Közvetített szolgáltatások a helyi iparűzési adó rendszerében – 1. rész

Amikor az adóhatóságnak nincs, vagy csak részben van igaza...

A közvetített szolgáltatások értékének levonása a helyi iparűzési adó alapból az elmúlt években több önkormányzati adóhatósági ellenőrzés kedvelt témája volt. Az ellenőrzések jellemzően megállapítással zárultak az adózók kárára, akik az igazukat ezután – jó esetben – bírósági perek során tudták csak igazolni. Kiemelten fontos tehát a helyes minősítés és besorolás – ehhez próbál segítséget nyújtani jelen cikksorozatunk.

A közvetített szolgáltatások fogalmát a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) első olvasásra pontosan, azonban a témát övező jogesetek tükrében mégis – úgy tűnik – hiányosan rögzíti. A törvény meghatározása szerint a közvetített szolgáltatások értéke az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye – vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron – egyértelműen megállapítható.

Néhány esetben a jogszabályban meghatározott feltételeket az önkormányzati adóhatóságok – sőt esetenként az elsőfokú bíróság is – meglehetősen sajátosan értelmezték és hoztak vitatható, elmarasztaló döntéseket. Szerencsére ezeket a Kúria megfelelően helyesbítette az adózók javára.

Nézzünk elsőként néhány olyan példát, amikor a Kúria nem, vagy nem teljes egészben értett egyet a korábbi megállapításokkal.

Amikor az adóhatóságnak nincs igaza

Első esetünkben az Adóalany fogászati járóbeteg ellátást nyújtott, és ezt a tevékenységet különböző fogorvosokkal és fogtechnikusokkal határozatlan időre kötött szerződések keretében biztosította. Az Adóalany álláspontja szerint a kezelési és az árajánlat elfogadásával a páciens és közte írásbeli szerződés jött létre, amely megalapozza az Adóalany és a szerződött fogorvosok közötti teljesítések közvetített szolgáltatáskénti minősítését.

Az adóhatóság kifejtette, hogy az Adóalany a közvetített szolgáltatás értékével azért nem csökkenthette a helyi iparűzési adó alapját, mert a páciensek által aláírt dokumentum nem szerződéses jogviszony létesítésére irányuló akaratnyilatkozat, a közvetített szolgáltatás elszámolása szempontjából döntő jelentőséggel bíró megrendelői szerződéssel pedig az Adóalany nem rendelkezik.

Az elsőfokú bíróság helyben hagyta az adóhatóság megállapítását és érdekes kiegészítő megállapítással élt: álláspontja szerint Htv. szerinti közvetített szolgáltatások közé sorolandó alvállalkozói teljesítés értékével csak abban az esetben csökkenthető az adó alapja, ha az adóalany, mind megrendelőjével, mind az alvállalkozójával a Ptk. szerinti, írásban kötött vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Vagyis az Adóalanynak nemcsak a fogorvosokkal, hanem páciensekkel is a jogszabály által előírt vállalkozási szerződéses jogviszonyban kell állnia. Ebből kiindulva az elsőfokú bíróság nem minősítette elegendőnek a szerződések tartalmi elemeit, mert azok nem tartalmazták a páciensek részéről a „megrendelem” kifejezést.

A Kúria felülbírálta a korábbi döntéseket. Kimondta, hogy a Htv. fogalom meghatározásában használt „írásbeli szerződés” kifejezést nem lehet annyira szigorúan, szó szerint értelmezni, mint ahogy azt az elsőfokú bíróság tette, vagyis a „megrendelem” kifejezés hiány nem minősíti át a szerződés tartalmát. A szerződések valójában megfeleltek Htv. írásbeliséget előíró követelményének. Adóalanyunk a fogászati kezelések megrendelőivel kötött, írásbeli szerződéssekkel rendelkezett, a páciensek tudták, hogy a kezelést nem az Adóalany végzi, hanem az általa javasolt fogorvosok egyike, az Adóalany csak közvetíti ezt a szolgáltatást. Ennek alapján a közvetített szolgáltatás értéke levonható az adó alapjából.

Amikor az adóhatóságnak részben nincs igaza

Következő esetünkben Adóalanyunk biztosítási ügynökök és leendő partnerek közvetítésére, ezen keresztül „ügyletszerzésre”, új partnerek felkutatására szerződött a megbízójával, és tevékenységéért jutalékban részesült, amennyiben a megbízó és a felkutatott partner között létrejött a biztosítási szerződés. A szerződésnek az Adóalany egy alvállalkozóként bevont harmadik fél segítségével kívánt eleget tenni, és részére jutalékot fizetett. Az alvállalkozó az Adóalany felé „alvállalkozói biztosítások közvetítése” megnevezésű szolgáltatást számlázott, amit az Adóalany helyi iparűzési adó alapot csökkentő tételként vett figyelembe.

Az adóhatósági megállapítás szerint a továbbszámlázott tevékenység nem járt együtt eredménykötelemmel, így sem alvállalkozói költségként, sem közvetített szolgáltatásként nem volt elszámolható. Az elsőfokú bíróság helyben hagyta az adóhatóság megállapítását, azonban itt is egy érdekes megállapítással egészítette ki azt: egy adott tevékenység a Htv. fentebb hivatkozott fogalom meghatározásának megfelelően csak akkor minősül közvetített szolgáltatásnak, ha az adóalany az általa vásárolt szolgáltatást a saját szolgáltatása mellett értékesíti változatlan formában.

Természetesen a Htv. nem írja elő kötelező jelleggel a vásárolt szolgáltatás mellett a saját szolgáltatás értékesítését is. Ezt igazolja az elsőfokú bírósági döntést felülbíráló Kúria döntésének elvi tartalma is, vagyis a helyi iparűzési adó alap csökkentésének nem feltétele, hogy az adóalany a közvetített szolgáltatás mellett saját szolgáltatást is számlázzon.

Az ügylet egyéb vonatkozásaiban azonban a Kúria helyben hagyta az elsőfokú ítéletet. A döntés kimondta, hogy a megkötött biztosítási szerződések után járó jutalék nem változatlan formában tovább közvetített valamely szolgáltatás ellenértéke. Ezért a helyi iparűzési adó alapjának meghatározása során szolgáltatás hiányában nem kerülhet sor a nettó árbevétel csökkentésére közvetített szolgáltatás ellenértékére hivatkozással.

Következő cikkünkben megvizsgálunk olyan eseteket is, ahol bizony igaza volt az adóhatóságnak.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM