Változások augusztustól a lakáscélú támogatás feltételrendszerében

Így egyszerűsödik a rendelkezés

Az elmúlt időszakban gyorsan – és méltán – népszerűvé vált az adózók körében a lakáscélú munkáltatói támogatás, mint adómentes juttatási lehetőség. A jogalkotók – 2016-os évközi változásként – további jellemzően kedvező, illetve az értelmezést egyszerűsítő rendelkezéseket illesztettek a vonatkozó jogszabályba.

2016. augusztus elsejétől kiegészítésre kerülnek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezései, melynek eredményeként bővül azon munkavállalók köre, akik adómentes lakáscélú munkáltatói támogatásban részesülhetnek. A fent említett dátumtól kezdődően a személyi jövedelemadó törvény egységes szerkezetben tartalmazza az adómentesség feltételeit, valamint a támogatással kapcsolatos rendelkezéseket.

2017. július 31-ig a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos fogalmakat két jogszabályban találhatjuk meg.

A méltányolható lakásigény, valamint az együttköltöző családtagok fogalmának meghatározásában a 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet van segítségünkre, de ezen jogszabályban van meghatározva az is, hogy mi tekinthető szobának a támogatás szempontjából.

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet szintén a fent említett jogszabályra hivatkozik, amikor a méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálatát szabályozza.

2016. augusztus elsejétől a személyi jövedelemadóról szóló törvény 9. pontja bővül, mégpedig a 9.3.4. alponttal, amely a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában szolgál hasznos és fontos definíciókkal.

Mindenekelőtt egyszerűsíti, és egyúttal ki is bővíti az együttköltöző, együttlakó családtagok fogalmát. Együttköltöző, együttlakó családtagoknak minősíti jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a támogatást igénylő munkavállaló Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóit a testvér kivételével, továbbá élettársát és annak közeli hozzátartozóit a testvér kivételével, feltéve hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak.

Az előző szabályozással ellentétben tehát augusztustól már nem releváns az eltartott, illetve együttköltöző gyermek életkora. A családtagok tekintetében csupán a Polgári Törvénykönyv értelmező rendelkezései között meghatározott közeli hozzátartozó fogalmának kell megfelelni azzal, hogy a testvéreket nem lehet figyelembe venni a létszám számítása során.

Megváltoztatta a jogalkotó a méltányolható lakásigény mértékére vonatkozó előírásokat is, így 2016. augusztus elsejétől már három személy esetében is legfeljebb négy lakószobát ismer el a személyi jövedelemadóról szóló törvény méltányolható lakásigényként az adómentesség vonatkozásában. A korábbi szabályozás 3 fő esetén maximum 3,5 szobát engedélyezett ilyen címen. Újdonság továbbá, hogy minden további személy esetében egy lakószobával nő a méltányolható igény (a Kormányrendelet személyenként csak fél lakószobányi „növekedést” engedett).

Korszerűsítés esetében már nem lesz feltétel, hogy a munkák során csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.

A szoba definíciója is módosításra került, az új előírások értelmében lakószoba az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. A korábbi szabályozás (mivel akkor még volt jelentősége), rendelkezett a fél szoba méreteiről is (6 és 12 négyzetméter között), illetve szobának csak a 12 négyzetméter alapterület feletti helyiség számított. E tekintetben tehát némi szigorítást is tartalmaz az új jogszabályhely.

A munkáltató által nyújtott, vissza nem térítendő adómentes lakáscélú támogatás értéke nem változott. Továbbra is a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedhet az összege. Változás nélkül maradt hatályban az adómentesség feltétele is, miszerint a lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig rendelkezik a törvényben meghatározott igazolásokkal, ellenkező esetben a nyújtott támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek a hazai cafeteria rendszer átalakításai, akkor jelentkezz július 19-ig kedvezményesen P. Király Ágnes a Mi lesz veled cafeteria? A béren kívüli juttatások rendszerének 2017. évi átalakítása címmel 2016. szeptember 19-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadására, ahol személyesen is megvitathatjátok felmerülő kérdéseidet.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM