Amennyiben egy társaságnál a veszteséges működés következtében a saját tőke hiányával szembesülünk, akkor kézenfekvő megoldás lehet a saját tőkeelemek pótlása, kiegészítése. Ilyen lehet például a pótbefizetés, a jegyzett tőke emelése, vagy akár az ázsiós tőkeemelés. Ugyanakkor egy másik, szintén választható megoldási lehetőség az eredményágon történő tőkerendezés, mely történhet ingyenes pénzeszközátadás, ingyenes eszközátadás, esetleg követeléselengedés, tartozásátvállalás formájában is. Az e témában a közeljövőben tartandó előadáson az összes felmerülő megoldási lehetőséget ismertetjük, jelen írásunkban az ingyenes pénzeszközátadás és az ingyenes eszközátadás közötti hasonlóságokra és eltérésekre fókuszálunk.

Ingyenes pénzeszközátadás, illetve ingyenes eszközátadás esetén mind az átadó, mind az átvevő társaság esetében felmerülhet adózás előtti eredmény növelési kötelezettség. Az átvevő társaságnál a számviteli törvény írja elő, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, fejlesztési támogatásnak nem minősülő, véglegesen átvett pénzeszközök összegét az egyéb bevételek között kell kimutatni. Ez tehát azt jelenti, hogy a pénzeszközt átvevő társaságnál az átvett összeggel – a bevétel elszámolása okán – „automatikusan” nő a társasági adó alapja.

Eszközátadás esetén az eszközt átvevő társaságnál a térítés nélkül átvett eszköz piaci értéke szintén egyéb bevételként jelentkezik, de ezen az összegnek megfelelően elhatárolás képzési kötelezettségünk is lesz – a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az egyéb bevételként elszámolt, térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök piaci értékét. Ezáltal például tárgyi eszköz átvétele esetén csak az eszköz hasznos élettartama alatt, tehát a legtöbb esetben több év alatt történik meg az átvett eszköz piaci értékének egyéb bevételként történő elszámolása – de ne feledjük, ezen időszakban az értékcsökkenési leírást is elszámoljuk, így az eredményjavító (és saját tőkét erősítő) hatás nem közvetlenül érvényesül, csupán az eszköz által potenciálisan termelt bevételen keresztül, közvetetten.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a pénzeszközt, vagy egyéb eszközöket átvevő társaságnál az egyéb bevételek között történő elszámolás során megvalósul az adózás előtti eredmény – egy, vagy több év alatt történő – növelése, de például negatív adóalap esetén ez nem társul feltétlenül társasági adó fizetési kötelezettséggel.

Ugyanakkor azt is meg kell vizsgálni, hogy az átadó társaságnál az átadott pénzeszköz, vagy eszköz értékével meg kell-e emelni a társasági adó alapját. Mind a pénzeszközátadásra, mind az eszközátadásra vonatkozóan a Tao tv. 3. melléklet A) 13. pontja ad útmutatást.

Főszabály szerint a nem adomány céljából ingyenesen átadott pénzeszköz és eszköz összege nem minősül az átadó társaság elismert költségének, ezért az adózás előtti eredményét meg kell emelnie. Annak érdekében, hogy a pénzeszközt/eszközt átadó társaságnak ne kelljen ezzel az összeggel megemelnie az adózás előtti eredményét, a következő feltételeknek kell együttesen megfelelnie:

• A pénzeszközt/eszközt átadó társaság rendelkezzen a juttatásban részesülő társaság nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta;
• és mind az adózás előtti eredménye, mind az adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív;
• továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.

A fentiekből következően önmagában az a tény, hogy a pénzeszközt/eszközt átvevő társaság a juttatás teljes összegét a bevételei között számolja el, ezzel növelve az adóalapját, nem jelenti automatikusan azt, hogy a juttatónak nem kell megfizetnie a társasági adót. Egyedül a fent bemutatott esetben nem kell a pénzeszközt/eszközt átadó társaságnak megemelnie a társasági adó alapját. Jó tudni, hogy alapvetően ugyanez a szabályozás vonatkozik a kisvállalati adó alanyok által nyújtott juttatásokra is, vagyis a kisvállalati adó alanyának is csak abban az esetben nem kell növelnie a kisvállalati adó alapját, ha a juttatásban részesülő társaság az átvett pénzeszköz/eszköz értékével megnöveli a társasági adó alapját és megfizette a juttatás után a társasági adót.

A fentiekből következik, hogy vagy a juttatásban részesülő társaságnak kell megfizetnie a juttatás után az adó összegét, vagy a juttatás nyújtójának kell az adózás előtti eredményét, vagy a kisvállalati adó alapját megnövelni.

• Amennyiben a pénzeszközt/eszközt átvevő társaság külföldi társaság, vagy belföldi ugyan, de a kisvállalati adó hatálya alá tartozik, akkor az átadó társaságnak mindenképpen meg kell növelnie a társasági adó alapját, mivel a külföldi adóalany, vagy kisvállalati adóalany nem fog társasági adót fizetni.
• Viszont amennyiben kisvállalati adóalany ad át ingyenesen pénzeszközt/eszközt a társasági adó hatálya alá tartozó társaságnak és ez a társaság a juttatás összege után a fentiek szerint megfizeti a társasági adó összegét, akkor a juttatást nyújtó kisvállalati adóalanynak nem kell megemelnie a kisvállalati adó alapját.

Látható tehát, hogy a társasági adó és a kisvállalati adó hasonlóan kezeli az ingyenes pénzeszközátadás és ingyenes eszközátadás eseteit, de azért oda kell figyelnünk a relációra az ügyletek megfelelő adókezelése érdekében.

Érdemes megemlíteni, hogy egyes esetekben – de nem minden esetben – az átvevő társaságnál felmerülhet ajándékozási illeték fizetési kötelezettség is, melynek mértéke 18%.

Az ajándékozási illeték tárgya az ingatlan ajándékozása, az ingó ajándékozása, beleértve „vagyoni értékű jognak … ingyenes átengedése”. Azonban nem tárgya az ajándékozási illetéknek „a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése;”

A fentiekből következik, hogy amennyiben egy társaság ellenszolgáltatás nélkül kap pénzt, vagy ingatlannak nem minősülő eszközt (például gépet, műszaki berendezést, terméket) egy másik társaságtól, akkor nem kell a 18%-os ajándékozási illetéket megfizetni. A követelés-elengedés azonban már bonyolultabb eset, itt felmerülhet az illetékfizetési kötelezettség.

Ugyanakkor van további két olyan adózási terület, ahol elválik az ingyenes pénzeszközátadás és eszközátadás kezelése egymástól.

Az egyik ilyen terület a már említett ajándékozási illeték, amennyiben ingatlannak minősülő tárgyi eszköz ingyenes átadása történik. Ugyanis, míg az ingó eszközök gazdálkodó szervezetek közötti ingyenes átadása a fentiek szerint illetékmentes ügyletnek minősül, addig a gazdálkodó szervezetek közötti ingyenes ingatlanátadás illetékköteles tevékenység, amelyet ajándékozási illeték terhelhet.

A másik terület, ahol eltér egymástól az ingyenes pénzeszközátadás és az ingyenes eszközátadás kezelése, az általános forgalmi adó. Az Áfa tv. 11. §-a alapján az ingyenes termékátadás főszabály szerint adóköteles ügyletnek minősül, vagyis az ingyenesen átadott eszköz/termék értéke után az áfát fel kell számítani és be kell vallani az adóhatóság felé, amennyiben az ingyenesen átadott eszköz beszerzéskor felszámított áfáját levonásba helyezték. Van ugyan néhány kivétel ezen főszabály alkalmazása alól (közcélú adomány, kis értékű termék átadása, áruminta átadása), de azok jellemzően nem relevánsak egy társaság tőkehelyzetének javítása szempontjából. Ebből adódóan amennyiben az ingyenes termék/eszközátadás a tőkerendezést, vagy az eredményesség javítását szolgálja, az adott ügylet áfa felszámítási kötelezettséget eredményez. Az ingyenes pénzeszközátadás nem jár áfa fizetési kötelezettséggel.

A saját tőke hiány rendezésének még számtalan lehetősége áll a rendelkezésünkre, melyekkel – azok adózási következményeit is beleértve – részletesen foglalkozunk majd az e tárgyban közeljövőben tartandó előadásunkon.

* * *

Jelentkezz a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2021. november 5-én megrendezésre kerülő, Társaságok tőkemegfelelése, tőkésítése, támogatása, vagyonjuttatás című tantermi vagy ÉLŐ Online közvetítésű konferenciámra most még kedvezményes áron! Az előadás során a saját tőke megfelelőséghez kapcsolódó, saját tőke szerkezetét érintő intézkedéseket, valamint az ingyenes, kedvezményes juttatásokhoz, támogatásokhoz kapcsolódó lehetőségeket és buktatókat mutatjuk be részletesen, gyakorlati példák segítségével. >> Jelentkezés