Ebben az írásban a PENTA UNIÓ Zrt. áfa és számlázási problémákat feldolgozó konferenciáján tárgyalandók közül szeretnék megvilágítani néhány tipikus számlázási problémát és azok megoldását.

1. Kiállítható negatív számla?

Gyakran felmerül a kérdés: “Ki lehet állítani negatív számlát?” Erre egyszerű a válasz: igen, de csak helyesbítő/korrekciós számlaként. Amennyiben azt kívánná az ügylet, hogy negatív végösszegű számlát állítsunk ki, akkor bizonyosan kell, hogy legyen egy vagy több előzmény számla, amihez képest megtörténik a csökkenés, hiszen negatív összegű teljesítés önmagában nem lehetséges. Ez azt jelenti, hogy csak úgy lehet kiállítani negatív egyenlegű számlát, ha feltüntetjük azon annak az alapszámlának vagy alapszámláknak a számát hivatkozási sorszámként, amelyet módosítunk.

Tipikus negatív számla esetkör – ami a fentiek szerint az előzményszámla számát hivatkozásként feltüntető módosító számla – például az árengedmény, a teljesítés meghiúsulás, a betétdíjas göngyöleg visszaváltása, vagy az elszámoló számla kiállítása időszaki elszámolású szolgáltatásoknál (például bérleti díjnál vagy közüzemi költségnél). 

Például a bérbeadó év közben havi rendszerességgel átalányösszeggel számlázza tovább a közüzemi költségeket a bérlőre és év végén a tényleges fogyasztás alapján elszámolnak. Az aktuális elszámolás egyenlege negatív, mivel kevesebbet fogyasztott a bérlő annál, mint ami már kiszámlázásra került a részére. Ezt a helyzetet a következőképpen kell kezelni.

Mivel jelen esetben az összevont elszámolás eredményeképpen csökken az ellenérték, ezért számlahelyesbítést kell végrehajtani és tilos önellenőrizni az Áfa törvény 153/B.§-a alapján, miszerint legkorábban abban a bevallásban lehet elszámolni a csökkenést, amelyben a korrekciós számla a befogadó személyes rendelkezésére áll (azaz amikor a korrekciós számlát kiküldi a számlakibocsátó, tehát a folyó időszakban). Mivel csökken az adókötelezettség, elegendő egyetlen korrekciós számlát kiállítani, de a korrekciós számlán hivatkozni kell az eredeti számla/számlák számára. Amikor több rövidebb időszak adatáról állítunk ki egy hosszabb időszak vonatkozásában elszámoló számlát – mint a jelen esetben -, akkor elegendő visszafelé haladva azokra az utolsó számlaszámokra hivatkozni, amelyek fedezetet nyújtanak a csökkenésre.

Példa

Helyesbítendő időszak: 2023. január-december – eredetileg havi számlákat állítottak ki. Helyesbítés időpontja: 2024 március 5. Bevallásban történő szerepeltetés: 2024. március (a korrekciós számla kiállításának bevallása). A korrekció módja: korrekciós számla kiállítása és nincs önellenőrzés az Áfa törvény 153/B.§-a alapján. 

Megjegyezzük, hogy amennyiben fordított irányú a helyesbítés, tehát a hosszabb időszakra vonatkozó elszámolás eredményeképpen még fizetni kell, mert alulszámlázás történt, akkor arról nem lehet helyesbítő számlát kiállítani, mert az Áfa törvény 58.§ sajátos szabályaiból következően minden újonnan esedékes fizetés adójogilag önálló teljesítésnek minősül, így önálló normál számlát igényel. Ennek a számlának a teljesítési időpontját az időszaki elszámolásos számlákra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, azaz ha a hosszabb időszak – ami a példa szerinti esetben a naptári év – utolsó napja előtt kiállítják a számlát és az azon szereplő fizetési határidő is megelőzi az év utolsó napját, akkor a számla kelte lesz a teljesítési időpont. Ha a számlán szereplő fizetési határidő (mindegy mikori a számlakiállítás) az év utolsó napját követő 60 napon belüli, akkor a fizetési határidő, ha pedig azon túli, akkor az év utolsó napjától számított 60. nap lesz a teljesítés időpont. Egyéb esetben pedig az év utolsó napja.

2. A teljesítési igazolás aláírása, vagy a munka elvégzése a teljesítési időpont?

Gyakori hiba, hogy a teljesítési igazolás aláírását és nem a munka elvégzését tekintik teljesítési időpontnak. Ha eltér a fizikai teljesítésnek és a teljesítési igazolás kiállításának (és a munka átvételének) időpontja, melyiket kell figyelembe venni? – Az attól függ! (Az Európai Bíróság: C-224/18. számú Budimex S.A. ügye ad erre a kérdésre választ.)

Eszerint alapesetben a tényleges (fizikai) teljesítés minősül az Áfa törvény szerinti teljesítésnek is, kivéve, ha a felek közötti szerződéssel alátámasztottan a köztes időszak is szerves része a teljesítésnek, például a munka tényleges elkészülte és teljesítési igazolás kiállítása közötti eltérő időpont arra szolgál, hogy a megrendelő megbizonyosodik a teljesítés szerződésszerűségéről, az esetleges minőségi kifogásokat előterjeszti és a szolgáltatásnyújtó azokat kijavítja, és emiatt még változhat az ellenérték a köztes időszakban. 

Példák

Példa1: A vállalkozó elkészíti a munkát augusztus 15-én, azt át is veszik. A teljesítési igazolás aláírására azonban – az aláíró szabadságolása miatt – csak szeptember 25-én kerül sor. Hibás gyakorlat, ha szeptember 25-e a teljesítési időpont, ez adóhiányt eredményez.

Példa2: A vállalkozó elkészíti a munkát augusztus 15-én, azonban a szerződés szerint a munka végleges átvételére csak azt követően kerül sor, ha a megrendelő minőségi kifogásait, változtatási igényét is elvégzi a vállalkozó. Ezt követően szeptember 25-én írják alá a teljesítési igazolást. Helyes gyakorlat, ha szeptember 25-e a teljesítési időpont.

3. Az előlegszámlákkal kapcsolatos néhány probléma

Ha akár az eladó, akár a vevő helyébe új szereplő lép, akkor nullára helyesbíteni kell az előleg számlát és az új szereplő által / felé kell kiállítani egy új előleg számlát. Az új vevő általi előlegfizetés napja lesz a teljesítés napja, illetve ha az előleget beszámítással rendezik, akkor az új vevő belépésének napja. (Amennyiben az új vevő nem ad előleget, akkor az irányába nem kell előlegszámlát kiállítani.)

Ha a korábbi és az új vevő előleg fizetése között változik az adókulcs (például kivezetik az 5 %-os lakásáfát vagy már abban az időpontban nem minősül újnak az ingatlan, így adómentesen vagy fordított adózással értékesül), akkor a korábbi és az új vevő felé kiállított számla eltérő adókulcsú vagy adózási módú, mivel mindig az előleg átvételének időpontjában érvényes adókulcsot, adózási módot kell alkalmazni az előlegre, és az új vevő részéről új előleg folyósítási időpont van. Lényeges, hogy abban az esetben is ezt a szabályt kell követni, ha jogutódlás történik.

Amennyiben többet kértek be előlegként, mint ami a tényleges ellenérték, akkor nincs lehetőség a végszámlában lemínuszolni az előleget. A végszámlát ugyanis nem lehet módosító számlaként használni, ezért a végszámla nem lehet negatív összegű. Ilyenkor az a helyes eljárás, ha az előlegszámlát módosítják a tényleges ellenérték összegére, amelynek következtében a végszámla nem negatív, hanem nulla végösszegű lesz.

4. Számlahelyesbítéseknél felmerülő számlázási kérdések

Sok kérdés merül fel a csoportos számlahelyesbítés témakörében. Mi most ezek közül két kérdéssel foglalkozunk.

Csoportos korrekciós számla

Több korábbi számlát is lehet egyetlen (összevont), ún. csoportos korrekciós számlával korrigálni, ha az azok eredményeként elszámolandó adókülönbözet ugyanabba a bevallási időszakba esik. Ebből következően, ha a helyesbítés eredményeként nő a fizetendő adó, akkor csak az ugyanazon bevallási időszaki teljesítési időpontú számlákat lehet csoportosan helyesbíteni (mivel önellenőrzés szükséges). Ha a helyesbítés eredményeképpen csökken a fizetendő adó, akkor eltérő bevallási időszaki teljesítési időpontú számlákat mindig lehet egy bizonylattal korrigálni (és a 153/B.§ szerint nincs önrevízió), attól is függetlenül, hogy milyen okból csökken a fizetendő adó összege. Ha a helyesbítés nem eredményez adó-, adóalap eltérést, eltérő bevallási időszaki teljesítési időpontú számlák korrigálhatók összevontan (nincs önrevízió). De valamennyi helyesbítéssel érintett számlaszámra utalni kell, és valamennyit jelenteni kell! (Teljesítési időpont itt sem kötelező).

Több tétel módosítása a számlán

Másik gyakran felmerülő kérdés annak a tisztázása, hogy hogyan kell a számlamódosítást elvégezni, ha az eredeti számlán több tételt kell módosítani. 

Ha egy számlán több tétel szerepel és több tétel módosítása (csökkentés vagy növelés) szükséges, akkor 

• amennyiben azonos előjellel változik valamennyi tétel (mind növekszik vagy mind csökken): egyetlen korrekciós számlával lehet kezelni
• amennyiben nem azonos előjellel változik valamennyi tétel (van, amelyik nő, van, amelyik csökken):
  • • akkor lehet egyetlen számlával korrigálni, ha egyazon szolgáltatás (komplex szolgáltatás) vagy egyazon termékmegrendelés résztételeiről van szó
    • különálló korrekciós számlákat kell kiállítani, ha önálló szolgáltatásokról (termékértékesítésekről) van szó.

***

A cikksorozat következő részei:

II. rész: Kártérítés megítélése az EUB jogesetek alapján, ingatlan bérlethez kapcsolódó közüzemi díjak átterhelésének áfa-minősítése
III. rész: Az adószámot érintő számlázási anomáliák a határon átnyúló ügyleteknél

• ***

Teljesítsd 2024. évi kreditpontjaid most! Válaszd a 3 képzési forma közül a számodra legmegfelelőbbet!

• Tantermi továbbképzések >>
• ÉLŐ ONLINE közvetítések >>
• E-LEARNING videók >>