Fejlesztési tartalék a társasági adó rendszerében – 1. rész

A fejlesztési tartalék képzése

fejlesztési tartalék

A társasági adó rendszerében széles körben alkalmazott adózás előtti eredményt csökkentő tétel a fejlesztési tartalék képzéséhez kapcsolódik. A kedvezmény – szemben a kis- és középvállalkozások (kkv) beruházási kedvezményével – független az adózó méret szerinti besorolásától, továbbá nem korlátozó feltétel a kizárólag magánszemélyekből álló tulajdonosi szerkezet és a foglalkoztatotti létszám sem. Cikksorozatunk első részében a fejlesztési tartalék képzésének szabályait járjuk körbe.

A fejlesztési tartalék képzése

A társasági adóról és az osztalékadóról 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 7.§ (1) bekezdés f) pontja értelmében csökkenti az adózás előtti eredményt „az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra.”

Kizárólag az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összeggel módosítható az adóalap. Amennyiben az adózó a társasági adóbevallásában adóalap csökkentő tételként fejlesztési tartalékot állított be, de a számviteli nyilvántartásaiban azt nem számolta el, akkor a beszámoló önellenőrzésére nincs lehetőség, tehát a társasági adóbevallást kell önellenőrzés keretében helyesbíteni, mivel az jogosulatlanul igénybe vett kedvezménynek minősül.

A fejlesztési tartalék képzésének elszámolását a számvitelről szóló 2000. évi C törvény (Szt.) 38. § (3) bekezdés g) pontja szabályozza, melynek értelmében az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni a „más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött – kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló – tartalékot.” Továbbá az Szt. ugyanezen paragrafusának (5) bekezdése arról is rendelkezik, hogy a „(3) bekezdés szerinti lekötést az eredménytartalékkal szemben el kell számolni akkor is, ha a lekötött tartalék növekedése miatt az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz, vagy negatív egyenlege nő.”

Az Szt. tehát kimondja, hogy a más jogszabály alapján történő lekötésnek – így a Tao tv. szerinti fejlesztési tartalék képzésének is – az elszámolása az eredménytartalékkal szemben kell, hogy megvalósuljon még akkor is, ha az átvezetés után az eredménytartalék esetleg nulla vagy negatív lesz. A fejlesztési tartalék képzése a számvitelben: T4 Eredménytartalék – K4 Lekötött tartalék eredménytartalékból.

A fejlesztési tartalék képzésről szóló döntés kizárólag a vállalkozás hatáskörébe tartozik, ami egy későbbi időpontban megvalósítandó beruházási, fejlesztési szándékot tükröz. A fejlesztési tartalék kötelező képzését jogszabály nem írja elő, azonban, ha az adózó meghozza ezt a döntést, akkor a kedvezmény igénybevételének feltétele mindössze az, hogy az adózó az eredménytartalékából a lekötött tartalékba átvezetett összeget az adóév utolsó napján is fejlesztési tartalékként mutassa ki.

A fejlesztési tartalék képzéséhez kapcsolódó társasági adóalap-kedvezmény igénybevétele a Tao tv. alapján nem minősül sem csekély összegű, sem pedig csoportmentességi támogatásnak.

Kivételek a fejlesztési tartalék képzése alól

A Tao tv. külön nevesíti azokat a szervezeteket, amelyek adóalapjukat nem az általános szabályok szerint állapítják meg. E miatt az alábbi szervezetek nem jogosultak a kedvezményre:

  • alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény (Tao tv. 9. §);
  • iskolaszövetkezet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet (Tao tv. 10. §);
  • MRP (Tao tv. 12. §);
  • közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a szociális szövetkezet és a vízitársulat (Tao tv. 13/A §);

Szintén nem képezhet fejlesztési tartalékot a társasági adó alanya a végelszámolás, felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben, a végelszámolás alatt, illetve a végelszámolás, felszámolás nélküli megszűnés adóévében.

A Tao tv. 16. § (7) bekezdése értelmében „jogutód nélküli megszűnésnek minősül, ha az adózó – az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti megszűnést kivéve – bármely okból kikerül e törvény hatálya alól, továbbá, ha a székhelyét külföldre helyezi át…”. Ebből következően a más adónem (például KATA, KIVA) hatálya alá áttérő adózó számára sincs lehetőség a kedvezmény igénybevételére abban az adóévben sem, amelyben kikerül a Tao tv. hatálya alól.

Egyéb kérdések a fejlesztési tartalék képzésével kapcsolatban

A fejlesztési tartalék összege és a társasági adóalap-korrekció elválhat egymástól, ugyanis a Tao tv. csak azt mondja ki, hogy az adózás előtti eredményt csökkentő kedvezmény mekkora maximális összegig vehető igénybe (adóévenként 500 millió forint), azonban az adózó által a fejlesztési tartalékba helyezhető összegre a számvitelben nincs felső korlát.

Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a fejlesztési tartalék és társasági adó rendszerében szintén megtalálható kkv-k beruházási adóalap-kedvezménye ugyanarra az eszközre egymás mellett is alkalmazható, tekintettel arra, hogy a fejlesztési tartalék képzéséről a beruházás előtti években kell a döntést meghozni és arra lekötött tartalékot képezni, míg a
kkv-k beruházási adóalap kedvezménye a beszerzés évében vehető igénybe. Ez esetben ugyanis a két kedvezmény érvényesítése két különböző adóévben történik.

A fejlesztési tartalék képzésével kapcsolatban arra is figyelemmel kell lenni, hogy hatást gyakorolhat az osztalék összegére. Az Szt. 39. § (3) bekezdés értelmében pedig „az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Cikksorozatunk következő részében a fejlesztési tartalék feloldásának korlátait, továbbá annak adókövetkezményeit mutatjuk be.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2018. szeptember 25-én tartandó Új és megújuló adó- és adóalap kedvezmények a társasági adó rendszerében című konferenciámon egy kicsit más vizekre evezünk. Amennyiben részletesebben is érdekelnek a társasági adóalap kedvezmények vagy az adófelajánlás intézménye, akkor jelentkezz konferenciámra augusztus 25-ig kedvezményesen!

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!