A jogalkotó 2016. január elsejével vezette be az adózók minősítését. Már a tavaszi adócsomagban bővítették a kockázatos adózói kört azzal, hogy a kiemelt hatósági figyelmet kiterjesztették a kényszertörléssel érintett cégekre, valamint az adózói adóteljesítmény összegéhez viszonyított mulasztási bírságban részesülőkre.

Az „őszi adócsomag” az ún. alvó (tényleges gazdasági tevékenységes nem végző) cégek esetében is tiltaná a pozitív minősítési lehetőséget. A megbízható adózónak ugyanis – a többi feltétel teljesítése mellett – pozitív adóteljesítményt kell produkálnia.

A megbízható adózókra vonatkozóan további kedvezményként javasolja a jogalkotó, hogy a jövőben az automatikus fizetési könnyítés tekintetében ne csupán részletfizetésre, hanem fizetési halasztásra is lehetőség nyíljon, továbbá kezdeményezi az értékhatár 500 ezer forintról 1,5 millió forintra történő felemelését. Így szélesebb kör számára válna kihasználhatóvá a kedvezmény, és ezzel együtt megszűnne a lehetőségére történő, negyedévenkénti adóhatósági felhívás intézménye.

Új fogalomként kerülne a jogszabályba a székhelyszolgáltatóra vonatkozó meghatározás. Székhelyszolgáltató az, aki az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről.

A székhelyszolgáltatás és annak igénybevétele önmagában ugyan nem ütközik jogszabályi előírásba, de az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a székhelyszolgáltatást igénybe vevő adózók között jelentősen nagyobb az adóelkerülők aránya, akik (amelyek) jellemzően az adóhatósággal való együttműködésre sem hajlandóak. A törvény a székhelyszolgáltató definíciójával történő kiegészítése mellett az igénybe vevő kötelezettségeként előírja a székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentését, és kockázatos adózóvá minősíti azokat az adózókat, akik székhelyszolgáltatóhoz vannak bejegyezve és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki a terhükre.

Számos esetben tett már a jogalkotó erőfeszítést annak érdekében, hogy az EKAER rendszer segítségével minimalizálja az áfacsalások mértékét, azonban az adózók egy bizonyos körének újabb és újabb adóelkerülési technikái miatt ismét szükség volt az EKAER szabályainak szigorítására.

A most benyújtott törvényjavaslat biztosítéknyújtási kötelezettséget írna elő az új EKAER szereplők részére, akik a bejelentési kötelezettség szempontjából még inaktívnak tekinthetőek. A módosítás oka az, hogy jelenleg az adóelkerülésre törekvő adózók az EKAER rendszerében kockázati biztosíték lerovását elkerülő megoldásokat alkalmaznak.

A 2016-os évtől megszűnik az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás jogintézménye, helyette bevezetésre kerül az adóbevallási tervezet. Ahhoz, hogy az adóbevallási tervezet az adózók szélesebb körében szolgálhasson bevallási alternatívaként, szükséges kibővíteni azon adózók körét, akik választhatják ezt a bevallási formát. Ehhez lehetővé kell tenni, hogy az ügyfélkapuval nem rendelkező adózók is hozzáférhessenek az adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezethez. Ennek érdekében az adóévet követő év március 15-éig postai úton, rövid szöveges üzenetben (SMS), vagy elektronikus úton is kérhető, hogy az állami adó- és vámhatóság az adóbevallási tervezetet papíralapon, postai úton továbbítsa az adózó részére.

Ha az adózó az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20. napjáig nem javítja, nem egészíti ki, illetve bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adóbevallási tervezetben foglaltakkal egyetért, és az adóbevallási tervezet az adózó által benyújtott bevallásnak, a megállapított és az adózóval közölt adó az adózó által bevallott adónak minősül (kivéve, ha az adózó igazolási kérelmet nyújt be). Erről bővebben már egy korábbi cikkben volt szó.

Ez a szabály vonatkozik az adózó adó feletti rendelkezési jogára is. Az adóhatóság ugyanis az adóbevallási tervezetben a rendelkezésére álló adatok alapján ajánlatot tesz a magánszemély részére az önkéntes pénztári, a nyugdíj-előtakarékossági, valamint a nyugdíjbiztosítási nyilatkozatra, és amennyiben a magánszemély az előírt határidőig a tervezetet nem hagyja jóvá, nem javítja, vagy más módon nem teljesíti bevallási kötelezettségét, az adóbevallási tervezetben szereplő nyilatkozat a magánszemély adó feletti rendelkezésének minősül.

Az adóbevallási tervezettel kapcsolatosan a munkáltatóknak tájékoztatási kötelezettségük van a munkavállalók felé akkor, ha nem vállalják a magánszemély adójának megállapítását.

A benyújtott javaslat indítványozza egy „szolgáltatói” típusú, ún. támogató eljárás bevezetését abban az esetben, ha az adóhatóság kockázatelemzés során kockázatot tár fel. Az eljárás keretén belül az adóhatóság felhívhatja az adózót önellenőrzésre, illetve kapcsolatfelvételt kezdeményezhet az adózóval, melynek célja a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása az adóhatóság szakmai támogatásával. Az eljárásban való részvétel önkéntes, az így rendezett jogsértések miatt szankcionálásnak nincs helye.

2017. július elsejétől lesz hatályos az adózás rendjéről szóló törvény 31/B. paragrafusának (2a) bekezdése, mely szerint az általános forgalmi adó alanya külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére azon számlázási funkcióval rendelkező programmal kibocsátott számlák külön jogszabályban meghatározott adattartalmáról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja. Az adóalany ezen számlákat érintő módosításról vagy érvénytelenítésről is külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus adatszolgáltatást teljesít.

A koncepció így egyrészt a kibővített adatszolgáltatási kötelezettséget számla kibocsátói oldalon valós idejűvé teszi úgy, hogy az (lehetőleg) ne eredményezzen az indokoltnál nagyobb adminisztratív tehernövekedést az adózóknál. Ennek megoldása, hogy a számlázó programokat úgy kell továbbfejleszteni, hogy azok a számla kibocsátásakor elektronikusan megküldjék a számlaadatokat az adóhatóság részére. Ez az automatikus és elektronikus valós idejű adatszolgáltatás kiváltja a jelenlegi utólagos időszakonkénti összesített adatszolgáltatást a kibocsátott számlákról. Mindez épít arra a 2016. január 1-től hatályos rendelkezésre, amely szerint a számlázó programoknak rendelkezniük kell „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióval, mely lehetővé teszi, hogy az adóhatóság az adózó ellenőrzésekor a számlázó programból meghatározott időszakba vagy sorszámtartományba eső számlák tartalmáról elektronikusan adatot kapjon.

A most benyújtott törvényjavaslat már rendelkezik a fenti követelményhez kapcsolódó esetleges mulasztásról is, mégpedig úgy, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén a kiszabható mulasztási bírság felső határa az érintett számlák, számlával egy tekintet alá eső okiratok számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb mértékének szorzata lesz.

* * *

Értesülj első kézből a 2017. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2017

A konferenciasorozat 11 helyszínének teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2017 helyszínei és időpontjai:

• Pécs – november 28.-november 29.
• Nagykanizsa – november 28.-november 29.
• Székesfehérvár – december 1.-december 2.
• Budapest I. – december 1.-december 2.
• Debrecen – december 5.-december 6.
• Miskolc – december 5.-december 6.
• Győr – december 8.-december 9.
• Budapest II. – december 12.-december 13.
• Szolnok – december 12.-december 13.
• Kecskemét – december 15.-december 16.