Kétrészes cikksorozatunkban az általános forgalmi adót érintő 2019. évi tervezett változásokat mutatjuk be. Mai írásunkban az adómérték változások és az adóalanyok adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében bevezetendő szabályok kerülnek részletezésre a nyári adócsomag részeként benyújtott T/625. számú törvényjavaslat tükrében.

Kedvezményes áfakulcs kiterjesztése

Két éve indult a tejtermékek áfa kulcsának csökkentése, melynek köszönhetően az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 3. számú melléklet I. rész 54. pontjában foglalt meghatározásnak megfelelő tej adómértéke 18%-ról 5%-ra csökkent 2017. január 1-jétől, azonban a törvényben szereplő szöveges meghatározás kivételként említette az anyatejet, az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt (UHT) tejet és az ESL tejet is. A jelenleg hatályos szabályok szerint tehát a tej 5%-os adómérték alá tartozásának egyik feltétele, hogy a konkrét termék a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31. napján hatályos besorolási rendje szerint a vtsz. 0401 10 vagy 0401 20 alá tartozzon. A Kereskedelmi Vámtarifa alkalmazása szempontjából a „tej” megnevezés alatt a teljes tejet vagy a részben vagy teljesen lefölözött tejet kell érteni. Az alszámos besorolás esetében azt kell figyelembe venni, hogy a tej mennyi tejzsírt tartalmaz. A 0401 10 vtsz. alá tartozik a tej legfeljebb 1% zsírtartalommal. A 0401 20 vtsz. alá tartozik a tej 1%-ot meghaladó, de legfeljebb 6% zsírtartalommal. Ebből következően a 1,5%; 2,8% illetve 3,5% zsírtartalmú tejek a 0401 20 vtsz. alá tartoznak. Hiába tartozik az UHT és az ESL tejtermék a vtsz. 0401 10, 0401 20 alá, a törvényben meghatározott szöveges meghatározás miatt 2017. január 1-jétől nem volt alkalmazható rá az 5%-os adómérték.

Ezen a „hátrányos” adókezelésen kíván változtatni a T/625. számú törvényjavaslat (továbbiakban: javaslat), melynek értelmében az UHT tej és az ESL tej is a jelenlegi 18 százalékos adómérték helyett – a törvényben szereplő szöveges meghatározástól függetlenül – szintén 5 százalékos adókulccsal adózna 2019. január 1-jétől. Az anyatej adómentessége változatlan maradna. Az Áfa tv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott főszabály szerint a fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Így a 3. számú melléklet I. rész 54. pontjának megfelelő tejtermék értékesítése esetén akkor alkalmazandó 5%-os adómérték a javaslat értelmében, ha a szóban forgó UHT és ESL tej értékesítésének Áfa tv. szerint meghatározott teljesítési időpontja 2019. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

Fordított áfa

Gabonafélék és olajos magvak

A gabonapiac fehérítését szolgáló intézkedések keretében a jogalkotó még 2012. július 1-től vezette be a fordított adózást a következő termékek belföldi forgalmazása esetében: kukorica, búza és kétszeres (ami – szerintem többünknek újdonság – búza és rozs keveréke), árpa, rozs, zab, triticale, napraforgó mag, repcemag, olajrepcemag, szójabab.

Az Európai Unió közös hozzáadott-értékadó (HÉA) rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvének a fordított adózás bizonyos, „áfa visszaélésre” alkalmas termékek és szolgáltatások értékesítésére vonatkozó 2013/43/EU irányelve azonban lehetővé tette a tagállamok számára, hogy a gabonafélék és olajos magvak vonatkozásában 2018. december 31-éig fordított adózást alkalmazzanak. Ezzel a lehetőséggel Magyarország is élt.

Bár a 2012-ben bevezetett fordított adózás hatására a gabonafélék piaca tisztult, ennek ellenére a T/625. számú javaslat hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely a gabonatermékek fordított adózására vonatkozó rendelkezéseket 2019. január 1-jével hatályon kívül helyezné, vagyis a gabonatermékekre vonatkozó fordított adózás 2022. július 1-jéig fennmaradna a javaslat értelmében.

Acélipari termékek

Hasonló „cipőben járnak” az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvény alapján belföldi fordított adózás alá került acélipari termékek is, melyek értékesítése – az eredeti szabályozás szerint – 2015. január 1-jétől 2018. december 31-ig fordított adózás alá esik.

A javaslat értelmében 2019. január 1-jével nem veszíti hatályát az a szabályozás, mely szerint az acélipari termékek értékesítésére 2018. december 31-ig kell alkalmazni a fordított adózást és az adatszolgáltatási kötelezettséget utoljára a 2018. december 31. napját magába foglaló adómegállapítási időszak tekintetében kell teljesíteni, ugyanis a javaslat az acélipari termékek estében is 2022. július 1-jéig terjeszti ki a fordított adózás alkalmazását.

Munkaerő kölcsönzés

Ha már a fordított adózásnál tartunk: 2015. január 1-jétől fokozatosan bővült azon munkaerő kölcsönzési-, illetve a munkaerő kölcsönzési szolgáltatással azonos megítélés alá eső szolgáltatások köre, amelyek a fordított adózás hatálya alá tartoznak. A bővített alkalmazási hatály fenntartására hazánk a 2018/486 tanácsi végrehajtási határozat alapján 2020. december 31-éig jogosult.

A derogációt engedélyező határozat időbeli hatályához igazodva 2021. január 1-jétől a derogációval érintett ügyleteket szükséges kivezetni a fordított adózás hatálya alól. Így – a javaslat szerint – 2021. január 1-jétől nem adózik fordítottan a munkaerő kölcsönzés, kirendelés és személyzet rendelkezésre bocsátása, kivéve, ha annak igénybevétele az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti ingatlanátadáshoz, vagy az Áfa tv. 142. § (1) b) pontja szerinti építési-szerelési és egyéb szerelési munkához történik. 2021. január 1-jétől az iskolaszövetkezetek és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek szolgáltatásnyújtásának jelenlegi fordított adózása is megszűnik a javaslat értelmében.

Online számlaadatra vonatkozó adatszolgáltatás

2018. július 1-jétől hatályos az Áfa tv. 10. számú mellékletében foglaltak szerint adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adóalanyt a legalább 100 ezer forint áthárított általános forgalmi adót tartalmazó, belföldi adózók közötti ügyleteiről kiállított számláiról.

A kibocsátott számlák – és számlával egy tekintet alá eső okiratok – adataira vonatkozó adatszolgáltatás 2018. július 1-jétől a kiállítás után, rövid időn belül, elektronikusan teljesítendő. Számlázó programmal történő számlázás esetén a számlaadatokat a számlázó programból emberi beavatkozás nélkül, interneten keresztül azonnal, a számla elkészülése után továbbítani kell a NAV-hoz. „Kézi számlázás” esetén a számla adatait webes felületen kell rögzíteni. Az adatszolgáltatást 5 naptári napon belül kell teljesíteni. Ez a határidő rövidül akkor, ha a számla 500 ezer forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adót tartalmaz. Az 500 ezer forint vagy annál nagyobb összegű áfát tartalmazó számla adatait már a számlakibocsátás utáni napon rögzíteni kell a webes felületen.

A javaslat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében pontosítja a számlabefogadók által befogadott számlákat érintő, 2018. július 1-jétől teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség szabályait, és átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a számlabefogadónak a 2018. július 1-jén vagy azt követően kezdődő adómegállapítási időszak tekintetében a bevallás benyújtására előírt határidő napján hatályos szabályokat kell alkalmazni. Tehát az adóalanyoknak a 100 ezer forintos értékhatárt meghaladó számláiról először azon adómegállapítási időszak tekintetében kell az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítenie, amelynek kezdő időpontja 2018. július 1-re vagy azt követő időpontra esik. Éves bevallónak azon befogadott számlákról, amelyek alapján 2018. évben gyakorol levonási jogot, a 2018. június 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni, vagyis az 1.000 ezer forintos értékhatárt kell figyelembe venni, és teljesíteni kell a partnerenkénti összevont adatszolgáltatást is.

Jelentős változás, hogy a javaslat az adóalanyok adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében megszüntetné az adólevonási jogot gyakorló, számlabefogadó fél számára előírt összevont adatszolgáltatási kötelezettséget az adóértékhatár 100 ezer forintra csökkentésére tekintettel.

Az online számlaadat szolgáltatással kapcsolatos módosítás már az „adócsomag” kihirdetését követő naptól hatályba lépne.

Mini egyablakos rendszer (MOSS)

A 2015. január 1-jén lépett hatályba az egyablakos ügyintézés (MOSS – Mini Egyablakos Rendszer), ami a mai napig lehetővé teszi a nem adóalanyok részére távközlési szolgáltatást, műsorszolgáltatást vagy elektronikus szolgáltatást (távolról nyújtott szolgáltatást) nyújtó adóalanyok számára, hogy ha olyan tagállamban nyújtanak szolgáltatásokat, ahol nem telepedtek le, akkor az e szolgáltatásaikra vonatkozó HÉA-bevallásukat azon tagállam webes portálján keresztül nyújtsák be, amelyben azonosítóval rendelkeznek. Ez az ügyintézési rendszer nem kötelező, csupán az egyszerűsítést szolgálja azt követően, hogy a teljesítési helyre vonatkozó HÉA-szabályok 2015-től megváltoztak, melynek értelmében a teljesítés helye nem a szolgáltatás helye szerinti, hanem a szolgáltatás igénybevevője szerinti tagállam. A rendszer lehetővé teszi az adóalanyok számára, hogy ne kelljen bejelentkezniük a fogyasztás helye szerinti összes tagállamban.

Ezen egyszerűsítés ellenére a mikro– és kisvállalkozások számára nehézséget okozott ez a változás, ezért a javaslat – összhangban a 2017/2455/EU tanácsi irányelvben foglaltakkal – további egyszerűsítést vezet be számukra.

A javaslat értelmében amennyiben az adóalany az EU-n belül csak egyetlen tagállamban telepedett le, akkor meghatározott értékhatár alatti távolról is nyújtható szolgáltatások után a letelepedése szerinti tagállamban, annak szabályai szerint kell az adófizetési kötelezettségét teljesítenie. Ez az egyszerűsítés az adóalany által a letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban letelepedett nem adóalany részére távolról is nyújtható szolgáltatásokra vonatkozik, amennyiben ezen szolgáltatások adó nélküli összesített ellenértéke sem a tárgyévben, sem a tárgyévet megelőző évben nem haladta meg a 10.000 EUR-t vagy az annak megfelelő nemzeti pénznemben számított összeget.

Ugyanakkor a szolgáltatás nyújtója ezen értékhatár alatt is választhatja, hogy a főszabály szerint állapítja meg a teljesítési helyet, vagyis az igénybevevő letelepedése szerint. Ezen választása azonban a választása évét követő két évig köti. Abban az esetben, ha az adóalany valamely távolról is nyújtható szolgáltatásnyújtásával túllépi a 10.000 EUR küszöbértéket, az átlépéssel érintett szolgáltatásnyújtása után már az igénybevevő letelepedése szerinti tagállamban kell az adót megfizetnie.

A javaslat szintén az egyszerűsítés érdekében előírja, hogy azon ügyletek tekintetében, amely után az adóalany az adófizetési kötelezettségét az egyablakos rendszer alkalmazásával teljesíti, az ügyletek bizonylatolására (azaz a számlázásra) annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol az adóalanyt az egyablakos rendszerbe regisztrálták (ez pedig a letelepedése szerinti tagállam).

Az EU-n kívül letelepedett nem adóalany részére nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatások után a teljesítési hely változatlanul minden esetben az igénybevevő letelepedésének a helye marad, vagyis ezek után az EU-ban nem kell áfát fizetni.

Levonási jog gyakorlása

A javaslat szerint a tevékenységüket kezdő vállalkozók, illetve az áfa regisztrált külföldi adóalanyok az adóköteles tevékenységükhöz igazoltan kapcsolódó beszerzéseikre tekintettel a nevükre szóló számla alapján adólevonási jogot gyakorolhatnak akkor, ha a beszerzésre az adóhatósághoz történő bejelentkezésüket megelőzően került sor. Esetükben ugyanis az Áfa tv. 153/A. § alkalmazása bizonyos esetekben az adólevonási jog elenyészéséhez vezethet és ez – mindenképpen indokolatlanul – hátrányosan érintette az éppen választott tevékenységükbe kezdő adóalanyokat. Ennek érdekében a javaslat kimondja, hogy ilyen esetekben a kérdéses beszerzésekhez kapcsolódó levonási jogot a bejelentkezés napját magában foglaló adómegállapítási időszakban gyakorolhatja az adóalany.

Egyéb adminisztrációs könnyítések

Bejelentkezési szabályok ingatlan sorozatjellegű értékesítése estén

A sorozat jelleg definícióját az Áfa tv. 259. § 18. pontja tartalmazza, mely szerint – bizonyos ingatlanok kivételével – akkor minősül sorozatjellegűnek az ingatlan értékesítése, ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant, valamint a rá következő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant értékesítenek.

Ezekben az esetekben az egyébként nem áfa adóalany eladó az ügylet kapcsán az áfa alanyává válik és teljesítenie kell az Áfa tv. által előírt kötelezettségeket. A hatályos szabályok szerint az adóalanyiságot eredményező ügylet Áfa tv. szerinti teljesítési időpontját követő 30 napon belül az adóalanynak be kell jelentkeznie a NAV-hoz, melyet a ’T101 nyomtatványon kell megtennie.

A javaslat a sorozatjellegű ingatlan értékesítéshez kapcsolódóan rendezi az állami adó- és vámhatóság felé történő bejelentési kötelezettség határidejét. Ennek értelmében a sorozatjellegű ingatlanértékesítés miatt adóalannyá váló személynek, szervezetnek az adóalanyiságot eredményező termékértékesítéséről a teljesítés időpontját követő 30 napon belül kell bejelentést tennie az e célra rendszeresített nyomtatványon. 2018. naptári év tekintetében a bejelentési kötelezettséget 2019. január 31-ig kell teljesíteni.

Különös adózási módok

A hatályos előírások értelmében az adóalany a pénzforgalmi elszámolást kizárólag a naptári év kezdetével választhatja, év közben csak abban az esetben, ha adóalanyisága ekkor kezdődik. Nem nagy horderejű változás, de a javaslat egy esetben lehetővé tenné az adóalanyok számára, hogy év közben térjenek át a pénzforgalmi elszámolásra: amennyiben alanyi adómentességük azért szűnik meg, mert a választhatóságára jogosító értékhatárt év közben átlépik.

A javaslat további pontosítást tartalmaz, melynek értelmében az adómegállapítás különleges módját alkalmazó utazásszervezők és viszonteladók kijavítási kérelem benyújtásával jogosultak az adó kiszámításának bejelentett módszerét megváltoztatni. Így az utazásszervező jogosult kijavítási kérelemmel önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszerre áttérni, a viszonteladók pedig globális nyilvántartáson alapuló módszerre, import vagy alkotótól való beszerzés esetén pedig árrés adózásra.

Cikksorozatunk második részében az uniós Voucher irányelvvel kapcsolatos jogharmonizációs változások, valamint az egyéb, pontosító jellegű áfa-szabályok kerülnek bemutatásra.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem

Konferencianaptár 2018 – Nehogy lemaradj! Írd be soron következő konferenciáink dátumait naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel!