Az bizonyára többek számára ismert, hogy az osztalékként elszámolt bevétel a társasági adó rendszerében speciális kezelést igényel. Elsőként vizsgáljuk meg, mely esetekben csökkenti, mely esetekben növeli az adózás előtti eredményt a kapott (járó) osztalék/részesedés?

Egyrészt csökkenti az adózás előtti eredményt

• a nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel és
• az adóévben ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel, azzal, hogy az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéből származó összeg legfeljebb a 8. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növelésében elszámolt és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített összegig vehető figyelembe. [(Tao tv. 7. § (1) g) 1. és 2. alpontjai]

Nézzük meg pontosabban, mit is tartalmaz a növelést előíró jogszabályi rendelkezés:

Tao tv. 8. § (1) bekezdés f) pontja:  az adózó azon adóévében, amelyben az ellenőrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napja van, az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéből, nem valódi jogügyletek sorozatából származó, az ellenőrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napján kimutatott pozitív adózott eredmény jóváhagyott (felosztott) osztalékkal csökkentett része olyan mértékben, amilyen mértékben az az adózó által ellátott jelentős személyi funkciókhoz kapcsolódó eszközökhöz és kockázatokhoz kötődik, feltéve, hogy az így kapott összeg pozitív.

Jól látható tehát, hogy az off-shore cégektől származó osztalék továbbra sem levonható a társasági adó alapjából és bizonyos tevékenységekből származó jövedelemmel növelni kell a magyar adóalapot.

Ellenőrzött külföldi társaság fogalma

A 2019-től hatályos szabályok értelmében ellenőrzött külföldi társaság a belföldi illetőségű adózónak és külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy, ha

• abban az adózó (önmagában vagy kapcsolt vállalkozásaival együttesen) a szavazati jogok vagy a jegyzett tőke 50 százalékát meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy az adózott nyereségből 50 százalékot meghaladó részre jogosult (az adózó adóévében), és
• az adóévre ténylegesen fizetett (külföldi) adó kisebb, mint magyarországi illetőséget feltételezve a Magyarországon fizetendő és a ténylegesen fizetett (külföldi) adó különbözete. [Tao tv. 4.§ 11. pont]

Tehát a magyar adóalany külföldi cége csak akkor minősíthető ellenőrzött külföldi társaságnak, ha többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy nyereség-részesedéssel rendelkezik benne a belföldi adózó – társasági adóalany – és a külföldi cég által fizetendő társasági adó nem éri el a magyar adókulcs felét, vagyis a 4,5 százalékot. Nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy, illetve a külföldi telephely abban az adóévében, amelyben kizárólag valódi jogügyletből, valódi jogügyletek sorozatából származó jövedelemmel rendelkezik, amelyet az adózó igazol.

Mivel az ellenőrzött külföldi társaság esetében a tulajdonviszonyok meghatározásakor az adózó kapcsolt feleinek a részesedését is figyelembe kell venni, fontos változás, hogy 2019. január 1-től az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés fennállása is kapcsoltságot eredményez.

Nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak az a külföldi személy vagy külföldi telephely abban az adóévében,

• amelyben a külföldi személy adóügyi illetősége, a külföldi telephely fekvése szerinti állam jogszabályai alapján megállapított adózás előtti eredménye a 243.952.500 forint összeghatárt meg nem haladó nyereség és a nem kereskedelmi tevékenységből származó jövedelme a 24.395.250 forint összeghatárt meg nem haladó nyereség, vagy
• amelyben a külföldi személy adóügyi illetősége, a külföldi telephely fekvése szerinti állam jogszabályai alapján megállapított adózás előtti nyeresége nem haladja meg az elszámolt működési költségei 10 százalékát.

Ha mindezek után még mindig megfelelünk az ellenőrzött külföldi társaság definíciónak és egy magyar társaság ilyen céggel áll üzleti kapcsolatban (bevételt szerez, költséget számol el), úgy jó néhány negatív jogkövetkezményekkel kell számolnia.

Így például:

• az off-shore cégben szerzett részesedés nem jelenthető be;
• az off-shore cégtől kapott osztalék nem csökkentő tétel (de bevétel);

és a felsorolást még korántsem teljes.

Példa az ellenőrzött külföldi társaság minősítésére

Mint láthattuk, az ellenőrzött külföldi társaságként történő minősítés szempontjából fontos jelentősége van a kereskedelmi tevékenységből származó jövedelemnek. Kérdésként merülhet fel, hogy mi minősül a jogszabály értelmében kereskedelmi tevékenységnek?

Érdemes alaposan megismernünk azt is, hogy milyen további negatív jogkövetkezményekkel kell számolnia az adózónak, ha ellenőrzött külföldi társasággal áll üzleti kapcsolatban.

* * *

Az ellenőrzött külföldi társaságok minősítési kérdéseivel, valamint az adóalapot (és ezen keresztül a társaság adókötelezettségét) befolyásoló tranzakciókkal ismerkedhetünk meg – sok más mellett – a 2021. november 15-i előadásunkon, melynek címe Adó- és adóalap kedvezmények, valamint azok 2021. március 1-ig elfogadott változásai a társasági adó rendszerében. Jelentkezz a konferenciára még kedvezményes áron >> Jelentkezem