Újragondolt szociális hozzájárulási adó szabályozás tervezet – 1. rész

"Nyári adócsomag"

szociális hozzájárulási adó

Az idei „nyári adócsomag” részeként benyújtott T/627 számú törvénytervezet nagy újdonsága, hogy a kifizetői közterhek közül a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás összevonására tesz javaslatot. A tervezet szerint a jelenleg kétkulcsos egészségügyi hozzájárulás oly módon szűnne meg 2019. január 1-jétől, hogy az beolvadna szociális hozzájárulási adó rendszerébe. Mindenképpen üdvözlendő, hogy a korábbi „salátatörvénybe” ágyazott, szociális hozzájárulási adóra vonatkozó előírások önálló jogszabályként jelennek meg, hiszen egy fajsúlyos adókötelezettségről beszélünk. Cikksorozatunk első részében ismertetjük az adó mértékében tervezett változásokat, amelyek még ugyan nem kerültek elfogadásra, de jelenleg az Országgyűlés előtt vannak. Bemutatjuk továbbá a várhatólag az „újragondolt adó” hatálya alá kerülő jövedelmek körét, a második részben pedig azokat a tervezett változásokat mutatjuk be amelyek az adóalap számításra, mentességre, adókedvezményekre vonatkoznak, valamint ismertetjük a tervezet új eljárási szabályait.

A szociális hozzájárulási adó (szocho) jelenlegi szabályait az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Eat.) 455. § (1) bekezdése tartalmazza. Ennek értelmében a 19,5 százalékos szocho alapja főszabály szerint:

„a) a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;

b) a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem;

c) a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj;

d) a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási járadék;

e) az a)–b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik – a szerződésben meghatározott díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér.” [Eat. 451.§ (1) bek. a)-e)]

Az egészségügyi hozzájárulási adó (eho) jelenlegi szabályait az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho tv.) tartalmazza. A korábban ötkulcsos eho 2017. évtől vált kétkulcsossá. A jelenleg hatályos magasabbik eho kulcs (19,5%) a mindenkori szociális hozzájárulási adó mértékével azonos, de létezik 14 százalékos eho kulcs is. Ez utóbbi közterhet viselő jövedelmek köre is zsugorodott az utóbbi időben. Egyik idei aktualitás, hogy megszűnt a hosszú távú ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem után fizetendő 14 százalékos eho.

A hatályos szabályok szerint a kifizető, – kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani – a jövedelmet szerző magánszemély 19,5 százalékos mértékű ehot fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem után. A kifizetőt 19,5 százalék mértékű eho terheli

– a külön adózó jövedelmek közül –

  • a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege, és
  • a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után. [Szja tv.§ , 72.§]

Az eho fizetési kötelezettség érinti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 28. §-ában foglalt egyéb jövedelmeket is. Ezzel kapcsolatban szintén ismerős szabály, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerző magánszemélynek, aki saját maga kötelezett a szociális hozzájárulási adó, illetőleg a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 84 százalékát kell adóalapként figyelembe vennie. [Szja tv. 29. §]

Az általánostól eltérő mértékű 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetendő jelenleg a béren kívüli juttatás [Szja tv. 71. §] adóalapként meghatározott összege után. Továbbá a mezőgazdasági őstermelők is 14 százalékos eho fizetésére kötelezettek a jövedelmük után:

  • az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 14 százaléka
  • a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 14 százaléka.

Az ez évben hatályos szabályozás értelmében kizárólag a magánszemélyt terheli a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás az alábbi esetekben:

  • A vállalkozásból kivont jövedelem után [Szja tv. 68. §]*;
  • Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után [Szja tv. 65/A. §]*;
  • Az osztalék (Szja tv. 66. §), vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §]*;
  • Árfolyamnyereségből származó jövedelem után [Szja tv. 67. §]*;

* Az eho fizetési felső határ a cikk megjelenésekor hatályos szabályok szerint 450 000 forint.

Az új törvény tervezete meghatározza a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek körét, amely megegyezik a korábban felsorolt az Eat. és az Eho tv. szerinti egészségügyi hozzájárulás kötelezettség alá vont jövedelmekkel. Ennek értelmében adófizetési kötelezettség áll fenn:

  • az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem, továbbá
  • a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj után.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott járulékalapot képező jövedelmek utáni szocho kötelezettséget a törvénytervezet továbbra is kimondja.

A törvényjavaslat értelmében tehát az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek a továbbiakban szociális hozzájárulási adó kötelezettség alá esnek, amelyről egy új, az ún. szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (Szocho tv.) rendelkezik majd.

A törvénytervezet szerinti adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmek a fentieken kívül a következők:

  • az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, melyeket járulékfizetési kötelezettség nem terhel, a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §],
  • a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv.70. §],
  • a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §] adóalapként meghatározott összege, továbbá adófizetési kötelezettség áll fenn a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv.68. §],
  • az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
  • az osztalék [Szja tv.66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
  • az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
  • az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy (külföldi illetőségű előadóművész) az e tevékenységből származó jövedelme után,
  • valamint az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,
  • a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka után.

Az adó mértéke az adóalap 19,5 százaléka, a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, illetve a kamatkedvezményből származó jövedelem után az adó mértéke a juttatások adóalapként meghatározott összegének szintén 19,5 százaléka.

Itt érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy a törvényjavaslat (jelen állapotában) a korábban beígért 2 százalékpontos csökkentéssel ellentétben továbbra is a 19,5 százalékos adómértéket tartalmazza.

A jól ismert 450 000 ezer forintos hozzájárulás fizetési felső határt felváltja az adó-fizetési felső határ, melynek maximuma a tárgyévben a minimálbér összegének huszonnégyszerese (azaz 138 000 x 24 = 3 312 000). A magánszemélyt terhelő 19,5 százalékos adót tehát addig kell megfizetni, amíg a természetesen személy alábbi jövedelmei a tárgyévben elérik az adó-fizetési felső határt, azaz a maximum szocho kötelezettség összege a jelenlegi minimálbér összege alapján 645 840 forint lenne:

  • az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem;
  • a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj;
  • a biztosított részére juttatott járulékalapot képező jövedelem;
  • a vállalkozásból kivont jövedelem;
  • az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem;
  • az osztalék, vállalkozói osztalékalap;
  • az árfolyamnyereségből származó jövedelem;
  • a külföldi illetőségű előadóművész az e tevékenységből származó jövedelme;

Talán az lehet a benyomásunk a huszonnégyszeres szorzó láttán, hogy a 2018-as 450 000 forinthoz képest nő a felső határ. Azonban látnunk kell, hogy ez inkább azoknál igaz, akiknek nincs legalább a minimálbért elérő bérjövedelme. Kedvezőbb helyzetben kerülnek majd a minimálbér kétszeresét vagy annál többet keresők, mert az adó-fizetési felső határ átalakításának eredményeként – egyszerűbben fogalmazva – a minimálbér kétszerese melletti havi munkabér mellett nem kell majd az osztalék után 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót fizetni.

A tervezet értelmében főszabály szerint adófizetésre kötelezett az, aki adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmet juttat. Kiegészítő szabályként rögzíti a rendelkezés, hogy kifizető hiányában vagy egyes meghatározott jövedelmek esetében adófizetésre kötelezettnek a természetes személy minősül. Továbbá speciális rendelkezéseket rögzít a kirendelés, a munkaerő-kölcsönzés, valamint a munka törvénykönyve szerinti, több munkáltató által létesített munkaviszonnyal összefüggésben.

Cikksorozatunk következő részében az adóalap megállapításának speciális szabályait, az eljárási szabályokat, valamint a szocho alóli mentesülés eseteit és az adókedvezmények körét mutatjuk be a törvényjavaslat tükrében.

* * *

Kérdésed van az adóváltozásokkal kapcsolatban? Akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem

A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2018. szeptember 25-én tartandó Új és megújuló adó- és adóalap kedvezmények a társasági adó rendszerében című konferenciámon egy kicsit más vizekre evezünk. Amennyiben részletesebben is érdekelnek a társasági adóalap kedvezmények vagy az adófelajánlás intézménye, akkor jelentkezz konferenciámra augusztus 25-ig kedvezményesen!

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!