Jelen cikksorozat keretében az elektronikus adatszolgáltatásra vonatkozó tudnivalókat foglaljuk össze, a számlabefogadói szemszögből.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) Összesítő jelentésre vonatkozó szabályokat tartalmazó 10. számú mellékletének szabályai 2020. július 1-jével megváltoztak, megszűnt a 100 000 forintos adóértékhatár. A befogadott számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról továbbra is az áfabevallás M lapjain szolgáltatandó adat, az alábbiak figyelembe vételével.

1 ) Milyen bizonylatokról kell adatot szolgáltatni?

Az áfa bevallás M lapján a befogadott számlákról, egyszerűsített adattartalmú számlákról (ideértve a készpénzfizetéses számlákat) kell adatot szolgáltatni, azaz a számviteli bizonylatok, nyugták, felvásárlási jegyek, stb. nem esnek adatszolgáltatás alá.

Ugyanakkor ki kell hangsúlyozni, hogy csak azok az áthárított adót tartalmazó számlák, egyszerűsített adattartalmú számlák, készpénzfizetési számlák esnek adatszolgáltatás alá,

• amelyeken áthárított adó szerepel és
• amelyből adólevonási jogot érvényesít a számla befogadója, mindegy, hogy mekkora összegben.

Az áfabevallás M lapján adat szolgáltatandó

• az olyan termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról valamint az előzőek ellenértékébe beszámító előlegről befogadott számláról, ami alapján az adóalany adólevonási jogot gyakorol, függetlenül az áthárított adó összegének (és az abból levont adó összegének) nagyságától
• az adólevonás alapjául szolgáló számlát módosító, érvénytelenítő számlával egy tekintet alá okiratról, ha a módosításnak áfabevallásban elszámolandó, összegszerű hatása van.

Tehát mivel az adatszolgáltatási kötelezettség továbbra is az adólevonás alapjául szolgáló számláról teljesítendő, az adatszolgáltatás alá eső bizonylatok körébe csak olyan számlák tartoznak, amelyeken áthárított adó szerepel.

A 100 000 forint áthárított adóban meghatározott értékhatár megszűnése miatt ugyanakkor 2020. július 1-jétől minden olyan áthárított adót tartalmazó számláról adatot kell szolgáltatni, ami alapján az adóalany adólevonási jogot gyakorol.

A módosító számláról csak akkor szolgáltatandó adat, ha a módosítás eredményeként változik az adólevonás alapjául szolgáló számlában áthárított áfa összege, és ezért a módosító számla alapján az áfabevallásban a fizetendő vagy levonható adó összegét növelő tételt kell elszámolni.

Az adólevonási jog alapjául szolgáló számlát érvénytelenítő számláról mindig adatot kell szolgáltatni, mivel az értelemszerűen csökkenti a levonható adó összegét, így annak alapján az áfabevallásban fizetendő adót növelő tétel számolandó el. Ha a számlakibocsátó a számla módosítását egy sztornó számla és egy „új” számla kibocsátásával végzi, a sztornó számla és az „új” számla is az eredeti számla módosítására szolgál, így azokra a módosításra, módosító számlára vonatkozó szabályok alkalmazandóak.

2 ) Az áfa bevallásban levonhatóként nem szerepeltetett adót tartalmazó számlák kezelése

Fontos hangsúlyozni, hogy csak azokról az áfa tartalmú számlákról kell adatot szolgáltatni, ami alapján az adóalany bármilyen kis összegben, de az adott időszaki áfa bevallásban gyakorol levonási jogot, tehát az adott áfa bevallás érdemi részében feltünteti levonható adóként.

Például az adóalany személygépkocsit szerez be saját gazdasági tevékenységéhez történő használathoz. Tekintettel arra, hogy az adó nem levonható, tehát az áfa bevallás érdemi részében egyáltalán nem szerepel az adott számlára vonatkozóan adat, az M lapon sem kell erre vonatkozóan adatot szerepeltetni.

Ugyanez a helyzet például a reprezentációs költség számlákkal vagy a taxi számlákkal vagy a benzin számlával, tehát ezek sem szerepelnek az M lapon.

 3 ) A telefonszámla, személygépkocsi bérleti díj számla

Ha az adóalany a telefonszámla áfa tartalmának csak a 70 %-át szerepelteti az áfa bevallás érdemi részében, attól függetlenül a számlában szereplő teljes áthárított adót fel kell tüntetnie az adott áfa bevallás M lapján. Az Áfa törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a számlában szereplő teljes áthárított adó összeget és adóalapot szerepeltetni kell az M lapon. Ugyanez igaz arra az esetre is, ha például az adóalany személygépkocsit bérel és az 50 %-os diktált levonási hányadot alkalmazza. Ilyenkor annak ellenére, hogy az áfa bevallás érdemi részében kizárólag az áthárított adó 50 %-át szerepelteti, a teljes összeget fel kell tüntetni az M lapon.

4 )  Az arányosítással levont áfa szerepeltetése az M lapon

Azokra az adóalanyokra is igaz, hogy a befogadott számla teljes adótartalmát és adóalapját szerepeltetniük kell a belföldi áfa összesítő jelentésben (M lap), akik az adóköteles tevékenységük mellett tárgyi mentes tevékenységet is végeznek, így az adott számla levonható áfa tartalmát az arányosítás szabályai szerint határozzák meg. Ha például az adott időszakban 20 %-os az adóalany levonási hányada, azaz az 50 000 Ft áthárított áfát tartalmazó számlából 10 000 ft-t tud levonni az áfa bevallásban, a szóban forgó bevallás M lapján a teljes 50 000 Ft-ot és a hozzá tartozó adóalapot is szerepeltetni kell.

5 ) Melyik áfabevallásban kell a számláról adatot szolgáltatni?

Az adólevonás alapjául szolgáló számláról változatlanul azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallás M lapján szolgáltatandó adat, amelyikben az adóalany az adott számla alapján adólevonási jogot gyakorol. Így például abban az esetben, ha az adóalany egy 2020. szeptemberében teljesített ügyletről, 2020. szeptemberében kibocsátott, 50 000 forint áthárított adót tartalmazó számla alapján érvényesít adólevonási jogot a 2021. januári adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallásában, akkor ennek a számlának az adatait szerepeltetnie kell ezen áfabevallása M lapján. Attól függetlenül a 2021. januári és nem a szeptemberi áfa bevallás M lapján kell szerepeltetni az adott számlára vonatkozó adatot, hogy a számla teljesítési időpontja 2021. szeptemberi.

 6 ) Melyik bevallásban kell adatot szolgáltatni a számlával egy tekintet alá eső okiratról?

A számlával egy tekintet alá eső okiratról változatlanul azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallás M lapján kell adatot szolgáltatni, amelyik bevallásban az adóalany a módosítás, érvénytelenítés hatását figyelembe veszi. (Az eredeti számlán alapuló adólevonást követően az Áfa tv. 153/C. §-a alapján meghatározott adóelszámolási időszakban.)

Ha az adóalany az eredeti számla alapján nem gyakorol levonási jogot, mert a bevallás benyújtásáig már a rendelkezésére áll az eredeti számlát érvénytelenítő számla is, akkor az M lapon nem kell adatot szolgáltatnia se az eredeti, se az érvénytelenítő számláról. Ha az adóalany az adólevonás alapjául szolgáló számlát és annak módosítását ugyanazon adómegállapítási időszak áfabevallásában veszi figyelembe, akkor annak M lapján az eredeti számláról és a módosító számláról is adatot kell szolgáltatnia.

Pénzforgalmi elszámolás (Áfa tv. XIII/A. fejezete szerinti különös adózási mód) alá eső ügyletről kibocsátott számlát módosító, érvénytelenítő számlával egy tekintet alá eső okiratról továbbra is csak egyszer kell adatot szolgáltatni, még pedig azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallás M lapján, amelyik bevallásban a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany a módosítás, érvénytelenítés hatását először veszi figyelembe.

7 ) Az adómentes és a fordított adózású számlák minősítése a számlabefogadói adatszolgáltatás szempontjából

Az Áfa tv. 2020. július 1-jétől hatályos rendelkezései a számlabefogadói adatszolgáltatást ahhoz a számlához kötik, amely számla alapján a számla befogadója – összegszerűségtől és aránytól függetlenül – adólevonási jogot gyakorol. Ennek megfelelően arról a számláról, amely alapján a számla befogadója 2020. július 1-jét magába foglaló vagy azt követő adómegállapítási időszakban adólevonási jogot gyakorol, értékhatártól függetlenül, a számlán szereplő teljes adóalapról és adóról köteles adatot szolgáltatni a belföldi összesítő jelentésben (benyújtott bevallásának ’65M lapján).

Arról a számláról, melyen áthárított áfa nem szerepel (így arra adólevonási jog értelemszerűen nem alapítható), a bevallás M lapján nem kell adatot szolgáltatni. Számlabefogadói oldalon tehát nem kell adatot szolgáltatni például kizárólag adómentes ügyletet bizonylatoló számláról. Arra tekintettel, hogy belföldi fordított adózás alá eső ügylet esetén a termék beszerzője/szolgáltatás igénybevevője az adólevonási jogát nem feltétlenül a részére kiállított számlára alapítja, a kizárólag belföldi fordított adózás alá eső ügyletet kísérő számláról sem kell adatot szolgáltatni a ’65M lapon.

Cikksorozatunk következő részében megnézzünk számos M lappal kapcsolatos tudnivalót. Hogy kell kezelni a „vegyes” számlákat, azt hogy a számla mely adatait kell szerepeltetni és ez változik-e módosítás, érvénytelenítés esetén, továbbá hogy ezeket mely bevallásban kell szerepeltetni, valamint azt is mi a teendő számszaki módosítást nem eredményező módosító számlák esetén? A teljesség igénye nélkül szó less még az éves gyakoriságú áfa bevallókra vonatkozó szabályozás és a devizás számlák számlák kezeléséről is.

* * *

Szeretném figyelmedbe ajánlani a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2021 tavaszán megrendezésre kerülő Élő Online közvetítésű konferenciáimat:

• 2021. március 17. Számlázás szabályai, számlakorrekciók 2021.
• 2021. március 30.  Fizetési halasztások, késedelmes fizetések, behajthatatlan követelések Áfa és számlázási szabályai
• 2021. április 15. Az ingatlanokkal kapcsolatos ÁFA szabályok
• 2021. május 5. Közösségen belüli, export- és import ügyletek áfa rendszerbeli kezelése