Biztosítások a személyi jövedelemadó rendszerében – 3. rész

A whole life biztosításokról

Cikksorozatunk korábbi részeiben részletesen megvizsgáltuk az adómentes kockázati biztosításokra és az adóköteles biztosításokra vonatkozó adójogszabályokat. Létezik azonban még egy olyan egyedi konstrukcióaz élethosszig tartó, visszavásárlási értékkel rendelkező (whole life) biztosítás -, amelyről külön is érdemes említést tennünk, tekintettel arra, hogy az Szja tv. is sajátos módon szabályozza annak adókötelezettségét, arról nem is beszélve, hogy 2018. január 1-jétől az ilyen típusú, már megkötött biztosítási szerződések adókötelezettségét illetően változás áll be.

Élethosszig tartó, visszavásárlási értékkel rendelkező (whole life) biztosítások

Mint már láttuk, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 2013. január 1-jétől (összességében sikerrel) kísérletet tett arra, hogy a személybiztosítások adókötelezettségét azok közgazdasági tartalma alapján határozza meg. Közgazdasági alapon és polgári jogi értelemben beszélhetünk kockázati biztosításokról és kockázati biztosításnak nem minősülő biztosításokról. A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások (amelyek felhalmozási, megtakarítási típusú biztosítások) esetében – szemben a kockázati biztosításokkal – biztosítási esemény bekövetkezte nélkül is lehetőség van a biztosításból vagyoni érték kivonására. Ilyen biztosításnak minősül például egy nyugdíjbiztosítás, egy járadékbiztosítás, de a címben jelzett teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás (WL biztosítás) is.

Az Szja tv. 1. számú melléklet 6.9. alpontjának 2017. december 31-éig hatályos rendelkezése értelmében adómentes a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás – szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként más személy által fizetett – rendszeres díja (díjelőírása). Ehhez a díjfizetéshez tehát adómentesség társul, függetlenül attól, hogy a biztosítás nem minősül kockázati biztosításnak.

Fontos kérdés, hogy mi minősül rendszeres díjnak. Rendszeres díj az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján

  • legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és
  • amelynek összege az adott biztosítási évben nem haladja meg az előző biztosítási évben fizetett rendszeres díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.

A kifizetőt érintő kötelezettség, hogy az ilyen (adómentesnek minősülő, rendszeres) biztosítási díjról (az adómentesen fizetett összegről, a biztosító nevéről és székhelyéről) adatot szolgáltasson a havi ’08-as bevallásában (Szja tv. 1. számú melléklet 9.6. alpont).

A WL biztosítás rendszeres díjnak nem minősülő díja (így az eseti díjak) a díjfizetés időpontjában adókötelesek, hasonlóan minden más vegyes / tőkegyűjtéses biztosításhoz, szerződői minőségben történő kifizetői díjfizetést feltételezve egyes meghatározott juttatásként. Lássuk ezt követően a kifizetésre vonatkozó szabályokat. A biztosítási eseményre (például haláleset) történő kifizetés ennél a biztosítási formánál is adómentes. Amennyiben azonban az adómentes díjú szerződésből egyéb (például visszavásárlás, részleges visszavásárlás) címen jut kifizetéshez a magánszemély, a kifizetés után az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell adózni. A kifizetés 82 százalékát tekintve jövedelemnek a magánszemélyt 15 százalék személyi jövedelemadó és 22 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség (2018. évtől a kifizetés 84 százaléka tekintendő jövedelemnek a 19,5% egészségügyi hozzájárulási kötelezettség miatt – a Szerk.) terheli. Ebben az esetben az egészségügyi hozzájárulás összegét nem a biztosító vonja le, hanem azt a magánszemélynek kell megfizetnie. Kedvező szabály, hogy amennyiben a szerződéskötés és a kifizetés között legalább 10 év eltelt, úgy a fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértéke csak 14 százalék.

Fontos változás, hogy 2017. december 31-ét követően megszűnik ezen biztosítási termék kivételezett adójogi helyzete. 2018. január 1-jén ugyanis hatályát veszti az Szja tv. 1. számú melléklet 6.9. és 9.6. alpontja, így 2017. december 31-ét követően a WL biztosítás rendszeres díja is – mint minden más tőkefelhalmozású vegyes biztosításé – adókötelessé válik. A módosítás a már megkötött szerződésekre is vonatkozik. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a biztosításokra 2018-tól befizetett díj vonatkozásában már a befizetéskor meg kell fizetni az egyes meghatározott juttatásokat terhelő (2018-tól az egészségügyi hozzájárulás csökkenése miatt összesen 40,71 százalék – a Szerk.) közterhet. Mivel a törvénymódosítás a már fennálló szerződésekre is vonatkozik, el kell dönteni, hogy vagy a munkáltató vállalja a közterhek megfizetését, vagy átadja a szerződői jogokat a biztosított részére, aki folytathatja a díjfizetést.

Ha a szerződés ezt követően nem haláleseti szolgáltatással szűnik meg, a visszavásárlási összegből a munkáltató / kifizető által leadózott, vagy a biztosított által befizetett díjrészek levonásba helyezhetők, és (hasonlóan más, adóköteles biztosítási konstrukcióhoz) csak a fennmaradó összeg után kell személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást fizetni.

Biztosítási díjak a társasági adó rendszerében

Nem csupán a WL biztosítások, minden egyéb kifizető által kötött biztosítás kapcsán elmondható, hogy nem csak a juttatás személyi jövedelemadózást érintő adómentessége/adókötelezettsége lényeges kérdés, hanem emellett célszerű megvizsgálni a biztosítási díjak elszámolhatóságát a társasági adó rendszerében is.

Az elszámolás szabályait alapvetően az határozza meg, hogy ki a szerződés kedvezményezettje.  A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek ismeri el a biztosítás díját, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló.

Abban az esetben viszont, ha a biztosítói kifizetések kedvezményezettje egyben a szerződő munkáltató / kifizető, a biztosítási díj nem minősül végleges vagyonvesztésnek, ezért a biztosítási díj nem számolható el költségként.

Cikksorozatunk folytatásában a magánszemély szerződők által kötött biztosításokkal foglalkozunk majd.

* * *

Értesülj első kézből a 2018. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2018

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2018 helyszínei és időpontjai 2017-ben:
Debrecen – december 4.- december 5.
Miskolc – december 4.- december 5.
Győr – december 7.- december 8.
Budapest II. – december 11.- december 12. MEGTELT!
Szolnok – december 11.- december 12.
Budapest III. – 2018. január 9.- január 10.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!