Cikksorozatunk második részében tovább vizsgáljuk a közvetített szolgáltatások és a helyi iparűzési adóalap kapcsolatát.

Előző írásunkban olyan eseteket mutattunk be, amikor az önkormányzati adóhatóság megállapításait a Kúria esetenként teljes egészében, vagy csak részben, de az adózó javára módosította.

Azonban számos esetben a Kúria helyben hagyja az önkormányzati adóhatóság megállapításait. Ezek az ítéletek jellemzően részletes jogszabály értelmezéseket is tartalmaznak, amelyeket az önkormányzatok előszeretettel használnak fel a későbbiekben a saját álláspontjuk alátámasztására.

Most nézzünk egy olyan példát, amely rámutat arra, hogy a közvetített szolgáltatások esetében a tartalmi és formai kellékek egyenrangúak az adott ügylet szabályszerűségének megítélésében.

Bérelt üzletközpont bérbeadása

Esetünkben az Adóalany bevásárlóközpontot üzemeltetett, amely a kivitelező tulajdonában állt. A bevásárlóközpontot Adóalanyunk teljes egészében bérbe vette, majd a bevásárlóközpont különböző helyiségeit albérletbe adta különböző vállalkozásoknak. Az eredeti kivitelező kizárólag bérbeadási szolgáltatást nyújtott számára, a fenntartáshoz szükséges további tevékenységeket (pl. takarítás, biztonsági szolgálat stb.) az Adóalany saját hatáskörben szervezte meg. Azonban a bevásárlóközpont bérbevételének díját közvetített szolgáltatásként számolta el, és adóalap csökkentő tételként szerepeltette az adóbevallásában.

Az önkormányzati adóhatóság nem fogadta el az adóalap csökkentést, és több ponton vitatta annak jogosságát. Álláspontjuk szerint:

• az Adóalany nem változatlan formában értékesítette tovább a bérleti szolgáltatást, mert a bevásárlóközpont egészét vette bérbe, azonban azt részterületekre osztva adta tovább a bérlőnek;
• az Adóalany tevékenysége nem minősül közvetítésnek, hiszen az ingatlant saját vállalkozási körében vette bérbe és attól függetlenül, önálló ügyletek keretében adta tovább bérbe;
• az analitikus nyilvántartások nem voltak alkalmasak a közvetített szolgáltatási hányad beazonosítására.

A Kúria az adóhatóság első két megállapítását nem vizsgálta, azonban az utolsó állásponttal egyetértett.

Az Adóalany a bevásárló központot, mint egészet bérelte, a kivitelező által kiállított számlákban az ingatlanrészek nem szerepeltek megbontva. Az albérlők felé azonban az Adóalany az ingatlanoknak csak egy-egy részét adta albérletbe. Az azonban, hogy ezek a hányadok az Adóalany által igénybe vett szolgáltatással, mint egésszel milyen kapcsolatban álltak, a Kúria véleménye szerint nem volt megállapítható. A Kúria a meg nem bontott egész és annak azonosíthatatlan közvetített hányada miatt helyt adott az adóhatóság álláspontjának.

A Kúria jogszabály értelmezése szerint az igénybe vett szolgáltatási egység és a kisebb részekre lebontott közvetített szolgáltatás közötti kapcsolatot csak a számviteli nyilvántartások és az annak megfelelően kiállított számlák alapján lehet kétséget kizáróan azonosítani. Közvetített szolgáltatásnál tehát az Adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az Adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy az albérlőkkel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az Adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.

Az ítéletből látható, hogy összetettebb esetekben már nem csak elvárás, hanem egyenesen elengedhetetlen olyan analitikus nyilvántartás megléte, amely alapján külső fél – esetünkben az adóhatóság – számára is egyértelműen ellenőrizhető és igazolható a szolgáltatást beszerzését igazoló számla és a közvetített szolgáltatásról kiállított számla kapcsolata.

Természetesen nincsenek jogszabályi rendelkezések, tételes előírások az analitikus nyilvántartás formájára vonatkozóan, hiszen azok a közvetített szolgáltatás jellegétől függően eltérőek lehetnek, célszerű azonban azt az ellenőrzési tapasztalatokat felhasználva kialakítani.

Cikksorozatunk következő, egyben utolsó részében összefoglaljuk ezeket az ellenőrzési tapasztalatokat.

* * *

Az 5percAdó rendezvény-ajánlata:

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem