Biztosítások a személyi jövedelemadó rendszerében – 5. rész

Amikor magánszemély kamatjövedelme után mégsem merül fel adókötelezettség…

Cikksorozatunk előző részében a magánszemély szerződők által kötött biztosítások adókötelezettségét vizsgáltuk meg, és arra jutottunk, hogy a magánszemély által kötött biztosítás esetében a bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély által fizetett összeget, kamatjövedelemnek minősül. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor ezen kamatjövedelem után mégsem merül fel adókötelezettség, vagy azt csak a kamatjövedelem egy része után kell megfizetnünk. Tekintsük át most részletesen az erre vonatkozó szabályokat.

A 2006. szeptember 1. előtt kötött biztosítások esetében továbbra is nulla százalék a kamatadó a folyamatos és az egyszeri díjak, valamint a 2010. december végéig teljesített rendkívüli (eseti) befizetésekből származó kifizetések vonatkozásában. Kamatadót a 2016. szeptember 1-jétől kötött biztosításokból származó kamatjövedelmek után kell fizetni (és a fentiek szerint a 2006. szeptember 1-je előtt kötött biztosításokra 2010. december 31-ét követően teljesített eseti befizetésekből származó kamatjövedelmek után), ugyanakkor a törvényben szabályozott feltételek teljesülése esetén a kamatjövedelem 50, illetve 100 százalékkal csökkenthető. Így tehát a ténylegesen fizetendő kamatadónak csupán a felét kell megfizetni, vagy akár a teljes összeg megtakarítható. A kedvezmény mértékét az határozza meg, hogy a díj befizetése és a biztosító teljesítése között mennyi idő telt el, azaz a jogalkotó ez esetben is a hosszabb távú öngondoskodást preferálja.

Jövedelemcsökkentés mértéke Várakozási (türelmi) idő egyszeri díjas biztosításnál Várakozási (türelmi) idő rendszeres díjas biztosításnál
50 százalékos 3-5 év között 6-10 év között
100 százalékos 5 év elteltével 10 év elteltével

Az újrafogalmazott kedvezményi szabályok alapján tehát nem kell megfizetni a kamatjövedelem utáni adót:

  • egyszeri díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő év elteltével vagy az után következik be;
  • rendszeres díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő év elteltével vagy az után következik be (tekintettel arra, hogy egy rendszeres díjfizetésű, 10 éves tartamú biztosítás esetében a befizetett díjak átlagosan 5 évet töltenek befektetésben).

Ezen túlmenően nem kell megfizetni a kamatjövedelem fele után a kamatjövedelem adóját:

  • egyszeri díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be;
  • rendszeres díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be.

A kamatkedvezmény érvényesítéséhez a személy jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) további két feltételt szab, melyek a következők:

  1. A biztosítási szerződésre fizetett eseti díjak elkülönítése

Nem alkalmazhatók a kamatjövedelemre vonatkozó kedvezményes adózási szabályok, ha az adott biztosításra a biztosítás teljes tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés (így különösen eseti, rendkívüli, soron kívüli díj fizetése) történt, kivéve, ha a biztosító a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetést a hozzá tartozó biztosítástechnikai tartalékkal vagy díjtartalékkal együtt elkülönítetten (vagy a tartalék befizetett díjhoz való egyértelmű hozzárendelésével) tartja nyilván. Az eseti (rendkívüli, soron kívüli) díjak elkülönített biztosítói nyilvántartása esetén az elkülönített összegeket – az adókötelezettség megállapítása során – úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítási szerződés szerinti díjat (fenti terminológiával élve önálló, egyszeri díjas szerződési díjat), biztosítástechnikai tartalékot, díjtartalékot (ekkor a szerződés létrejötte időpontjának az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontja minősül). Jelenti ez azt is, hogy olyan esetekben, amikor a biztosító az eseti díjakat és a hozzájuk tartozó biztosítástechnikai tartalékot (díjtartalékot) nem elkülönítetten tartja nyilván, de az utolsó eseti díj befizetésének időpontjától a kedvezményes adózás feltételéül előírt idő (egyszeri díjas biztosítások esetében 3 év, 5 év; rendszeres díjas biztosítások esetében 6 év, 10 év) már eltelt, úgy a kamatjövedelem kedvezményes adózási szabályai ismételten alkalmazhatók.

  1. A rendszeres díjak korlátozott mértékű növekedése

Nem alkalmazhatók a kedvezményes adózási szabályok akkor sem, ha a rendszeres díjak (díjelőírások) előző biztosítási évhez viszonyított növekedésének (ideértve az indexálást is) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. A rendszeres díjak növekedése mértékének meghatározásakor a kockázati biztosítás díját figyelmen kívül kell hagyni. A biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díjmentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj.

Az egészségügyi hozzájárulásról

2016.december 31-ig a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerinti belföldi magánszemély 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetett a kamatjövedelem adóalapként meghatározott összege után. 2017. január 1-től a jogalkotó hatályon kívül helyezte a 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó passzust, így a kamatjövedelmet ez a közteher már nem terheli a biztosítási szerződések esetében sem.

Ezzel cikksorozatunk végéhez értünk – összességében kijelenthetjük, hogy a biztosítások adókötelezettségére vonatkozó szabályozás meglehetősen komplex és folyamatosan változott is az elmúlt években, ugyanakkor,  ha már a szerződéskötés során megfelelően be tudjuk sorolni a biztosítási szerződésünket a megismert kategóriákba, úgy már viszonylag egyszerűen meghatározhatjuk a kapcsolódó adókötelezettségek viselőjét és időpontját egyaránt.

* * *

A PENTA  UNIÓ  Zrt. szervezésében 2018. április  24-én megrendezésre kerülő Új és megújuló adó- és adóalap kedvezmények a társasági adó rendszerében című előadásomon egy kicsit más vizekre evezünk. A konferencia fő témája, – melyre 2018. március 24-ig kedvezményesen jelentkezhetsz– a társasági adó rendszerében igénybe vehető adókedvezmények. Jelentkezz még ma, hiszen a szabad helyek száma korlátozott.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!