Ebben a cikkben az import áfa ügyletek néhány fontos jellemzőjét és tipikus esetét veszem végig, példákkal szemléltetve. A termékimport jellemzői Termékimportnak az általános forgalmi adó alkalmazásában olyan terméknek a Közösség területére történő behozatala vagy egyéb módon történő bejuttatása minősül, amely termék még nincs szabad forgalomba helyezve. A termékimport további jellemzője, hogy – ellentétben a termékexporttal […]
Nagyon kedvező lehetőség az adminisztráció egyszerűsítésére az OSS rendszer. Azonban pontosan ismernünk kell annak részletszabályait ahhoz, hogy élni is tudjunk vele. Tisztázni kell, hogy milyen ügyletek során alkalmazható, hogyan kell kiállítani a számlát, mi az adóbevallás módja és azt is, hogy hogyan alakul az áfa visszaigénylése ennek a rendszernek a keretein belül. A 2021. július […]
A számlázás témája az, amellyel minden adóalanynak és könyvelőnek tisztában kell lennie. Azon belül a számla módosítása különösen örökzöld téma, mindig újabb kérdéseket szül a gyakorlat. Kis túlzással állítható, hogy minden eset más és más. Néhány sarokpontot azonban ki lehet tűzni, amit minden esetben figyelembe kell venni. Számlával egy tekintet alá eső okirat A számlával […]
Az alanyi mentességre jogosító értékhatárt január 1-jére visszamenőleg megnövelték 18 millió forintra. A változással összefüggésben rengeteg gyakorlati probléma, kérdés felmerül. Ezeket járjuk körbe ebben, az alanyi mentesség új kormányrendeletével foglalkozó a cikkben. A Kormány 5/2025. (I. 25.) Korm. Rendeletének 2.§-5.§-ai a következőképpen rendelkeznek: “Az Áfa tv. 188. § (2) bekezdésétől eltérően az alanyi adómentesség választására […]
A cégcsoportok, holdingok áfa kezelése rengeteg kérdést vet fel, amelyre az Áfa törvény nem ad egyértelmű választ. Szerencsére a közeltmúltban több, a holdingot érintő európai bírósági ítélet jelent meg – többek között magyar ügyben -, ami alapjaiban változtatja meg a holdingok, cégcsoportok áfa-beli megítélését. Az Európai Bíróság részletesen foglalkozik a leányvállalatok irányításában részt vevő, illetve […]
Új lehetőség: uniós alanyi mentesség Ez a témakör most különösen aktuális, ugyanis 2025-től változnak az alanyi mentesség szabályai. A szabályváltozás azon adóalanyoknak jó hír, amelyek nemcsak belföldön értékesítenek vagy nyújtanak szolgáltatást, hanem másik tagállamban is: például szlovák magánszemély vevőknek e-kereskedelem keretében futárral küldik ki az értékesített termékeket (távértékesítés), vagy például román magánszemélyeknek Romániában konferenciát szerveznek. […]
Egy speciális témával készültem, amelyet nyugodtan nevezhetünk hiánypótlónak. Cikkem témája ugyanis a használtcikk-kereskedők különbözeti áfa adózása, az idegenforgalmi árrés adózás és a kompenzációs felárra jogosult mezőgazdasági tevékenységet végzők áfa elszámolása. Mindegyik eljárásról elmondhatjuk, hogy nehezen értelmezhető és bonyolult a szabályozása. Az idegenforgalmi árrés adózás Az idegenforgalmi árrés adózásnál már az is gondot okoz például, hogy […]
A fordított adózás két fajtáját különböztetjük meg: a belföldi és a határon átnyúló fordított adózást. Belföldi fordított adózás A belföldi fordított adózás mindig két belföldi adószámos adóalany között valósul meg, és az Áfa törvény 142.§-ban részletezett esetkörökben. A jogalkotó alapvetően azzal a céllal vezette be a belföldi fordított adózást, hogy az általa kockázatosnak ítélt szektorokban […]
Az alábbiakban megismerheted, milyen előnyökkel jár a csoportos áfa alanyiság. 1. Áfa megtakarítás csoportos áfa alanyiság esetén A csoporttagok közötti ügyletek az áfa szempontjából „eltűnnek”. Ezért, ha az áfa-csoportban olyan tagok is vannak, amelyeknek nincs, vagy csak részleges adólevonási joga van, akkor a bevétel alapú arányosításnál előfordulhat, hogy az áfa-csoport forgalmiadó-tervezési lehetőséget teremt: kedvező levonási […]
Adólevonási jog keletkezése Közösségi termékbeszerzés esetén is fontos, hogy az Áfa tv. 119. §-a szerint az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az ügyletre vonatkozó fizetendő adót meg kell állapítani. Ha tehát az adóalanynak a számla kibocsátásának napján keletkezik adókötelezettsége, akkor a levonási joga is ugyanazon a napon nyílik meg. Ha pedig a teljesítés napját követő […]
Példa a közösségi termékbeszerzésre Ebben a fejezetben a cikksorozat I. részében tárgyaltakra nézünk egy konkrét példát. Adott egy magyar gazdasági társaság, amely német beszállítótól szerez be termékeket. A beszállítást megelőzően megköti a szerződést. A termékek Németországból nem közvetlenül a vevőhöz kerülnek, hanem a szintén belföldi beszerelést végző gazdasági társaság belföldi raktárába, és mindaddig ott maradnak, […]
A közösségi termékbeszerzés fogalma Az Áfa tv. 2. §-ának b) pontja szerint terméknek más tagállamból történő beszerzése önállóan az áfa tárgyi hatálya alá tartozó, adókötelezettséget megalapozó tényállás, ami az indulási tagállamban teljesített Közösségen belüli adómentes termékértékesítés tükörszabálya. Ugyanakkor ennek az ügyletnek is vannak meghatározott tényálláselemei, és csak azok teljesítése esetén valósul meg az áfa törvény […]
Az Áfa törvény 142.§ (1) bekezdés b) pontjában szabályozott építőipari fordított adózás szabályai 2023-tól és 2024-től is változtak. 2023-tól 2 változás történt: Egyértelműsítették, hogy az ingatlan rendeltetésének megváltoztatására irányuló építési munka is – egyéb feltételek megléte mellett – fordított adózású. Azokban az esetekben is – egyéb feltételek megléte mellett – fordított adózás alkalmazandó, amelyeknél építési […]
Ebben az írásban a PENTA UNIÓ Zrt. áfa és számlázási problémákat feldolgozó konferenciáján >> tárgyalandó tipikus számlázási problémák és azok megoldásai közül szeretnék megvilágítani néhányat. Ebben a cikkben a határon átnyúló ügyletek adószámot érintő számlázási anomáliáival foglalkozom. Ha a más tagállambeli vevőnek az értékesítés időpontjában még nincs érvényes közösségi adószáma A határon átnyúló közösségi értékesítéseknél a termék […]
Ebben az írásban a PENTA UNIÓ Zrt. áfa és számlázási problémákat feldolgozó konferenciáján >> tárgyalandók közül szeretnék megvilágítani néhányat a tipikus számlázási problémák és azok megoldásai közül. 1. Gyakori hibák – polgári jogilag kártérítésnek minősülő összegek automatikusan áfa nélküli számlázása A kártérítés áfa-beli fogalma szűkült a közösségi joggyakorlat alapján, és ezt nagyon gyakran nem veszik figyelembe a […]
Bármennyire is furcsán hangzik, de az áfa szabályozás egyik legösszetettebb szegmense az ingatlanok adózása. Most az ingatlanértékesítés témakörében villantunk fel néhány érdekes területet. A PENTA UNIÓ Zrt. ingatlanokra vonatkozó áfa szabályokat tárgyaló konferenciáján >> további ügyletek általános forgalmi adó szabályait is elemzem gyakorlati példákon keresztül. 1. Mikor vonatkozik más áfa megítélés az előlegre és a […]
Ebben az írásban a PENTA UNIÓ Zrt. áfa és számlázási problémákat feldolgozó konferenciáján tárgyalandók közül szeretnék megvilágítani néhány tipikus számlázási problémát és azok megoldását. 1. Kiállítható negatív számla? Gyakran felmerül a kérdés: “Ki lehet állítani negatív számlát?” Erre egyszerű a válasz: igen, de csak helyesbítő/korrekciós számlaként. Amennyiben azt kívánná az ügylet, hogy negatív végösszegű számlát […]
Bármennyire is furcsán hangzik, de az áfa szabályozás egyik legösszetettebb szegmense az ingatlanok adózása. Most az ingatlanértékesítés témakörében villantunk fel néhány érdekes területet. A PENTA UNIÓ Zrt. ingatlanokra vonatkozó áfa szabályokat tárgyaló konferenciáján >> további ügyletek általános forgalmi adó szabályait is elemzem gyakorlati példákon keresztül. 1. Az építési telek fogalma és eladása Az építési telek […]
Cikksorozatunk I. és II. részében kiemeltük mennyire fontosak az adott konstrukció konkrét tényállási elemei, illetve górcső alá vettük a promóció egyik fajtáját, az árengedményt. Most megjelenő és egyben utolsó cikkünkben a promóciók egyes fajtáit ismertetjük. Mennyiségi árengedmények Az egyik leggyakoribb promóciós, illetve árengedményi fajta, amikor az árengedmény nyújtásának az a feltétele, hogy a vevő, igénybe vevő […]
Cikksorozatunk első részében mintegy gondolatébresztőként, a teljesség igénye nélkül egy-két problémát ismertettünk, kiemelve, mennyire fontosak az adott konstrukció konkrét tényállási elemei: ami egyik konstrukciónál működőképes, az a másik esetben nem az. Cikksorozatunk második részében a promóció egyik fajtáját, az árengedményt vesszük górcső alá. A promóciók fajtái Végezzük el a promóciók áfa-szempontból lényeges jellemzői alapján történő […]
Tapasztalataink szerint bizonytalanság uralkodik a különböző marketingakciók, árengedményi konstrukciók áfa-kezelése tekintetében. Kis túlzással azt állíthatjuk, hogy ahány adóalany, annyiféle áfa kezelés. Nagyon sokféle konstrukció, eljárás létezik (pl. kuponok, pontgyűjtő akciók, utalványok, árengedmények, ingyenesen juttatott termékek, szolgáltatások, szóróanyagok stb.), amelyek jelentős adókockázatot rejthetnek magukban. Cikksorozatunk I. részében ezeket vesszük sorra. Tapasztalataink szerint a cégek értékesítéssel foglalkozó […]
Cikksorozatunk harmadik, egyben utolsó részében sorra vesszük az ÁFA csoport létrehozása mellett és ellen szóló legfontosabb érveket, ismertetjük a csoportos adóalanyiság megszűnésének feltételeit! AZ ÁFA CSOPORT LÉTREHOZÁSA SORÁN MÉRLEGELENDŐ SZEMPONTOK Előnyök Az áfa csoport létrehozása kapcsán az alábbi előnyök merülhetnek fel: Áfa csoport létrehozásával a csoporttagok között teljesített tranzakciók az áfa hatályán kívül kezelendők, így […]
ÁLTALÁNOS KÖVETKEZMÉNYEK Cikk-sorozatunk első részében már tisztáztuk, az áfa csoportban résztvevő tagok önálló áfa adóalanyisága jogutódlással megszűnik (amely tag korábban működő adóalany volt, annak adójogi szempontból a csoport minősül jogutódjának), és a csoportos adóalanyiság időszakában áfa tekintetében a tagok együttesen minősülnek egy adóalanynak. A csoportos adóalany áfa tekintetében így egyetlen adóalanynak minősül, vagyis a csoporttagok […]
A csoportos áfa adóalanyiság mind adótervezési szempontból, mind cash-flow, illetve adminisztrációs szempontból nagyon kedvező lehetőség lehet a belföldön letelepedett kapcsolt vállalkozások számára. Most e cikk-sorozat keretében csak a legfontosabb tudnivalókat szeretnénk felvillantani, amelyek tovább gondolásra érdemesek. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A csoportos adóalanyiság az áfa rendszerében működő, választható lehetőség a belföldön letelepedett kapcsolt vállalkozások számára. (Ennek szabályait […]
Az Európai Bizottság számára is világossá vált, hogy az utóbbi évek piaci viszonyainak változásai miatt szükségessé vált a jelenlegi uniós áfa szabályok korszerűsítése. Az erre kidolgozott javaslatcsomag több területet is érint, elsősorban de nem kizárólagosan a közösségi ügyleteket, többek között a számlakiállítás és elektronikus számlázás terén, amely a hazai adózók jelentős részénél számottevő változást hozhat. […]
Elérkeztünk cikksorozatunk utolsó részéhet, melyben az elektronikus számla adatszolgáltatásra vonatkozó tudnivalókat foglaltuk össze, a számlabefogadói szemszögből. Az előző részből megtudhattunk számos M lappal kapcsolatos tudnivalót. Hogy kell kezelni a „vegyes” számlákat, azt hogy a számla mely adatait kell szerepeltetni és ez változik-e módosítás, érvénytelenítés esetén, továbbá, hogy ezeket mely bevallásban kell szerepeltetni, valamint azt is, […]
Folytatjuk cikksorozatunkat, melynek keretében az elektronikus adatszolgáltatásra vonatkozó tudnivalókat foglaljuk össze, a számlabefogadói szemszögből. Az előző részből megtudhattuk milyen bizonylatokról kell adatot szolgáltatni, hogy kezeljük az áfa bevallásban levonhatóként nem szerepeltetett adót tartalmazó számlákat, valamint a telefonszámlát és a személygépkocsi bérleti díj számláját. Továbbá beszéltünk az arányosítással levont áfa M lapon történő szerepeltetéséről is. Ezen […]
Jelen cikksorozat keretében az elektronikus adatszolgáltatásra vonatkozó tudnivalókat foglaljuk össze, a számlabefogadói szemszögből. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) Összesítő jelentésre vonatkozó szabályokat tartalmazó 10. számú mellékletének szabályai 2020. július 1-jével megváltoztak, megszűnt a 100 000 forintos adóértékhatár. A befogadott számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról továbbra is az […]
Mint az ismeretes, az 5%-os lakásáfát alapesetben 2020-tól kivezették a jogrendszerből. 2020 és 2024. között csak az átmeneti rendelkezés hatálya alá tartozó lakóingatlan beruházásoknál alkalmazható az 5 %-os áfa, míg 2024. január 1-jétől semmilyen esetben nem lesz lehetőség 5 % áfa alkalmazására. De az átmeneti rendelkezésről majd később beszéljünk, egyelőre tekintsük át a 2020-től hatályba […]
2020. január 1-jétől a Héa Irányelv szabályváltozását lekövetve változtak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa törvény) láncügyletekre vonatkozó szabályai. A szabályok változását korábbi cikkeimben részletesen tárgyaltam. Most folytassuk a gyakorlatból vett áfa példák elemzésével. 4) Példa Egy lengyel adóalany (PL1) értékesít terméket egy másik lengyel cégnek (PL2), aki egy magyar cég […]
December 5-én kiküldött cikkünk folytatásaként megnézzük az okokat, ami miatt az áfa alkalmazásában behajthatatlanként tudjuk elszámolni a követelést, valamint ismertetjük a behajthatatlankénti elszámolásra vonatkozó részletszabályokat. 3) A behajthatatlansági okok Mi az a négy ok, ami miatt az áfa alkalmazásában behajthatatlanként tudjuk elszámolni a követelést? a) A követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, […]
Az előző számunkban részletesen ismertettük a nemrégiben magyar ügyben meghozott európai végzés tartalmát, az ennek kapcsán lehetővé vált eljárást, valamint annak buktatóit az európai bírósági eljárásban az ügyfél részéről közreműködő szakértő szemével. Ebben a számunkban szintén a vonatkozó európai bírósági eljárásban közreműködő szakértő ismerteti az Áfa törvénybe 2020-tól beiktatásra kerülő új szabályt. Mint ahogy előző […]
Emlékeztetőül: a 2020-tól hatályos áfa változásokat nagyrészt a közösségi joghoz való harmonizáció indokolta. Egyrészt több ponton ellentétes volt a közösségi joggal az Áfa törvény, másrészt a közösségi ügyleteket érintően 2020-től az egész EU szintjén jelentős változások történnek, amit a magyar jogalkotónak is le kell követnie. A közösségi termékügyleteket érintően az egész Unióban 2020-től bevezetendő változásokat […]
A behajthatatlan követelések áfa tartalmával kapcsolatos adóalap csökkentés témaköre két okból is most nagyon aktuális. Egyrészt – erről majd a következő részben szólunk – 2020-től úgy változik az Áfa törvény, hogy bizonyos szűk körben lehetővé teszi a behajthatatlan követelés miatti adóalap csökkentést. A téma másik aktualitását az adja, hogy a közelmúltban hozta meg az Európai […]
Múlt héten elkezdtük tárgyalni a 2020-tól hatályos „gyors intézkedések” láncértékesítésre vonatkozó szabályait. Cikkemet ott zártuk, hogy a részletezett szabályok alapján megállapítottuk, hogy áfa szempontjából fuvarozónak minősülhet akár a lánc első tagja, akár az utolsó tagja, de bármelyik közbenső tagja is. Egyszerűbb a helyzet, ha a lánc első vagy az utolsó szereplője intézi a fuvart, mivel […]
Cikksorozatom korábbi részeiben a közösségi adómentes termékértékesítés 2020-től hatályos szabályait ismertettük. Következő cikkeimben a láncértékesítés 2020-tól hatályos rendelkezéseit elemezzük. 2020. január 1-jétől a Héa Irányelv szabályváltozását lekövetve egyrészt változnak az Áfa törvény láncügyletekre vonatkozó szabályai, de csak azt az esetet érinti a módosítás, amikor a közbenső vevő fuvaroz. A törvény 27.§-a ki fogja mondani, hogy […]
Előző cikkünkben a közösségi adómentes értékesítés szabályainak változásain belül a vevői közösségi adószám kötelező szerepeltetésének témakörét vizsgáltuk meg. Ezen cikkben a közösségi összesítő nyilatkozatban (A60) való szerepeltetést és a kiszállítási igazolásokat fogjuk tárgyalni. Közösségi összesítő nyilatkozatban (A60) való szerepeltetés Az az új feltétel azonban már az eddigi magyar adóhatósági gyakorlatnál is sokkal szigorúbb követelmény rendszert […]
Előző cikkünkben elkezdtük vizsgálni a közösségi termékügyleteket érintő 2020-tól bevezetendő változásokat. A közösségi adómentes értékesítés szabályainak változásait a vevői közösségi adószám kötelező szerepeltetésének tárgyalásával folytatjuk. 2020-tól az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (Áfa tv.) már konkrétan szerepelni fog, hogy az adómentességnek az lesz a feltétele, hogy az az adóalany vagy adófizetésre kötelezett […]
A mostani és az elkövetkező cikkekben a 2020-tól bevezetendő az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. (Áfa tv.) változásokat ismertetjük. A 2020-tól hatályos áfa változásokat nagyrészt a közösségi joghoz való harmonizáció indokolta. Egyrészt több ponton ellentétes volt a közösségi joggal az Áfa törvény, másrészt a közösségi ügyleteket érintően 2020-tól az egész EU szintjén jelentős […]
Ebben az összefoglalóban megtalálható minden, amit az utazási költségekről áfa szempontból tudni kell. Többek között olyan kérdésekre adok választ, hogy mi a helyzet akkor, ha a munkáltató térítést kér a dolgozók munkahelyre történő szállításáért? Mikor vonható le az utazással összefüggésben felmerült költségek áfa tartalma? Hogyan kezelendő az utazási bérlet, illetve menetjegy áfa tartalma? 1) Személygépkocsi […]
Folytatódik a termékimportra vonatkozó szabályok részletes, példákon keresztül történő ismertetése. Mint korábban tisztáztuk, abban a tagállamban teljesül az általános forgalmi adó szempontjából a termékimport, ahol a terméket szabad forgalomba helyezik. A vámjogi és az adójogi szabad forgalomba helyezés fő szabály szerint egybe esik, csak olyan területekről történő behozatal esetén válik külön, ahol nem egyezik meg […]
Termékimportnak az általános forgalmi adó alkalmazásában olyan terméknek a Közösség területére történő behozatala vagy egyéb módon történő bejuttatása minősül, amely termék még nincs szabad forgalomba helyezve. (általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (Áfa tv.) 24. §). Fontos kisegítő szabály, hogy termék importja az is, ha a szabad forgalomban levő terméket a Közösség vámterületének […]
Az adótervezés (más néven adóoptimalizáció) nem keverendő össze az adócsalással, amely utóbbi egyértelműen büntetőjogi kategória. Az adócsalás nemcsak Magyarországon, hanem az egész Európai Unió területén üldözendő cselekmény. Az adóoptimalizáció azonban egyáltalán nem tiltott tevékenység. Adóoptimalizáció alatt azt értjük, amikor legális keretek között az adózók tudatosan a számukra legkedvezőbb adózási struktúrát választják üzleti tevékenységük folytatásához. A […]
2019-től az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (Áfa tv.) 102.§-a egy új (3) bekezdéssel egészült ki, miszerint a fuvarozás, raktározás, logisztikai szolgáltatás, ki- és berakodás mentessége alkalmazásának feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon személy, szervezet részére nyújtsák, aki (amely) a termékkel az ott leírt tényállást megvalósítja. A törvényváltozást az Európai Unió Bíróságának […]
Az Áfa törvény szabályai alapján egyértelmű, hogy alapesetben – egy esetkör kivételével – 2020. január 1-jétől nem alkalmazható a lakóingatlan értékesítésére 5%-os áfa. Azonban az átmenet kezelése kapcsán rengeteg a bizonytalanság, érthető módon mindenki – amíg még lehet – ki szeretné használni ezt a kedvezményt. Alapesetben új lakóingatlanok értékesítésére csak akkor alkalmazható az 5%-os áfa, […]
Előző cikkemben az utalványok fogalmát, az egy- illetve többcélú utalvány elkülönítését tisztáztuk. Nézzük meg, hogyan alakul az adózás az egycélú utalvány beváltásakor, azaz amikor az utalványt felhasználják, különös tekintettel a beváltó személyére! Nézzük meg, hogyan alakul az adózás az egycélú utalvány beváltásakor, azaz amikor az utalványt felhasználják! Meg kell különböztetnünk azt az esetet, amikor az […]
Tekintsük át a 2019. január 1-jétől megváltozott utalványokra vonatkozó áfa kezelést és számlázási mechanizmust! Nézzük meg azt is, miért fontos, hogy tisztában legyünk az egycélú utalvány meghatározásával! Az utalványok vonatkozásában a 2019. január 1-jétől hatályba lépett szabályok az ún Voucher irányelv rendelkezéseit implementálták a magyar jogrendbe. (Voucher irányelvnek a Tanács 2016/1065 (2016. június 27.) irányelvét […]
Ha bizonytalan vagy abban, hogy hogyan kezeld a személygépkocsi szervizeléséről, javításáról szóló számla áfa tartalmát, olvasd el cikksorozatunk harmadik részét, mely a személygépkocsi üzemeltetéséhez szükséges szolgáltatások illetve termékbeszerzések áfájának levonására vonatkozó szabályokat mutatja be. 6) Személygépkocsi üzemeltetési-, fenntartási költség áfa tartalmának levonása A személygépkocsi üzemeltetési, fenntartási költségre vonatkozó adólevonási szabály nem változott 2019-től sem. E […]
Cikksorozatunk második részében a személygépkocsi beszerzéskori áfájának levonhatóságával, illetve a személygépkocsi bérleti díjának levonásával összefüggő szabályokat tekintjük át. 4) A személygépkocsi beszerzése Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (Áfa tv.) 124. § (1) bekezdés d) pontja alapján alapesetben nem vonható le a személygépkocsit terhelő előzetesen felszámított adó. Ebből következően a személygépkocsinak minősülő […]
2019. január 1-jétől jelentősen megváltoztak a bérelt, opciós lízingbe vett személygépkocsira vonatkozó áfa szabályok. Ez alkalmat ad arra, hogy összefoglaljuk a cégautó áfa szabályaival összefüggő tudnivalókat. 1) Cégautó az áfa rendszerében Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (Áfa tv.) nem szerepel a cégautó, mint fogalom, ezért azt kell megnézni, hogy a cégautóként […]
A 2018. július 1-jétől bevezetett új áfa adatszolgáltatási rendszer kapcsán már e rövid működés során is rengeteg probléma, értelmezést igénylő kérdés került felszínre. Három részes cikksorozatunk keretében a gyakorlati tapasztalatok során felmerült kihívások és ezek megoldási lehetőségeit ismertetjük, kiragadva a fontosabb eseteket. Cikksorozatunk második részében leszögeztük, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség alá a belföldön nyilvántartásba vett […]
Cikksorozatunk negyedik, befejező része a módosítási láncok kezelésről és a csoportos számlahelyesbítés szabályairól nyújt összefoglalót. Módosítási láncok kezelése Adódhat olyan helyzet, hogy egy alapszámlát egynél többször kell módosítani. Ezeket az eseteket hívjuk módosítási láncnak. Eddig nem volt igazán jelentősége, hogy hogyan neveztük a módosító számlát (érvénytelenítő vagy módosító számlának), most azonban az elektronikus adatszolgáltatás bevezetésével […]
Cikksorozatunk harmadik része a módosító bizonylatok típusairól, azok alkalmazási köréről, illetve a szükséges és elégséges tartalmi követelményekről nyújt összefoglalót. Módosító bizonylat típusok 1) Sztornó/érvénytelenítő számla A sztornó/érvénytelenítő számla gyakorlatilag az eredeti számlával megegyező tartalmú, csak negatív előjelű számla. Amennyiben nem a számla teljesítési időpontját szeretnénk javítani, akkor a sztornó/érvénytelenítő számlán az eredeti teljesítési időpontot kell […]
Számlahelyesbítésre vonatkozó cikksorozatunk második részében többek között az elektronikus adatszolgáltatás alá eső számlahelyesbítés részleteivel foglalkozunk. Melyik bevallási időszakban kell figyelembe venni a különbözetet? Ez a kérdés értelemszerűen csak akkor vetődik fel, ha számszaki eltérést eredményez a módosítás. Ha például a számlakibocsátó „A” vevő nevére állította ki a bizonylatot, és utóbb kiderül, hogy „B” volt a […]
Jelen cikksorozat keretében a számlahelyesbítések alapszabályait és ezzel összefüggésben az elektronikus adatszolgáltatás során felmerülő egyes gyakorlati kérdéseket, problémákat tisztázzuk. Számlahelyesbítés az áfa rendszerében Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) rendszerében amennyiben egy számlát kibocsátottunk, azt csak egy másik számlával tudjuk módosítani. Az összes módosító számlának az összefoglaló neve az áfa […]
A 2018. július 1-jétől bevezetett új áfa adatszolgáltatási rendszer kapcsán már e rövid működés során is rengeteg probléma, értelmezést igénylő kérdés került felszínre, amelyekről az Áfa TOP 10 előadás keretében részletesen beszélünk. Három részes cikksorozatunk keretében a gyakorlati tapasztalatok során felmerült kihívások és ezek megoldási lehetőségeit ismertetjük, kiragadva a fontosabb eseteket. Cikksorozatunk első részében megállapítottuk, […]
A 2018. július 1-jétől bevezetett új áfa adatszolgáltatási rendszer kapcsán már e rövid működés során is rengeteg probléma, értelmezést igénylő kérdés került felszínre. Három részes cikksorozatunk keretében a gyakorlati tapasztalatok során felmerült kihívások és ezek megoldási lehetőségeit ismertetjük, kiragadva a fontosabb eseteket. Így az első részben az átmeneti szabályokról szólunk, majd a második részben az […]
Cikksorozatunk első részében áttekintettük mely esetekben kell Áfa bevallásunkat önellenőrizni, ha egy időszaki elszámolású ügylet számláját módosítjuk és annak hatása negatív vagy pozitív az Áfa összegére. Jelen írásunkban az időszaki elszámolású ügyletek számlahelyesbítésének olyan eseteivel foglalkozunk, amikor több időszak adatairól összevontan számolnak el a felek és utólag negatív vagy pozitív összegű helyesbítésre van szükség. Áttekintjük […]
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 58.§-ában szabályozott időszaki elszámolású ügyletekre vonatkozó számlakorrekciós szabályokat két részben ismertetjük a szerint, hogy mit érint a korrekció legyen az pozitív vagy negatív összegű változás a fizetendő áfa tekintetében. Most pedig vegyük sorra az időszakos elszámolású szolgáltatásokkal kapcsolatos számlakorrekció egyes eseteit! Egy időszak ellenértéke […]
Cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy 2018. július 1-jétől hogyan változik az áfa adatszolgáltatási rendszer az adóhatóság felé mind a számlázó programmal, mind az online számlázó rendszerekkel kiállított számlákkal kapcsolatban. Érintettük továbbá, hogy a nyomdai úton előállított számlákról is kell adatot szolgáltatni a NAV felé egy webs felületen amennyiben az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja […]
Cikksorozatunk előző részében foglalkoztunk az ingyenes termékátadások, a leltárhiány, a selejtezés és a megsemmisülés bizonylatolásával valamint körbejártuk hogy mely esetekben van áfa fizetési kötelezettsége egy vállalkozásnak. Jelen írásunkban a lopással okozott kár, a leltárhiány és az ingyenes termékátadások áfa szabályozását tekintjük át. A lopással okozott kár és a leltárhiány áfa-minősítése Sok esetben a NAV adóhiányt […]
Jelen cikkünkben a számlázás és számlakorrekciók témaköréből kiragadtunk egy résztémát: az ingyenes ügyletek és a leltárhiány kérdését. A témában elsőként figyelemmel kell lennünk arra, hogy a hivatalos álláspont szerint ingyenes ügyleteknél nem alkalmazható fordított adózás, arra tekintettel, hogy az ingyenes ügylet utáni adókötelezettség dogmatikailag mindig egypólusú, az átadót terheli. (Már önmagában megalapozza az ingyenes ügylet […]
Cikksorozatom előző részében számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalmát vettük át részletesen, illetve, hogy mikor korrigálható egy ilyen okirattal egy korábban kiállított számla és milyen esetben nem. Ebben a részben pedig összefoglalom, hogy a számlamódosítás hogyan történik abban az esetben, ha számszerű módosulás történik. Ahogy ezt már az első részben is leírtuk, további […]
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) szóhasználatának megfelelően számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősülnek mindazok az okiratok, amelyek kétséget kizáróan valamely adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítják. Lényeges azonban, hogy a számlával egy tekintet alá eső okirat is számla, így a számlára előírt előállítási módot követni kell. Ha valamely […]
Cikksorozatunkban bemutatjuk, hogy 2018. július 1-jétől hogyan változik az áfa adatszolgáltatási rendszer az adóhatóság felé mind a számlázó programmal, mind az online számlázó rendszerekkel kiállított számlákkal kapcsolatban mind pedig a nyomdai úton előállított számlákkal kapcsolatban. 2018. július 1-jétől teljesen átalakul az áfa adatszolgáltatási rendszer a következőképpen: Számlázóprogrammal és online számlázórendszerrel történő számlázás esetén valós idejű, […]
Cikksorozatunk előző részében azt vizsgáltuk, hogy adójogi szempontból milyen módon tud megjelenni egy forgalmazónak az ügyleten realizálódó haszna. Mai írásunkban a határon átnyúló forgalmazói struktúrák adójogi kérdéseit mutatjuk be. Mivel adójogi szempontból külön értékesítésnek minősül a gyártó-forgalmazó valamint a forgalmazó-vevő közötti ügylet, külön-külön kell vizsgálni a teljesítési helyet is. A minősítésnél azt is figyelembe kell […]
Cikksorozatunk előző részében a menedzsment díjjal kapcsolatos megfontolásokról írtunk részletesebben. Mai írásunkban a holding társaságok menedzsment díjon felüli költségeinek áfa problémáit, valamint a csoportos adóalanyiságban rejlő előnyöket mutatjuk be. Tulajdonosi státuszhoz kapcsolódó költségekkel kapcsolatos megfontolások A vonatkozó Európai Bírósági joggyakorlat alapján a tulajdonosi státusz – azaz a Társaságnak a leányvállalataiban fennálló részesedéseinek megszerzése és tartása […]
A közelmúltban több, a holdingot érintő európai bírósági ítélet jelent meg – többek között magyar ügyben -, ami alapjaiban változtatja meg a holdingok, cégcsoportok áfa-beli megítélését. Az Európai Bíróságág által hozott C-28/16. sz. végzésében (továbbiakban: MVM-ügy) és Minerva-ügyben foglalkozik a leányvállalatok irányításában részt vevő holdingtársaságok irányítási tevékenysége érdekében felmerült beszerzéseihez kapcsolódó áfa levonási jogának alapvető […]
A disztribútori (forgalmazói) szerződés adójogi szempontból lényeges jellemzője, hogy a disztribútor a gyártó termékének értékesítését saját nevében („saját számlájára”) végzi – ebben hasonló a bizományhoz -, azonban az értékesítés polgári jogi és adójogi értelemben nem a gyártó javára történik, mivel az értékesített termék korábban a disztribútor tulajdonába kerül. Ebből következően a disztribútor nem számlázhat külön […]
Mai írásunkban a fuvarozásnak a termékértékesítéshez, illetve más jellegű szolgáltatásnyújtáshoz való áfa kapcsolatát mutatjuk be. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 70. § (1) bekezdése értelmében termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak: az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az […]
Az ingatlan adásvétel során gyakran előforduló konstrukció, hogy a vevők nem részletekben fizetik ki a vételárat, hanem egy összegben, esetleg úgy, hogy előzetesen foglalót/előleget is teljesítettek. Ennek a konstrukciónak jogalapját a régi és az új Ptk. is megteremti azzal, hogy az áru kifizetéséig lehetőséget ad az eladónak a tulajdonjog fenntartására, függetlenül attól, hogy részletre fizetésben […]
Cikksorozatom előző részében foglalkoztam azokkal az EUB jogesetekkel, amelyek egyértelműen kimondták, hogy az egy vagy több szereplő közbeiktatásából eredő esetleges adóelőny akkor ellentétes a hozzáadott értékadó rendszer céljaival, ha annak eredményeképpen az ügyletben részt vevő felek összességükben kevesebb adót fizetnek be vagy több adót vonnak le, mint a közbeiktatott szereplő nélkül tehetnénk azt. Az adóelőny […]
Az Európai Unió Bírósága (EUB) ítélkezési gyakorlatából következően önmagában, automatikusan nem lesz üldözendő az a konstrukció, amelynek felállítását adóelőny motiválta. A korábbi cikkemben idézett EUB döntések alapján is világos, hogy nem tilos az adózó számára adójogilag kedvező konstrukciót alkalmazni. Az európai bírósági esetjog által kimunkáltan a joggal való visszaélés kimondására az alábbi három együttes feltétel […]
Az adótervezés (más néven adóoptimalizáció) nem keverendő össze az adócsalással, amely utóbbi egyértelműen büntetőjogi kategória. Az adócsalás nemcsak Magyarországon, hanem az egész Európai Unió területén üldözendő cselekmény. Ezt számos ítéletében le is szögezi az Európai Unió Bírósága (EUB). “E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az adócsalás, az adóelkerülés, illetve más visszaélések elleni küzdelem olyan célkitűzés, […]
Előző cikkeimben az időszakos elszámolású ügyletek új teljesítési időpontjait vettem górcső alá, bemutatva a fő-, illetve különös szabályokat. Vizsgáljuk most meg az időszaki elszámolású számlákra vonatkozó korrekciós szabályokat! Mi a teendő, ha az ellenérték utólag csökken vagy utólag nő, vagy esetleg egy időszakot elmulasztottunk kiszámlázni? Az Áfa tv. 58. § szerinti, határozott időre szóló elszámolású […]
Az időszakos elszámolással kapcsolatban az igazi változás a teljesítési időpontra vonatkozóan következik be, 2015. július 1-jétől a könyvviteli, adótanácsadási és könyvvizsgálati szolgáltatás, 2016. január 1-jétől pedig az összes többi, 58. § hatálya alá tartozó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében. Előző cikkemben az új teljesítési időpontokkal foglalkoztam, bemutatva a főszabályt, mi szerint az elszámolási időszak utolsó napja […]
Az 5percAdónak adott villáminterjúban összeszedtük mi a három legfontosabb 2016. évi áfa változás, amelyekről az Adóegyetemen szó lesz! https://youtu.be/A5WPuJvqsjQ Találkozzunk idén is az Adóegyetem és készüljünk fel együtt a 2016-os adóévre! Amennyiben részletesen érdekelnek az áfa változások, felteheted kérdéseid személyesen az Adóegyetemen! >> Adóegyetem 2016 * * * Értesülj első kézből a 2016. évi jogszabályváltozásokból, […]
Alapjaiban változnak meg 2016. január 1-jei hatálybalépéssel az időszaki elszámolás (Áfa törvény 58. §) áfa szabályai. Az új szabály szerint, ha a felek a teljesített termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról időszaki elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. Míg eddig megszoktuk, hogy időszaki […]
A bérbeadott ingatlan közüzemi díjainak áfa kezelése nagyon jó példa a közvetített szolgáltatás és a járulékos költség komplex kapcsolatára, hiszen mind a két szabályrendszert alkalmazni szükséges. Amikor az ingatlan bérbeadója bérleti díjat szed az ingatlanért, emellett pedig az ingatlanhoz kapcsolódó közüzemi díjat is továbbterheli, akkor áfa szempontból két szolgáltatást nyújt a bérlő felé. A bérbeadást […]
Manapság sajnos egyre gyakrabban tesz megállapítást az adóhatóság azért, mert az adózó nem alkalmazza a közvetített szolgáltatás áfa szabályait (Áfa törvény 15. §). Nézzünk egy tipikus példát Egy cég által igénybevett szolgáltatásokban foglalt áfa levonását az adóhatóság arra tekintettel utasította el, hogy a szóban forgó beszerzések nem kapcsolódnak az adóalanyiságot eredményező adóköteles gazdasági tevékenységhez. Ezen […]
Az ingatlannal összefüggésben alapvetően három esetben merülhet fel fordított adózás az Áfa törvény 142. § (1) bekezdés alapján, amelyből két esetkör az építőipari munkákkal függ össze, a harmadik pedig az ingatlanértékesítés. Az ingatlannal összefüggő építőipari munkákra vonatkozó fordított adózást két jogszabályhely szabályozza, amelyek egymástól függetlenül alkalmazandóak. A fordított adózás alá eső, az ingatlan, mint egység […]
Amennyiben egy gazdasági tevékenységet nem folytató, azaz az áfa rendszerében adóalanynak nem minősülő személy, szervezet értékesít valamely ingatlant, az adott értékesítés főszabály szerint nem tartozik az áfa hatálya alá. Az adott értékesítés után tehát nem merül fel adófizetési kötelezettség, az értékesítő számla kibocsátására köteles. Speciális szabályt határoz meg azonban az Áfa törvény azokra az esetekre […]
A gyártó és a bérmunkát végző cégeknek az eltérő üzleti modellek kapcsán más és más gyakorlati áfa problémákkal kell megküzdeniük. A gyártás és bérmunka áfa szerinti megítélése után cikksorozatom második részében a telephely kérdést, illetve a bérmunka számlázását járjuk körül. Telephely-kérdések Az is gyakran vetődik fel kérdésként, hogy a külföldi megrendelő belföldi tevékenysége, illetve ide […]
A gyártó és a bérmunkát végző cégeknek az eltérő üzleti modellek kapcsán más és más gyakorlati áfa problémákkal kell megküzdeniük. Cikksorozatom első részében a gyártás és bérmunka típusaival, valamint a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás kérdéskörrel foglalkozom. Ez a tevékenység többféle konstrukcióban valósulhat meg. A legtipikusabb az egyszerű bérmunka, amikor a belföldi adóalany a külföldi (uniós vagy […]