Külföldi Magyarország területén önálló, üzletszerű – rendszeres, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás melletti – gazdasági tevékenységet gazdasági célú letelepedés keretében a következő letelepedési formák keretében végezhet (a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló jogszabály rendelkezik minderről, de a jogszabályi felvezetés meglehetősen általános, az egyes formákhoz jelentősen eltérő jogok és kötelezettségek társulnak):

• önálló vállalkozóként egyéni vállalkozás, általa bejegyzett egyéni cég vagy önfoglalkoztatás formájában,
• fióktelep vagy kereskedelmi képviselet útján, vagy
• olyan belföldi székhelyű gazdasági társaság útján, amelyben részesedéssel rendelkezik.

Akad azonban néhány kivétel, mely esetben gazdasági letelepedés nélkül is végezhet külföldi Magyarországon gazdasági tevékenységet.

Ilyenkor azonban alapfeltétel, hogy a külföldi a tevékenység végzéséhez belföldön alkalmazottat ne foglalkoztasson (ideértve a külföldön foglalkoztatott alkalmazott kirendelését vagy kiküldését is):

• nevelési-oktatási intézménynél, szakképzési intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási, kutatási tevékenység,
• előadó-művészi tevékenység,
• hivatásos sportolói tevékenység,
• olyan tevékenység, amely a külföldi által külföldön megszerzett belföldön lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül, és az általa külföldön kibocsátott kereskedelmi kártya felhasználásával történik, és
• ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása.

Azaz bizonyos feltételek fennállása esetén van mód letelepedés nélkül gazdasági tevékenységet folytatni, azonban a lehetőségek a fentiek szerint limitáltak. Amennyiben a külföldi vállalkozás által Magyarországon végzett tevékenység nem kategorizálható sorolható be a felsorolásban szereplő tevékenységek egyikébe sem, úgy jó eséllyel le kell telepednie Magyarországon – függetlenül attól, hogy van-e Magyarországon alkalmazottja.

A nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek, ennek kapcsán meg kell vizsgálni a vonatkozó, adott országgal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény által meghatározott telephely fogalmat is. Elképzelhető, hogy a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény értelmében letelepedési kötelezettsége keletkezik adott külföldi vállalkozásnak, míg a tevékenysége az egyezmény szerint nem keletkeztet Magyarországon telephelyet. Ilyenkor természetesen nem kell a letelepedés kérdéseivel foglalkozni.

Ha az egyezmény szerint telephelye keletkezik a külföldi vállalkozásnak, úgy szintén vizsgálandó, hogy az említett törvény szerint is keletkezik-e letelepedési kötelezettsége. Ha egy tevékenység a kettős egyezmény szerint telephelyet keletkeztet, akkor az már tartósnak és rendszeresnek tekintendő a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény szerint is. Így bár a kettős egyezmények és az adózás rendjéről szóló törvény szerint elméletileg van lehetőség arra, hogy a társasági adó kötelezettséget is csupán egy adószám birtokában, és magyar cégjogi jelenlét nélkül teljesítse a külföldi, azonban az említett törvény előírásai miatt ilyen eset elég ritkán fordulhat elő.

Belföldi székhelyű gazdasági társaság, leányvállalat

Külföldi személy belföldi társaságot, leányvállalatot alapíthat, abban részesedést szerezhet. Az ilyen módon alapított társaság a Cégbíróság által kerül bejegyzésre, a Cégíróságon bejegyzett egyéb vállalkozásokkal azonos jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. Működésüket a Ptk. részletesen szabályozza.

Sajátosságot inkább a fióktelepek illetve a kereskedelmi képviseletek jelenthetnek, cikksorozatunk következő részében velük foglalkozunk majd bővebben.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2019. szeptember 26-án tartandó előadásunk során bemutatjuk a telephelyekre és fióktelepekre vonatkozó legfontosabb adózási és számviteli előírásokat, emellett megemlítésre kerülnek azon területek, amelyek esetében nemzetközi előírások adnak iránymutatást az ellenőrzések során. Külön kitérünk a székhelyszolgáltatásra vonatkozó előírásokra, fókuszálva a közelmúltban bevezetett szigorúbb szabályozásra. Jelentkezz a konferenciára >> Telephely keletkezésének kérdései egyes adójogszabályok tekintetében, kapcsolódó számviteli előírások