Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének részletszabályai – 2. rész

Adatszolgáltatás, nyilvántartás

Cikksorozatunk első részében ismertettük az energiahatékonysági beruházások társasági adókedvezményének alapvető szabályait figyelemmel a 2018. július 20-án elfogadott törvénymódosításokra, melyek egyik újdonsága, hogy a kedvezmény kiterjesztésre kerül a energiahatékonysági felújításokra is. Mai írásunkban az energiahatékonysági beruházásokkal kapcsolatos adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettséget, továbbá az adókedvezmény kizárásának eseteit vesszük sorra.

Adatszolgáltatás, nyilvántartás

Az adózónak a társasági adókedvezmény igénybevételének első és későbbi adóéveiben (eltérő adattartalommal) adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik, amit a társasági adóbevallásában kell teljesítenie.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló 176/2017. (VII.4.) Korm. rendelet (Kormányrendelet) részletezi az adatszolgáltatási kötelezettség kötelező tartalmi elemeit, melynek értelmében az adózó az adókedvezmény első alkalommal történő igénybevételekor a társasági adóbevallásában az igazolással rendelkező energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásonként feltünteti:

a) az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás megnevezését, üzembe helyezésének időpontját és helyét;
b) az igazolás kiadmányozásának dátumát;
c) az elszámolható költségnek minősülő egyes beruházásrészek megjelölését, valamint azok bekerülési értékét, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) szerinti többletköltségét;
d) a Tao. tv. alapján elszámolható összköltséget;
e) nyilatkozatát, hogy az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházáshoz egyéb energiahatékonysági célú támogatást nem vett igénybe;
f) a beruházáshoz igénybe vett, a támogatáshalmozódásnál figyelembe veendő állami támogatás támogatástartalmát;
g) az összesített energiamegtakarítási adatot GJ mértékegységben kifejezve.

A további adóévek vonatkozásában a társasági adóbevallásban az adózó az igazolással rendelkező energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásonként:
a) feltünteti az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás üzembe helyezésének időpontját és helyét;
b)megjelöli azt az adóévet, amely vonatkozásában első alkalommal vette igénybe az adókedvezményt, valamint
c) az első igénybevételtől számítva összesen igénybe vett adókedvezményt jelenértéken.

Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi eszköz üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét, bekerülési értékét, többletköltségét, az állományból történő kikerülés időpontját, indokát.

A Kormányrendelet írja elő azt is, hogy az adókedvezmény igénybevételével kapcsolatos valamennyi iratot az adózó a beruházás üzembe helyezését követő 10 naptári évig köteles megőrizni.

Az adókedvezmény kizárása, ellenőrzés

Érdemes alaposan áttanulmányozni azt is, mely esetekben nem vehető igénybe e kedvezmény, ezek között akad néhány, amely az adózók széles körét érinti és van olyan is, amely például csak egy iparági szereplőt. A Tao tv. alkalmazásában nem vehető igénybe adókedvezmény

  • ha az adózó a fejlesztést azért hajtja végre, hogy a beruházás megkezdésének időpontjában már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg, még akkor sem, ha az uniós szabványok még nem léptek hatályba;
  • ha az adózó nem teljesíti a Tao tv.-ben és a Kormányrendeletben foglalt feltételeket;
  • ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz;
  • az akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz;
  • ha az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.

Ellenőrzésre biztosan számíthatunk: az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi. Ehhez kapcsolódóan rögzíti a Kormányrendelet, hogy az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzése során az igazolás alapjául szolgáló energetikai auditok legalább 3 százalékának energiahatékonysági törvény szerinti ellenőrzése érdekében megkeresi a Hivatalt.

Mint láthattuk, komplex szabályozásról van szó, korlátozásokkal, kizárásokkal és kiegészítő feltételekkel. Ugyanakkor az előírások alapos áttekintése után, megfelelő nyilvántartások vezetése mellett jelentős adómegtakarítás érhető el e társasági adókedvezmény igénybevétele révén – lehetőségeink szerint éljünk hát vele.

* * *

Konferencianaptár 2018 – Nehogy lemaradj! Írd be soron következő és folyamatosan bővülő konferenciáink dátumait naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel!

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!