2019. november 12-én nyújtotta be a Kormány a T/8015. számú, A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló törvénytervezetét.

A benyújtott törvénytervezet – sok más módosítás mellett – tartalmazza többek között a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény vonatkozásában beterjesztett változtatási javaslatokat is. A módosító javaslatok a IX. fejezetben kaptak helyet.

Pótbefizetés visszafizetése – illetve annak elmaradása

A tőkepótlás egyik kézenfekvő és rugalmas eszköze a pótbefizetés. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény előírja azt is, hogy a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tulajdonosoknak kell visszafizetni, ugyanakkor azt sem tiltja, hogy a tulajdonosok a veszteség pótlására adott pótbefizetés összegéről véglegesen lemondjanak. A gyakorlatban erre vonatkozóan gyakran felmerül az igény, de a számviteli törvény eddig nem szabályozta ennek elszámolási metódusát és ez okozott némi jogbizonytalanságot.

A törvényjavaslat új előírása szerint, ha a tulajdonos lemond a pótbefizetésből adódó követeléséről, akkor azt a tulajdonolt gazdasági társaságnál a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni, a lemondás időpontjával.

A fentieket már a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámoló elkészítése során is alkalmazni lehet.

Az átalakulások könyvvizsgálati kötelezettségének változása

A 2019. évi LXVI. törvény módosította az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvényt (is) – ezt a változást hozza majd összhangba a számviteli törvénnyel az alább bemutatott módosítás, amely esetünkben egyszerűsítést jelent: az átalakulási törvény módosított 4. § (6) bekezdése szerint a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket csak akkor kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha az átalakuló jogi személy a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett (de ez egyesülésnél azt is jelenti, hogy ha az érintett jogi személyek legalább egyike könyvvizsgálatra kötelezett jogi személy, akkor már valamennyi vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni).

Ez tehát a korábbiakhoz képest szűkíti azon esetek körét, amikor a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgáló hitelesíti. A könnyítés ugyanakkor itt meg is áll: az átalakulási törvény 11. §-ának új (2a) bekezdése szerint a végleges vagyonmérleget (és az azt alátámasztó végleges vagyonleltárt) minden esetben könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni – azaz összességében könyvvizsgálóra ilyen esetekben mindig szükségünk lesz…

E területet érintő változás még, hogy a tulajdonosok átalakulás, egyesülés, szétválás keretében is lemondhatnak a pótbefizetésből adódó követelésükről, melyet ez esetben nem meglepő módon, a fent már bemutatott módosítás értelmében a gazdasági társaságok vagyonmérlegében szintén a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni.

Cégadatok változásának időpontja

A már hivatkozott 2019. évi LXVI. törvény – a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása keretében – szintén tartalmaz egy előremutató változást, amelynek szintén vannak számviteli vonatkozásai.

A módosított jogszabály 30. §-a (4) bekezdésének módosítása alapján a cég a változásbejegyzési kérelemben – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – meghatározhatja a cégadata változásának időpontját. Ennek a számviteli szakemberek minden bizonnyal nagyon örülnek, mert bizonyos esetekben a Cégbíróság által meghatározott dátum nem segítette a bevallási és beszámolási kötelezettségek egyszerű teljesítését. A változás időpontja azonban – ésszerűen – nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának a napja. Amennyiben elmarad a változás időpontjának feltüntetése (vagy ellentmondó adatok szerepelnek a beadványban) úgy a cégadat változásának időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja lesz. E lehetőség vonatkozik többek között majd a tőkeemelés időpontjának a meghatározására is.

Marad azért egy kivétel – miszerint a cég a jegyzett tőke leszállítása esetén a változás időpontját továbbra sem határozhatja meg, itt a változás időpontja továbbra is a jegyzett tőke változásának a Cégbíróság általi bejegyzés napja.

Átalakulás napjának meghatározása

További fontos – témánk szempontjából releváns – módosítása az átalakulási törvénynek, amely az átalakulás (ideértve az egyesülést és a szétválást is) időpontjáról rendelkezik. A változás az előző pontban bemutatotthoz hasonló és rendkívül előremutató – az átalakuló jogi személy meghatározhatja azt az időpontot, amikor az átalakuláshoz fűződő joghatások beállnak (amely azonban nem lehet korábbi, mint a jogelőd cég törlésének napja). Ha az átalakuló jogi személy él ezzel a lehetőséggel és az átalakulás időpontját meghatározza (minden bizonnyal a legtöbb esetben ez így lesz), úgy a jogelőd cég törlésére az átalakulás napjával kerül sor és a jogutód jogi személyt az azt követő nappal kell a cégjegyzékbe bejegyezni.

Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás napját mégsem határozza meg, akkor az átalakulás napja a jogelőd jogi személy törlésének a napja. Az átalakulási törvény szerint a jogelőd jogi személy törlésének és a jogutód jogi személy bejegyzésének a hatálya nem eshet azonos napra. Ennek megfelelően az átalakulásnál (egyesülésnél, szétválásnál) az átalakulás időpontja a jogelőd cég törlésének a napja, a jogutód pedig a jogelőd törlésének napját követő nappal jön létre.

Kis értékű tárgyi eszközök értékhatára

A kis értékű eszközök (vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök) egy összegű terv szerinti értékcsökkenési leírására vonatkozóan a régóta fennálló, 100 ezer forintnak megfelelő értékhatárt az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint az indokolt valorizáció érdekében a javaslat 200 ezer forintra emeli.

Ez a módosítást először a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

Egyéb módosítások

A jogszabályból kikerülnek az egyszerűsített vállalkozói adóra vonatkozó kitételek tekintettel az adónem 2020. január 1-vel történő kivezetésére. Akad emellett még néhány jogtechnikai jellegű pontosítás is a tervezetben – illetve ne feledjük, a számviteli törvény 2020. január 1-i hatállyal a nyári adócsomag keretében is módosult.

* * *

Értesülj első kézből a 2020. évi jogszabályváltozásokból>> Adóegyetem 2020

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén:

• Hagyományos, kétnapos továbbképzés
• Mérlegképes könyvelők elektronikus továbbképzése