Az 5%-os lakás áfa kivezetésével összefüggő rendelkezések

A 2019. december 31-ét követően értékesített lakóingatlanra vonatkozó szabályok

Az Áfa törvény szabályai alapján egyértelmű, hogy alapesetben – egy esetkör kivételével – 2020. január 1-jétől nem alkalmazható a lakóingatlan értékesítésére 5%-os áfa. Azonban az átmenet kezelése kapcsán rengeteg a bizonytalanság, érthető módon mindenki – amíg még lehet – ki szeretné használni ezt a kedvezményt.

Alapesetben új lakóingatlanok értékesítésére csak akkor alkalmazható az 5%-os áfa, ha a számla teljesítési időpontja 2020. január 1-jét megelőző időpont. Abban az esetben, ha adásvételi szerződést kötnek a felek, akkor az adásvételi szerződés szerint a vevő tulajdonoskénti rendelkezési jogosultsága átruházásának kell 2020. előttre esnie, vagy ha az korábbi, akkor az ingatlan birtokba adásának. Amennyiben az ingatlan értékesítésekor előleget/foglalót folyósítanak, akkor az előleg/foglaló csak akkor adózhat 5%-kal, ha annak átvételére 2020. január 1-je előtt sor kerül, azaz 2020. január 1-je előtti az előleg számla teljesítési időpontja. Ha a lakás vételárát teljes egészében előlegként átveszi az eladó 2020. előtt, akkor függetlenül attól, hogy az ingatlan tulajdonjogának átadására, azaz a teljesítésre 2020-ban kerül sor, már nem marad 27%-kal adózó ellenérték rész, tehát a teljes vételár 5%-os áfás.

Abban az esetben, ha generálkivitelezős konstrukcióban építenek lakóingatlant (általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (Áfa tv.) 10.§ d) pont), akkor csak a 2020. január 1-jét megelőző részteljesítések, illetve teljesítések adózhatnak 5%-kal. Az Áfa tv. 10.§ d) pontja szerinti konstrukcióknál a szerződés szerinti állapotú ingatlan átadása minősül teljesítési időpontnak. Amennyiben ez a nap 2019. december 31-ét követi, akkor már 27%-os az új lakás értékesítése is. Azonban, ha 2020. előtt sor került előleg folyósítására vagy részteljesítésre, akkor az előleg illetve részszámla még 5%-kal adózik.)

A törvénymódosítás azonban hatályba léptetett egy olyan átmeneti rendelkezést, amely abban az esetben, ha a lakóingatlan építéséhez szükséges végleges építési engedéllyel már 2018. november 1-jén rendelkezett az ingatlan, illetve egyszerű bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó építési munkáknál az építkezés építési hatósághoz történő bejelentésére már ezen időpontig sor került, akkor a lakóingatlanra – a jelenlegi feltételek mellett – egészen 2024-ig alkalmazható az 5%-os áfa. (Természetesen nem új lakóingatlan értékesítése vagy a jogszabályban előírt hasznos alapterületnél nagyobb lakások eladás, építése esetén akkor sem lesz alkalmazható az 5%-os adómérték.) A végleges építési engedély, mint követelmény azt jelenti e szabály alkalmazásánál, hogy az építési engedélynek legkésőbb 2018. november 1-jén már jogerőre kellett emelkednie, az új terminológia szerint véglegessé kellett válnia. Ha a jelzett időpontig rendelkezik ilyen építési engedéllyel az ingatlan, akkor az átmeneti rendelkezés alkalmazható, függetlenül attól, hogy esetlegesen akár többször is módosítják az építési engedélyt.

E szabály alapján az egyes számlák teljesítési időpontjának kell 2024. előttre esnie. E tekintetben is igaz, hogy ha 2024. előtt átvesz az eladó az új, félkész ingatlan értékesítésére előleget/foglalót, akkor az átvett előleg erejéig 5%-os áfával adózik az értékesítés, 100%-os előlegnél a teljes vételár. A lakásépítésekre csak akkor terjed ki 2024-ig az 5%-os áfa, ha az Áfa tv. 10.§ d) pontja szerint, azaz generálkivitelezős konstrukcióban épülnek. A joggyakorlat szerint azok építési szerződések tartoznak ide, ahol tipikusan kulcsra kész, de legalább szerkezetkész állapotra történő felépítését egyetlen vállalkozó vállalja. Fontos tudni, hogy nincs olyan követelménye az átmeneti rendelkezésnek, hogy 2024-ig kell legalább szerkezetkész állapotra felépülnie az ingatlannak. Egy generálkivitelezős projekt esetében azon részteljesítések, amelyek még 2024. előtt teljesítettek, 5%-kal adóznak, míg az azt követő részteljesítések már 27%-os áfásak. Amennyiben generálkivitelezős építés során előleget szednek, akkor az előlegre vonatkozó 5%-os áfa alkalmazásának feltétele, hogy maga az előleg átvétele ténylegesen megtörténjen 2024. előtt. Itt is igaz az, hogy ha a teljes ellenértéket 2024. előtt előlegként átveszik, akkor a teljes vételárra 5%-os áfa vonatkozik.

Hangsúlyozzuk, hogy az 5%-a lakás áfa feltételrendszere tekintetében semmilyen változást nem történt, és a 2024-ig meghosszabbított határidőben történő érvényesítés esetében is a korábbi feltételrendszert kell teljesíteni.

Az 5%-os adómérték szabályszerű alkalmazásához – 2020-ig és az átmeneti rendelkezés hatálya alatt 2024-ig – ingatlannak az alábbi feltételeknek kell együttesen megfelelnie:

  • lakóingatlannak kell minősülnie (az ingatlan nyilvántartásban lakásként kell, hogy nyilvántartásba legyen véve és ilyen tartalmú használatba vételi engedéllyel, egyszerű bejelentéssel kell rendelkeznie, de a garázsra még ilyen esetben sem alkalmazható az 5%-os áfa kulcs);
  • újnak vagy félkésznek kell lennie (azaz vagy még építés alatt álló, használatba vételi engedéllyel/hatósági használatba vételt tudomásulvevő határozattal vagy a használatba vétel bejelentéséről kiállított hatósági igazolással még nem rendelkező ingatlannak kell lennie, vagy ha már rendelkezik ezekkel a dokumentumokkal az ingatlan, akkor az értékesítésnek attól számított 2 éven belül meg kell történnie, azonban attól számítottan nemcsak az első, hanem valamennyi határidőben teljesített értékesítés ide tartozik);
  • a lakóingatlan hasznos alapterületének értékhatáron belülinek kell lennie, azaz többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás esetében legfeljebb 150 négyzetmétert, egylakásos lakóingatlan esetében legfeljebb 300 négyzetmétert nem haladhatja meg;
  • az ügyletnek az áfa rendszerében termékértékesítésnek és nem szolgáltatásnyújtásnak kell minősülnie (ez azt jelenti, hogy a normál adásvételnek vagy a zártvégű lízingnek vagy generálkivitelezős építkezésnek kell lennie – amennyiben csak egyes részmunkákat végeznek el a vállalkozók az ingatlan felépítése során, az még esetlegesen magánszemély megrendelő esetén és 2018. november 1-jén már kiadott építés engedély esetén sem adózhat sem most sem a meghosszabbított határidőben 2024-ig 5%-kal.

Amennyiben korábban megkötött adásvételi szerződésben a vételárat bruttó összegben állapították meg, nem kötelező módosítani a vételárat az alkalmazandó adómérték növekedése miatt. Az, hogy a bruttó összegben meghatározott vételárat – akár az adómérték változására tekintettel, akár más okból – módosítják-e, a felek döntési körébe tartozó kérdés.

Abban az esetben, ha a felek még 2020. január 1-je előtt (vagy az átmeneti rendelkezés alkalmazása esetén 2024. előtt) bruttó módon állapodtak meg az árról vagy egyáltalán nem tartalmazott az áfára vonatkozóan rendelkezéseket a szerződés, és a teljesítésre azt követően kerül sor, akkor a bruttó vételárat fixnek kell tekinteni és a 2020-as illetve 2024-es teljesítésnél a bruttó összegből már a 27%-os áfa figyelembevételével kell visszaszámolni. Amennyiben 2019-ben vagy 2023-ban foglaló (előleg) átadására is sor került, akkor a 2019-es illetve 2024-es teljesítésnél az előleggel (foglalóval) csökkentett bruttó vételárból kell visszaszámolni a 27%-os áfa kulcsot. Bruttó vételár megállapodás esetén tehát alapesetben – hacsak nem módosítják a felek utólag a szerződést – az áfa kulcs emelkedésének terhét az eladó viseli.

Ha azonban a felek nettó + áfa vételárban állapodtak meg, akkor 2019-es vagy 2023-as előlegnél, illetve részteljesítésnél a kialkudott vételárrészre még 5%-os áfát kell rászámolni, azonban a 2020-as illetve 2014-es teljesítéseknél, részteljesítéseknél a maradék ellenértékre már 27% számolandó rá. Alapesetben tehát, nettó vételárra vonatkozó megállapodás esetén az adókulcs emelkedésének a terhét e vevő viseli (hacsak a felek nem módosítják a szerződést). Amennyiben a megállapodás nettó összegre szól, azaz X összeg + áfa a vételár, akkor a már az 5%-os áfa hatályon kívül helyezését követő időpontban teljesített értékesítésnél a nettó összeg változatlanul hagyása mellett már 27%-os áfa számítandó fel. 2019-ben illetve 2023-ban átadott foglalót követően pedig a 2020-as illetve 2024-es teljesítésnél a nettó végösszeget a foglaló nettó összegével kell csökkenteni és csak a maradék összegre kell rászámolni a 27-%-os áfát.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt.  szervezésében az alábbi konferenciámon találkozhatsz velem személyesen:
2019. április 10. – Az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályok
2019. április 15. – Fuvarozás, szállítmányozás áfája – a 2019-től megváltozott szabályok tükrében
2019. április 17. – Az áfa tervezésének főbb területei, irányai
2019. május 8. – Közösségen belüli, export- és import ügyletek áfa rendszerbeli kezelése

Hozzászólások

1 hozzászólás

    • Kis-Vén Valéria
    • 10:42

    Kedves Zsuzsa!

    Az alábbi résszel kapcsolatban lenne kérdésem:

    Ha a lakás vételárát teljes egészében előlegként átveszi az eladó 2020. előtt, akkor függetlenül attól, hogy az ingatlan tulajdonjogának átadására, azaz a teljesítésre 2020-ban kerül sor, már nem marad 27%-kal adózó ellenérték rész, tehát a teljes vételár 5%-os áfás.

    A kérdés: milyen jogszabályi hivatkozással védhető ez az álláspont? Mivel előlegfizetést követően a végteljesítéskor kiállítandó végszámlán alap esetben a nettó + áfa érték már 27%-os áfával kellene, hogy szerepeljen. Ha levonjuk a 100%-os előleg + 5%-os áfát, akkor a nettó értékben nem, de az áfában lesz eltérés, tehát áfa-különbözet keletkezik.

    Mivel támasztható alá az Ön által írt verzió?
    Nagyon köszönöm a segítséget!
    Kis-Vén Valéria

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!