A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében a cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található.

A jogszabály azt is előírja számunkra, hogy amennyiben a cég telephellyel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) definíciója szerint telephely az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található – az új adózás rendjéről szóló törvény e tekintetben nem hozott érdemi változást.

Az adózás rendjéről szóló törvény azt is kimondja, hogy az állami adóhatósághoz be kell jelenteni – többek között – az adózó telephelyét vagy telephelyeit.

Ennek megfelelően az adózó az állami adóhatósághoz írásban bejelenti a cégbírósághoz be nem jelentett, a törvény fent említett pontjában foglaltaknak megfelelő telephelyét.

Jól ismert, hogy a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét egyáltalán nem, vagy késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti.

A fentieket összefoglalva az adózók kötelesek bejelenteni a gazdasági tevékenységük végzésének valamennyi színhelyét az adóhatóság felé. Ennek

• egyrészt eleget tehet az ún. egyablakos rendszer keretében, a telephely cégjegyzékben való feltüntetése érdekében a Cégbíróság felé, illetőleg
• ennek hiányában közvetlenül az adóhatóság irányába tett bejelentés révén.

A Polgári Törvénykönyv hatályos rendelkezései alapján nem kötelező a Cégbíróság felé bejelenteni a társaság telephelyét, illetve fióktelepét.

Jellemzően azonban, hogy egy társaság be kívánja jegyeztetni a Cégjegyzékbe telephelyét, illetve fióktelepét – de ez esetben a létesítő okiratnak is tartalmaznia kell azokat. Igaz ez nyilván fordítva is, amennyiben a létesítő okirat tartalmazza a társaság telephelyét, fióktelepét, azt köteles a társaság a cégjegyzékbe is bejegyeztetni.

Amennyiben az adózó telephellyel rendelkezik, azt azonban az adóhatóság részére minden esetben köteles bejelenteni.

Mint korábban már láttuk, a Cégbíróság felé bejelentett, cégjegyzékben szereplő telephelyről az adóhatóság automatikusan értesül.

Amennyiben a társaság nem kíván élni azzal a lehetőséggel, hogy telephelyét, fióktelepét a cégnyilvántartásban szerepeltesse, abban az esetben a telephely állami adóhatósághoz történő bejelentésére a ..T201T nyomtatványon van lehetősége. A változást 15 napon belül kell az adóhatóság felé bejelenteni.

Kérdésként merülhet fel, milyen további szankciókkal szembesülhetünk a bejelentési kötelezettség elmulasztása kapcsán?

Talán sokak számára meglepő, de a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása bűncselekmény súlyosabb alakzatát bűntettként tartja nyilván a Btk. – elkövetőjét három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti, míg enyhébb, gondatlanságból elkövethető alakzata vétség, mely két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. E cselekmény szankcionálásánál a bárki által megtekinthető nyilvántartások hitelességének védelme vezérelte a törvényalkotót. Ilyen típusú bűncselekmény akár szándékosan, de akár gondatlanul is elkövethető.

Ezen mulasztások egyébiránt a mindennapokban gyakran előfordulhatnak, de érdemi felelősségre vonásra ritkábban, egy ellenérdekelt fél által tett feljelentés, vagy a súlyosabb bűncselekmények kapcsán induló nyomozás alapján kerül inkább sor.

Előfordulhat, hogy vezető állású személy például közreműködik abban, hogy a gazdálkodó szervezet a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén ne legyen fellelhető (ez szándékos elkövetést jelent).

Az ítélkezési gyakorlat szerint akkor is megvalósul a bűncselekmény, ha a cég tényleges működését egyértelműen a székhelytől eltérő, be nem jelentett helyen folytatja.

A gondatlan elkövetés például akkor állapítható meg, ha a bejelentést igénylő esemény megtörtént, de a vezető tisztségviselő valamilyen okból nem tette meg a nyilvántartásba vételhez szükséges lépéseket (dokumentumok elkészültek, azonban a vezető tisztségviselő mégsem intézkedik az illetékes hatósághoz történő benyújtás kapcsán).

Mint látható, érdemes komolyan venni a különféle közhiteles nyilvántartásokba bejegyzendő adatváltozások bejelentését, mert ezek elmulasztása akkor is járhat büntetőjogi következményekkel, ha a mulasztó csupán feledékeny.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2019. szeptember 26-án tartandó előadásunk során bemutatjuk a telephelyekre és fióktelepekre vonatkozó legfontosabb adózási és számviteli előírásokat, emellett megemlítésre kerülnek azon területek, amelyek esetében nemzetközi előírások adnak iránymutatást az ellenőrzések során. Külön kitérünk a székhelyszolgáltatásra vonatkozó előírásokra, fókuszálva a közelmúltban bevezetett szigorúbb szabályozásra. Jelentkezz a konferenciára kedvezményesen >> Telephely keletkezésének kérdései egyes adójogszabályok tekintetében, kapcsolódó számviteli előírások