A nyugdíjbiztosításokat érintő változások 2017

Pontosítások és könnyítések a jövőre nézve...

A nyugdíjbiztosítások az elmúlt időszakban egyre népszerűbbé váltak a magánszemélyek körében, nem véletlenül: mind többen gondolják úgy, hogy az állami nyugdíj várható összege nem biztosítja majd az aktív időszak alatt megszokott életszínvonalat. Sőt, sokakban az is felmerülhet, hogy nem csak az életszínvonal fenntartása kétséges, hanem akár maga a nyugdíj is…

A nyugdíjbiztosítás után járó 20%-os (de maximum 130.000 Ft-os) évenkénti visszatérítés (adóról való rendelkezés) mellett az egyes nyugdíjbiztosítási termékeken a garantált kamaton felül realizált hozam, valamint akár bónusz kifizetések is gyarapíthatják a megtakarítás összegét.

Amit már ismerünk: a nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az adóbevallásában tett nyilatkozat (munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozat) alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből meghatározott összegek átutalásáról, ez az összeg pedig nem más, mint a Magyarországon vagy más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződésre az adóévben az általa szerződőként befizetett – az adott naptári évben a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt – összeg 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint. Fontos tudni, hogy a nyugdíjbiztosításhoz, mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető. További megszorítás, hogy amennyiben az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat szintén nem tehető.

A nyugdíjbiztosításokat is érintik a jövő évi változások, 2017. január 1-től ezek elsősorban a jelenlegi szabályok pontosítását, illetve alapvetően a jogosultak számára elérhető további könnyítéseket jelentenek.

Nyugdíjbiztosítással kapcsolatban kedvezményre az adóévi, december 31-ig beérkezett befizetések alapján lehet jogosultságot szerezni. Tehát mindazon összeg tekintetében, amely adott év december 31-ig beérkezett a biztosító számlájára, a befizető kedvezményre jogosult akkor is, ha az összeget csak az adóév december 31-ét követően írják jóvá (például adminisztrációs folyamatok csúszása miatt).

A díjfizetési kötelezettség biztosítón belül számlák vagy szerződések közötti átvezetéssel is teljesíthető, ebben az esetben kedvezményre jogosító díjként az átvezetett összeg nyugdíjbiztosítási szerződésen történő jóváírásának évében vehető figyelembe.

Megmaradt az a szabályozás, miszerint nem rendelkezhet adójáról az a magánszemély, aki a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat megtételének időpontjában már nem rendelkezik nyugdíjbiztosítással, azonban nem adhat nyilatkozatot az a magánszemély sem, aki ugyan rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel, viszont a szerződésen a korábban kedvezményként jóváírt összeg visszafizetési kötelezettségét kiváltó esemény történt.

A nyilatkozatokban megjelölt összegeket az állami adóhatóság változatlanul, mérlegelési jogkör nélkül a biztosítóhoz utalja. A jelenleg szabályozás szerint azonban a támogatás utalásának egyik feltétele, hogy a magánszemély ne rendelkezzen semmilyen nyilvántartott adótartozással.

Ezen szabályozás némiképp enyhül, 2017. januártól a megengedett adótartozás legfeljebb ezer forint lehet a támogatás utalásának vonatkozásában. Ezer forint feletti adótartozás esetén az állami támogatás utalása csak a meglévő, nyilvántartott adótartozás rendezése után történhet meg, annak megfizetését követő 30 napon belül.

A biztosított személy halála esetén a biztosító a visszatérítést a biztosított által megjelölt kedvezményezett magánszemélynek, megjelölt kedvezményezett hiányában a biztosított örökösének utalja. Minden más, a jogszabályban nem definiált esetben a biztosító az állami adóhatóság által átutalt összeget az adóhatóság részére visszautalja. Ezen visszautalt összegre a magánszemély csak akkor tarthat igényt, ha a szerződése a magánszemélynek fel nem róható okból (például a biztosító felszámolása miatt) szűnt meg.

Amennyiben az adóhatóság által továbbutalt összeg szerződésen történő jóváírását megelőzően a biztosítási szerződésen visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történik (például a szerződés szerződésmódosítás következtében már nem minősül nyugdíjbiztosításnak), a támogatás nem lesz jóváírható. Ebben az esetben a már átutalt összeget a biztosító visszautalja az adóhatósághoz, de legalább a 20 százalékkal növelt visszafizetési szankció nem lép életbe. Ha azonban a szerződésen történő jóváírást követően a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás nélkül szűnne meg, a kedvezményként jóváírt összeg(ek)et 20 százalékkal növelt összegben kell visszafizetni.

Bár csak közvetetten érinti a témakört, de a cafeteria rendszer 2017. évi változásai további lehetőségeket jelenthetnek a nyugdíjcélú megtakarításokat illetően – ha jogosulttá válunk az évi 100.000 Ft összegű készpénz formában juttatott béren kívüli juttatásra, azt – természetesen saját döntés alapján – akár nyugdíjbiztosítási célra is fordíthatjuk, ily módon további 20.000 Ft jóváírására lehetünk jogosultak – lemondva egyúttal az összeg azonnali elköltéséről.

* * *

Amennyiben szeretnél velem személyesen találkozni, akkor jelentkezz szeptember 12-ig kedvezményesen a Személygépkocsik üzemeltetésével kapcsolatos adózási kérdések címmel október 12-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet!

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!