Az időszakos elszámolással kapcsolatban az igazi változás a teljesítési időpontra vonatkozóan következik be, 2015. július 1-jétől a könyvviteli, adótanácsadási és könyvvizsgálati szolgáltatás, 2016. január 1-jétől pedig az összes többi, 58. § hatálya alá tartozó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében. Előző cikkemben az új teljesítési időpontokkal foglalkoztam, bemutatva a főszabályt, mi szerint az elszámolási időszak utolsó napja a teljesítési időpont.

Jelen cikkemben a szóba jöhető további 3 teljesítési időponttal foglalkozom részletesen:

• a számlakiállítás napja,
• a fizetés esedékessége és
• az elszámolási időszak utolsó napjától számított 30. nap.

A számla kelte a teljesítési időpont

Amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi, akkor a számla vagy nyugta kibocsátásának napja lesz a teljesítési időpont. Ilyen esetben tehát a számlán is teljesítési időpontként a számla kelte rovatban feltüntetett dátumot kell szerepeltetni.

Az előző cikkbeli példát folytatva, amennyiben az augusztus havi díj a július 25-én kiállított számla alapján augusztus 10-ig esedékes, akkor július 25-e a teljesítési időpont és a július hónapot tartalmazó adóbevallásban szerepel.

Ha azonban az augusztusi könyvelési díjról csak augusztus 5-én állítják ki a számlát, akkor augusztus 5-e lesz a teljesítési időpont a számlán, ami azt is jelenti, hogy az augusztusról beadott adóbevallásban kell szerepeltetni. Ha például a 2016. március havi bérleti díj március 25-ig esedékes és a számlát március 2-án állítják ki, akkor március 2-a lesz a teljesítés időpontja.

Látható, hogy ezen szabály alkalmazhatóságának kettős feltétele van:

• egyrészt a számlát állítják ki az elszámolási időszak utolsó napja előtt,
• másrészt a fizetés is legyen esedékes ezen napot megelőzően.

Ha ugyanis a példa szerinti esetekben a díj az elszámolási időszak utolsó napja után esedékes, akkor ez a különös szabály nem alkalmazható, hanem a következő alcím alatti esetről van szó, vagyis a fizetési határidő lesz a teljesítési időpont.

A fizetés esedékessége vagy a 30. nap a teljesítési időpont

Amennyiben a fizetés az elszámolási időszak utolsó napja után esedékes, akkor nem a számla (nyugta) kibocsátásának napja a teljesítési időpont, hanem vagy a fizetés esedékessége vagy az elszámolási időszak utolsó napját követő 30. nap. Abban az esetben lesz a fizetés esedékessége a teljesítési időpont, ha a fizetés az elszámolási időszak utolsó napjától (nem a számla keltétől) számítottan bármikor 30 napon belül esedékes. Amennyiben a 30. napot követően bármikor esedékes csak a fizetés, akkor az elszámolási időszak utolsó napjától számított 30. nap lesz a teljesítési időpont.

A fizetés esedékessége tehát csak akkor alkalmazható teljesítési időpontként, ha a fizetési határidő az időszak utolsó napja és az attól számított 30. nap közé esik. Felhívjuk a figyelmet, hogy ez azt is jelenti, hogy amennyiben a fizetés az elszámolási időszak utolsó napjától számítottan 30 napon túli esedékességű, akkor az attól számított 30. napot kell a számlára is rávezetni teljesítési időpontként, nem az esedékességet.

Példával megvilágítva, ha az augusztus havi díj szeptember 10-ig esedékes, akkor szeptember 10-e a teljesítés időpontja. Ha azonban például október 5-ig esedékes, akkor szeptember 30-a a teljesítés időpontja a számlán feltüntetett adatok szerint is. Ugyanígy szeptember 30-a lesz az augusztus havi adótanácsadási vagy könyvelési díj teljesítési időpontja, ha a például a fizetés december 5-én vagy 2016. január 18-án esedékes. Amennyiben a márciusi bérleti díj csak május 10-ig esedékes, akkor is április 30-a teljesítési időpont.

Átmeneti rendelkezések

Az új szabály alkalmazásához a következő átmeneti rendelkezések társulnak.

Könyvelési, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatásnál az olyan 2015. június 30-át követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni az új teljesítési időpont szabályt, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2015. június 30-át követő időpont.

Például a júniusi könyvelési díjnál biztos, hogy a régi szabály szerint a fizetési határidő lesz a teljesítési időpont, függetlenül attól, hogy az mikorra (például június 15, július 15., augusztus 25., stb.) esik, mivel az időszak első napja július 1-je előtti. A júliusi könyvelési díjnál még a fizetési határidő a teljesítési időpont akkor, ha a fizetési határidő július 1-je előtti, mert arra még a régi szabályt kell alkalmazni.

Ha azt követő esedékességű a fizetés, akkor már az új szabályt kell alkalmazni, tehát július 31-e előtti számlakiállítás és esedékes fizetés esetén a számla kiállítása a teljesítés napja, augusztus 1. és 30. közötti esedékes fizetésnél a fizetés esedékessége a teljesítési időpont, azt követően esedékes fizetésnél augusztus 30. a teljesítés időpontja. Ha pedig a fizetés ugyan esedékes július 31-e előtt és nem állít ki számlát ezen időpont előtt a könyvelő, azonban mégis megfizeti a díjat ezen időpont előtt a megrendelő, akkor az ellenérték megfizetéskor keletkezik előleg címén az adókötelezettség. Ha azonban ugyan a díj szintén esedékes lenne július 31-e előtt, azonban a megrendelő július 31-ig nem fizeti azt meg, és ezen időpontig a szolgáltatásnyújtó sem állt ki számlát, akkor a főszabály szerint az időszak utolsó napja lesz a teljesítési időpont.

A többi időszaki elszámolású teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál az olyan 2015. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni az új szabályokat, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2015. december 31-ét követő időpont.

A 2015. decemberi díjnál biztos, hogy még a régi szabályt kell alkalmazni. A 2016. januári bérleti díjnál még a fizetési határidő a teljesítési időpont akkor, ha a fizetési határidő 2016. január 1-je előtti, mert arra még a régi szabályt kell alkalmazni. Ha azt követően esedékes a fizetés, akkor már az új szabályt kell alkalmazni, tehát január 31-e előtti számlakiállítás és esedékes fizetés esetén a számla kiállítása a teljesítés időpontja, február 1. és március 2. közötti esedékes fizetésnél a fizetés esedékessége a teljesítési időpont, azt követően esedékes fizetésnél március 2. a teljesítés időpontja (ez a 30. nap).

Ha pedig a fizetés ugyan esedékes január 31-e előtt és nem állít ki számlát ezen időpont előtt a szolgáltatásnyújtó, azonban mégis megfizeti a díjat ezen időpont előtt a megrendelő, akkor az ellenérték megfizetéskor keletkezik előleg címén az adókötelezettség. Ha azonban ugyan a díj szintén esedékes lenne január 31-e előtt, azonban a megrendelő január 31-ig nem fizeti azt meg, és ezen időpontig a szolgáltatásnyújtó sem állt ki számlát, akkor a főszabály szerint az időszak utolsó napja (január 31.) lesz a teljesítési időpont.

* * *

Személyesen is konzultálhatunk a témakörben az Adóegyetemen vagy A folyamatosan teljesített (időszaki elszámolású) ügyletek új számlázási szabályai című januári konferencián!