyenlő a minimálbér négyszerese után a szociális hozzájárulási adó mértékével megállapított összeggel. Azaz a munkáltató mentesülne a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól a minimálbér négyszereséig. A kedvezményt az érintett munkavállalóra vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig terjedő adómegállapítási időszakig lehet érvényesíteni. A kedvezmény érvényesítéséhez egy igazolásra lenne szükség, melyet a természetes személyt elbocsájtó munkáltató (azaz a létszámcsökkentést végrehajtó szerv) – a foglalkoztatási jogviszony megszűnésének napját is feltüntetve – állít ki. Ezen igazolás munkáltató részére történő átadása szükséges a kedvezmény érvényesítéséhez. A kedvezmény érvényesítését elősegíti, hogy a létszámcsökkentést végrehajtó szervek adatot szolgáltatnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, amely ezen adatszolgáltatás alapján az érintett munkavállaló új, kedvezménnyel érintett foglalkoztatóját elektronikuson értesíti a kedvezmény igénybevételének lehetőségéről – egy újabb adózó barát lépés az adóhivatal részéről.

A legújabb módosítás több helyen is pontosítja a védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény szabályait. Az egyik ilyen pontosítás, hogy az adókedvezmény igénybevételének feltételéül szolgáló igazolást elegendő mindössze bemutatni a kifizető részére, továbbá a foglalkoztatói igazolás kiállítására vonatkozó szabályok annyiban kerülnek egyértelműsítésre, hogy azt a jogviszony megszűnése napjáig köteles kiállítani a létszámcsökkentést végrehajtó szerv. A módosítással a kedvezmény nem az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig, hanem addig érvényesíthető, amíg a kedvezménnyel érintett személy nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint saját jogú nyugdíjasnak. A Tbj. 4. § f) pontja értelmében saját jogú nyugdíjasnak minősül az a természetes személy, aki

  • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy amennyiben az érintett munkavállaló eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, ugyanakkor a saját jogú nyugellátás megállapítását nem kéri, akkor a kedvezmény továbbra is érvényesíthető.

Pontosításra kerültek továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztató felé történő értesítési kötelezettségének szabályai is, melynek értelmében az állami adó- és vámhatóság a létszámcsökkentést végrehajtó szerv adatszolgáltatása alapján az adózás rendjéről szóló törvény szerinti biztosítotti bejelentés megtételét követően, hivatalból, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig, az érintett személyt foglalkoztató kifizetőt elektronikus kapcsolattartás útján értesíti a kedvezmény igénybevételének lehetőségéről. A módosító javaslat rögzíti, hogy újabb munkaviszony létesítése esetén is megilleti az új foglalkoztatót a kedvezmény az érvényesítésre nyitva álló időtartamig.

Egyéb kiegészítő jellegű rendelkezések és pontosítások

Az őszi adócsomag a 2019. január 1-jétől hatályba lépő új Szocho tv. rendelkezéseit több ponton is módosítja a szociális hozzájárulási adó kedvezmények körén túl.

Az egyik ilyen módosítás a kiküldöttek szocho fizetési kötelezettségéhez kapcsolódik, összhangban a Tbj. szabályokkal. A módosítás értelmében adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától. Ha tehát a biztosított – függetlenül attól, hogy Tbj. szerinti belföldi vagy külföldi személyről van szó – olyan időszakra tekintettel szerez járulékalapot képező jövedelmet, amely időszakban biztosított volt Magyarországon, a jövedelme után az szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetni, tekintet nélkül arra, hogy a kifizetés időpontjában már más országban biztosított.

Az értelmező rendelkezések köre is kiegészül a külföldi kiküldetés esetén az alapbér meghatározásával. Ennek értelmében külföldi kiküldetés esetén alapbérnek minősül az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér.

A tőkejövedelmeket illetően is pontosításra kerül az adófizetési kötelezettségek köre, melynek értelmében az ilyen típusú külön adózó jövedelmek kizárólag azon része adóztatható belföldön, amely a magyar szabályok szerint személyi jövedelemadó köteles.

Az adófizetésre kötelezett személyek vonatkozásában is tartalmaz pontosító jellegű rendelkezéseket a törvényjavaslat, mely szerint a külföldi kifizetőtől a Tbj. szerint járulékalapot nem képező jövedelem utáni adókötelezettséget a természetes személy köteles teljesíteni. Egyértelműsíti a tervezet, hogy a kirendelés alapján foglalkoztató személy teljesíti az adófizetési kötelezettséget, amennyiben megállapodott a kirendelés elrendelőjével arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabért és közterheket ő fizeti.

Jogharmonizációs célú pontosítást szolgál az a rendelkezés, mely szerint Tbj. szerint külföldinek minősülő személyek esetében nem képez adóalapot a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, és a kamatkedvezményből származó jövedelem. A másik ilyen célú pontosítás, hogy a 36 órás foglalkoztatás meghatározásánál az egyidejűleg fennálló több munkaviszonyt össze kell számítani. Míg az előbbi rendelkezés az eho törvény kivezetésből fakadó jogharmonizáció, addig ez utóbbi a járulékszabályokkal való összhangot kívánja megteremteni.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem

Személyre szabott böngészési élmény?

Az 5percadó sütiket használ információk tárolására az eszközödön, valamint személyes adatokat dolgoz fel, hogy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsen meg, mérje azok teljesítményét, és továbbfejlessze szolgáltatásait.
Az alábbi lehetőségek közül választva elfogadhatod, elutasíthatod, illetve személyre is szabhatod az adataidnak a feldolgozását. A beállításaidat 6 hónapig a "consent" nevű cookie tárolja. Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz. A weboldal adatkezelője a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt.

Ezek a sütik az oldal alapvető működéséhez szükségesek, nélkülük a weboldal nem tud megfelelően működni.
Személyes adatokat nem tárolnak, és kizárólag technikai célokat szolgálnak.

Elengedhetetlen sütik

Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják látogatóink a weboldalt – például mely oldalakat keresik fel, mennyi időt töltenek az egyes tartalmakon vagy milyen eszközről érkeznek.
Személyes azonosítás vagy hirdetési célú adatfeldolgozás nem történik, az adatok kizárólag statisztikai és teljesítmény-elemzési célra kerülnek felhasználásra, hogy fejleszthessük a weboldal tartalmát és működését.

Funkcionális sütik

A marketing célú sütik segítségével a Google Analytics és más szolgáltatók (pl. Google Ads, Facebook Pixel) adatokat gyűjtenek arról, hogy a látogatók milyen tartalmak és szolgáltatások iránt érdeklődnek. Ezek lehetővé teszik a személyre szabott hirdetések, remarketing kampányok és konverzió-mérések megjelenítését.
Az elfogadással hozzájárulsz ahhoz, hogy a Google és partnerei a böngészési tevékenységhez kapcsolódó adatokat (pl. IP-cím, érdeklődési kör, látogatási útvonal) marketing és elemzési célokra használják a Google Adatvédelmi irányelveinek megfelelően

Marketing

Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz.

Összes elfogadása Beállítások mentése