Október 13-án nyújtotta be a Kormány a T/6636. számú törvényjavaslatát az adózás rendjéről szóló törvény és egyes más adótörvények módosításáról. Bár idén szokatlanul korán, már nyár elején értesülhettünk bizonyos jövő évi adójogszabály változásokról, talán nem meglepő módon, további újdonságokkal ismerkedhetünk meg ősszel is. Bízzunk benne, hogy az év vége nem tartogat számunkra további meglepetéseket e területen.

1. Adózás rendjéről szóló törvényt érintő módosítások

A módosítások egyik kiemelt célja az adózó-centrikus adóztatás, a szolgáltató adóhatóság megteremtése – ha ezt valóban sikerül a gyakorlatba átültetni, úgy az komoly szemléletváltást jelent majd. Talán a legfontosabb változás, hogy a jogszabálytervezet 2016. január 1-i hatállyal bevezeti a megbízható és a kockázatos adózó fogalmát, melynek célja, hogy a jogkövető adózók az általános szabályokhoz képest pozitív, míg a kockázatosnak minősülő adózók szigorúbb elbírálásban részesüljenek. Lesznek olyan cégek is természetesen, amelyek sem megbízhatónak, sem kockázatosnak nem fognak minősülni – ők csupán „egyszerű” adózók maradnak, ahogy eddig is.

Lássuk tehát, hogy ki minősülhet majd megbízható adózónak 2016-tól. A jogszabálytervezet számos pontban sorolja az (együttesen) teljesítendő feltételeket: ők azok a cégjegyzékbe bejegyzett vagy áfa regisztrált adózók, amelyek:

• legalább három éve folyamatosan működnek, vagy legalább három éve áfa-regisztrált adóalanynak minősülnek,
• a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem állapított meg terhükre az adóteljesítményük 3 %-át meghaladó adókülönbözetet,
• a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem indított ellenük végrehajtási eljárást,
• a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem álltak és nem állnak csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,
• a negyedév első napján nem rendelkeznek 500.000 forintot meghaladó nettó adótartozással,
• a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem álltak és nem állnak adószám-felfüggesztés vagy adószám törlés hatálya alatt,
• a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírságot kettőnél több alkalommal nem szabott ki terhükre az állami adóhatóság,
• a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem álltak és nem állnak fokozott adóhatósági felügyelet alatt, és
• nem minősülnek kockázatos adózónak.

Amennyiben az adózó a tárgyévet megelőző öt évben nem működött, az adóhatóság a feltételek fennálltát a működés megkezdésétől vizsgálja.

A megbízható adózók pozitív elbírálásban részesülésének egyik lényegi eleme, hogy az ellenőrzés időtartama – amennyiben az adózó teljesíti együttműködési kötelezettségét – nem haladhatja meg a 180 napot. A kiszabható mulasztási bírság és adóbírság felső határa egyéb feltételek teljesülése esetén 50%-kal alacsonyabb, mint az általános szabályok szerint megállapított mérték. Emellett a megbízható adózó számára évente egy alkalommal 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezményt engedélyezhet az adóhatóság legfeljebb 500.000 forint összegű adótartozására vonatkozóan – sőt meglehetősen újszerű kezdeményezésként a megbízható adózó részére az adóhatóság automatikus részletfizetésre negyedévente elektronikus úton ajánlatot küld, melynek elfogadásáról (vagy esetleges elutasításáról) az adózó dönthet.

A törvényjavaslat szerint – ugyan csak 2017. január 1-jétől, de – a megbízható adózók áfa kiutalás iránti kérelmét az adóhatóság 45 napon belül teljesíti, míg 2018. január 1-jétől a határidő tovább, 30 napra csökken. Ez utóbbi intézkedés jelentősen segítheti majd ezen adózói kör likviditási helyzetét.

A törvénymódosítás a megbízható adós mellett bevezeti a kockázatos adózó kategóriáját is. Amennyiben az alábbi feltételek legalább egyike fennáll, a társaság – legalább egy évig – máris kockázatos adózónak minősül:

• szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján,
• szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján,
• szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján,
• egy éven belül az adóhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben.

Szabadulhat azért a vállalkozás egy évben belül is ezen adózói körből, ha a minősítésre okot adó tartozást megfizeti – ez esetben a következő negyedéves minősítéskor megszüntetésre kerül a kockázatos adózói státusza. A kockázatos adózó tekintetében az általa visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje az általános szabályok szerinti 75 nap lesz minden esetben.

Az ellenőrzési határidő kockázatos adózók esetében automatikusan 60 nappal meghosszabbodik. A kockázatos adózók a késedelmi pótlék, az adóbírság, valamint a mulasztási bírság tekintetében is szigorúbb elbírálásban részesülnek. Az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti az adóhatóság, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának 50 százaléka, míg a mulasztási bírság felső határa az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 150 százaléka lesz.

A jogszabálytervezet rögzíti továbbá a megbízható, valamint a kockázatos adózói minősítés eljárási szabályait is. Minősítésre első ízben 2016. első negyedévét követő 30 napon belül kerül sor. Az adóhatóság negyedévente a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével vizsgálja a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását, amelynek eredményéről elektronikus úton értesíti az érintett adózókat (kivéve, ha az adózó minősítésében változás nem következik be). Az adózók várhatóan 2016. második negyedévétől elektronikus úton is kérdezhetik a minősítésüket.

2. Személyi jövedelemadót érintő módosítások

Ezen adónem területén is erősíteni szeretné az adóhatóság a szolgáltatói megközelítést: ennek fontos eleme az ún. bevallási nyilatkozat bevezetése már a 2015. évi adókötelezettség teljesítése során. Az adózó, amennyiben az adóévben kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett és egyéb feltételeknek is megfelel, munkáltatója felé az adóévet követő év január 31-ig tett nyilatkozatában kérheti, hogy az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján állapítsa meg előző évi személyi jövedelemadóját. A bevallási nyilatkozat megtételének a feltétele, hogy a magánszemély az adóévben egyéb más jövedelmet nem szerez, adó-, adóalap kedvezményt nem vesz igénybe és az adójáról nem kíván rendelkezni (ide nem értve az adó 1+1 %-ának felajánlását). Az 1+1 % mértékű felajánlásról a magánszemély a munkáltató útján, továbbá papíralapon, vagy elektronikus úton önállóan rendelkezhet.

Bevallási nyilatkozat tételére tehát első alkalommal a 2015. év vonatkozásában, 2016. január 31-ig lesz lehetősége a magánszemélynek. A nyilatkozattételi határidő jogvesztő, a megtett nyilatkozatot visszavonni, a hiányzó nyilatkozatot pótolni nem lehet. Az adózó nyilatkozata a jogkövetkezmények tekintetében a bevallási kötelezettség teljesítését jelenti.

A munkáltatóra azonban ró némi többletfeladatot az új szabályozás: ők az adóévet követő év február 12-ig az adóhatóság részére adatot szolgáltatnak majd azon magánszemélyekről, akik bevallási nyilatkozatot tettek.

Az adóhatóság a bevallási nyilatkozatot tett magánszemélyek adóját az adóévet követő év május 20-ig állapítja majd meg. Erről az adóhatóság a magánszemélyt nem fogja értesíteni, (kivéve, ha a munkáltató az adó, adóelőleg összegét nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és ez a magánszemélynél különbözetet eredményez).

A választás feltételeiből látható, hogy csak egy jól körülhatárolható adózói kör élhet majd az új lehetőséggel, így például a családi kedvezményt, első házasok kedvezményét érvényesítők nem.

A korábbról már ismert adónyilatkozat és egyszerűsített bevallás utoljára a 2015. évre vonatkozóan nyújtható be.

A másik új jogintézmény a bevallási ajánlat. Az erre vonatkozó szabályok hatálybalépésére még bőven várnunk kell, várhatóan 2017. január 1-jétől számolhatunk vele. Itt már szélesebb körű lesz az érintettség, tervek szerint akár több millió embernek nem kell bevallást benyújtania sem elektronikusan, sem papír alapon. Ezen magánszemélyek részére (az a kör érintett, akik ügyfélkapuval, vagy személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel rendelkeznek) bevallási ajánlat készül majd, ők ezt jóváhagyhatják, szükség esetén észrevételt tehetnek rá. Az adózó a bevallási ajánlatot – adott esetben a javított, kiegészített adatokkal – május 20-ig elektronikus úton fogadhatja majd el.

3. Illetékekről szóló törvényt érintő módosítások

Az illetékekről szóló törvény módosítási javaslatai között is az adózók oldaláról kedvező elképzelések, a visszterhes vagyonátruházási illetékkel kapcsolatos új mentességi szabályok szerepelnek. A javaslat szerint mentes lenne a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjárműadóról szóló törvény szerinti környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának, valamint ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése, továbbá a gépjárműadóról szóló törvény szerinti autóbusz, nyerges vontató és tehergépjármű gazdálkodó szervezet általi megszerzése – az utóbbi a fuvarozó vállalkozások számára igen jó hír. Az elsőként említett mentességi kedvezmény azonban de minimis támogatásnak számít majd.

4. Az iparűzési adót érintő módosítási javaslatok

A jelenleg hatályos szabályok szerint az adóévre fizetendő helyi iparűzési adóból levonható a belföldön megfizetett, és költségként vagy ráfordításként elszámolt e-útdíj 7,5%-a. A javaslat ezt a beszámítási lehetőséget kiterjesztené mind a belföldön, mind a külföldön az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetett és költségként, ráfordításként elszámolt útdíjakra is.

Itt is találkozunk adminisztrációt csökkentő javaslattal: az adóalanynak várhatóan nem kell majd az iparűzési adóról adóbevallást benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz, ha az adórendelet mentességi, kedvezményi szabálya alapján adófizetési kötelezettség nem terheli.

A sok telephellyel rendelkező társaságoknak jelentős adminisztrációs terhet jelent az adókötelezettség önkormányzatonként – sokszor papír alapon – történő bevallása. Ezen terhek csökkentése érdekében lehetővé válna, hogy az adózók az állami adóhatóság nyomtatványkitöltő programjának használatával teljesítsék a helyi iparűzési adó bevallási kötelezettségüket. A bevallásokat az adóhatóság tartalmi és formai vizsgálat nélkül továbbítaná a – változatlan hatáskörrel rendelkező – önkormányzatoknak. Erre az egyszerűsítésre az adózóknak azonban 2017. január 1-ig várniuk kell.

5. A gépjárműadót érintő módosítási javaslatok

A javaslat mentesíteni kívánja a gépjárműadó alól a környezetkímélő gépkocsit. Annak eldöntése érdekében, hogy ránk vonatkozhat-e ezen mentesítés, olvassuk el a vonatkozó KöHÉM rendelet 2015. július 1-jén hatályos 2. § (6)-(8) bekezdéseit – itt találjuk a környezetkímélő gépkocsi definícióját.

6. Általános forgalmi adót érintő módosítási javaslatok

Egy konkrét szektornak kedvez a legújabb módosítási javaslat: mentesülnének a számlakibocsátási kötelezettség alól a nemzetközi légi személyszállítást végző szolgáltatók, kivéve, ha a szolgáltatás igénybevevője kéri a számlakibocsátást (a társaságok nyilván a jövőben is túlnyomó többségben kérnek majd számlát a szolgáltatásról). Az adott szabály azon ügyletekre lenne alkalmazható, amelyek teljesítési időpontja 2016. január 1. napjára esik vagy azt követi.

Végül egy kakukktojás – legalábbis abban a tekintetben, hogy itt már elfogadott, de hatályba még nem lépett módosításról van szó: az ún. időszakos elszámolású (folyamatos teljesítésű) ügyletek teljesítési időpontja kapcsán 2016. január 1-jétől már nem csak az adótanácsadói, könyvelői és könyvvizsgálói szolgáltatások vonatkozásában, hanem minden olyan szolgáltatás esetében ahol a felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodtak meg, vagy az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg, már az új teljesítési időpont szabályok lesznek érvényesek. Ezt a már korábbról ismert szabályt is érinti ugyanakkor a törvényjavaslat, szerencsére kedvező értelemben: eddig úgy tudtuk, az egyik potenciális új teljesítés időpont az elszámolási időszak utolsó napjától számított 30. nap – a módosítási javaslat elfogadása esetén ez a 60. napra változik. Jó hír ez azok számára, akik hosszabb fizetési határidőt biztosítanak ügyfeleik számára vagy az elszámolást bármilyen okból csak jóval az elszámolási időszak vége után tudják megejteni.

A törvényjavaslat számos újdonságot tartogat tehát a számunkra – összességében 46 oldalasra sikerült –, terjedelmi korlátok miatt csak a legszélesebb kört érintő változásokra igyekeztem rávilágítani.

* * *

Kérdésed van a témakörben? Írj kommentet vagy gyere el az Adóegyetemre, ahova most még kedvezményesen jelentkezhetsz>> Adóegyetem 2016