A számlakorrekciók módja az elektronikus adatszolgáltatási rendszerben – 4. rész

A módosító láncok kezeléséről

Cikksorozatunk negyedik, befejező része a módosítási láncok kezelésről és a csoportos számlahelyesbítés szabályairól nyújt összefoglalót.

Módosítási láncok kezelése

Adódhat olyan helyzet, hogy egy alapszámlát egynél többször kell módosítani. Ezeket az eseteket hívjuk módosítási láncnak.

Eddig nem volt igazán jelentősége, hogy hogyan neveztük a módosító számlát (érvénytelenítő vagy módosító számlának), most azonban az elektronikus adatszolgáltatás bevezetésével vannak olyan esetek, amikor ennek jelentősége van. Egyik ilyen eset a módosítási láncoknál merül fel. Abból kell kiindulnunk, hogy – mint ahogy korábban szó volt róla – a módosító számlákra vonatkozó adatszolgáltatás során előre meg kell adni, hogy érvénytelenítő vagy módosító számlára vonatkozik-e az adatszolgáltatás.

Úgy épül fel az adatszolgáltatási rendszer, hogy amennyiben olyan alapszámla kerül érvénytelenítésre – azaz sztornó/érvénytelenítő számlával módosításra –, amelyhez kapcsolódik módosító számla vagy számlák, akkor minden arra az alapszámlára vonatkozó módosító számla is automatikusan érvénytelenítésre fog kerülni az adatszolgáltató rendszerben. Ebben az esetben a helyes adatok szolgáltatásának tartalmaznia kell a módosító számlákat is. Ebből következik az is, hogy módosító számla nem módosítható érvénytelenítő számlával, csak egy újabb módosító számlával, mivel az érvénytelenítő számla nemcsak az utolsó módosítást annulálja, hanem az egész módosítási láncot, beleértve az alapszámlát is. Erre érdemes figyelni.

A módosítási láncoknál az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) szerint bárhanyadik módosító számla kerüljön is kiállításra, a módosító számlán mindig az eredeti számla sorszámára kell hivatkozni, az előző módosító számla sorszámára nem kell hivatkozni. Ennek ellenére elektronikus adatszolgáltatás alá eső módosításnál a specifikáció szerint szükséges az alapszámla mellett az előző módosító számla sorszámáról is adatszolgáltatást teljesíteni. (Ha ezt másképpen nem tudja megoldani a rendszerünk, akkor rá kell írnunk a módosító számlára, annak ellenére, hogy az Áfa tv. szerint nem kötelező elem.)

Az elektronikus adatszolgáltatás alá eső számlákra vonatkozó értékhatár figyelése sem egyszerű a módosítási láncoknál. Az értékhatárt mindig az előző módosításhoz képest figyeljük, mivel az Áfa tv. szerint akár a módosítást megelőzően, akár azt követően éri az ügylet áfa tartalma a 100 000 forintot, az adott módosítási számla adatszolgáltatás alá esik. Ez a gyakorlatban a következőket jelenti. Vegyünk például egy olyan alapszámlát, amelynek adóösszege nem éri el az értékhatárt. Ezt az alapszámlát nem kell jelenteni. Ha ennek az alapszámlának az első módosító számlájával eléri az ügylet az adóértékhatárt, akkor ezt a módosítót jelenteni kell, mert a módosítást követően elérte az értékhatárt. Tételezzük fel, hogy ennek az alapszámlának van egy második módosító számlája, amellyel a jelzett értékhatár alá csökken az adóösszeg. Ezt a második módosító számlát is jelenteni kell, mert ugyan a módosítást követően adóértékhatár alá került az ügylet, azonban a módosítást megelőzően – az első módosító számlával – az adóértékhatárt elérte. Tegyük fel, hogy kibocsátásra kerül egy harmadik módosító számla, amellyel tovább csökken az áfa tartalom. Ezt a harmadik módosítót nem kell jelenteni, mert ennél már sem a módosítást megelőzően, sem azt követően nem érte el az ügylet áfa összege a 100 000 forintot.

Csoportos számlahelyesbítés

Elvileg továbbra is adott az a lehetőség, hogy több korábbi számlát is lehet egyetlen (összevont) ún. csoportos korrekciós számlával korrigálni, ha az azok eredményeként elszámolandó adókülönbözet ugyanabba a bevallási időszakba esik.  Ebből következően:

  • ha a helyesbítés eredményeként nő a fizetendő adó, akkor csak ugyanazon bevallási időszaki teljesítési időpontú számlákat lehet csoportosan helyesbíteni (mivel önellenőrzés szükséges)
  • ha a helyesbítés eredményeképpen csökken a fizetendő adó, akkor eltérő bevallási időszaki teljesítési időpontú számlákat mindig lehet egy bizonylattal korrigálni (nincs önrevízió) attól is függetlenül, hogy milyen okból csökken a fizetendő adó
  • ha a helyesbítés nem eredményez adó-, adóalap eltérést, eltérő bevallási időszaki teljesítési időpontú számlák korrigálhatóak összevontan (nincs önrevízió)

Azonban valamennyi helyesbítéssel érintett számlaszámra utalni kell, és valamennyit jelenteni kell az elektronikus adatszolgáltatás során, amennyiben adatszolgáltatás alá esik a módosító számla. (A módosító számlán ebben az esetben sem kötelező teljesítési időpontot szerepeltetni.)

Ennek az elméletnek a gyakorlati megvalósítása az elektronikus adatszolgáltatás bevezetésével sok adóalanynál érthető módon nehézségekbe ütközik. A nehézségek egyrészt abból adódnak, hogy valamennyi hivatkozási számról adatot kell szolgáltatni. Amennyiben nincs valamennyi hivatkozási szám külön kiemelve a megfelelő rubrikában (mert például a számlázóprogram nem képes kezelni ennyi hivatkozási számot), és a többi hivatkozási szám a számla szöveges részében szerepel, akkor technikailag szinte lehetetlen megoldani, hogy bekerüljön az adatszolgáltatásba az összes korábbi számla hivatkozás. Ilyen esetben az adatszolgáltatás alá eső számlák tekintetében a gyakorlatban nem tud alkalmazni csoportos korrekciós számlát az adóalany.

További probléma, hogy ugyan egy darab módosító számlával korrigálunk, azonban a fejlesztőnek ügyelni kell arra, hogy valamennyi korábbi számlára vonatkozóan külön XML-ben kell teljesülni az adatszolgáltatásnak, függetlenül attól, hogy egy módosító számla van.

* * *

Amennyiben szeretnél velem személyesen is találkozni, számítok jelentkezésedre a 2018.11.07-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésben tartandó előadásomra, melynek címe a Közösségen belüli, export- és import ügyletek áfa rendszerbeli kezelése, valamint az ország több pontján az Adóegyetemen.

 

 

Hozzászólások

1 hozzászólás

    • Pogonyi László
    • 15:11

    1.) “módosító számla nem módosítható érvénytelenítő számlával, csak egy újabb módosító számlával,”
    Vigyázat! Szerintem a módosító számla egyáltalán nem módosítható.
    Lásd: Online Szamla_Interfesz specifikáció_HU.pdf 96.oldal 2.5 pont Adatszolgáltatás számlával egy tekintet alá eső okiratokról utolsó bekezdés: Nincs lehetőség módosító okirat módosítására. Az Áfa törvény alapján, ha a módosító okirat téves adatokkal került kiadásra, akkor ennek esetleges módosítása az eredeti számla újabb módosításának tekintendő és ennek megfelelően is kell róla adatot szolgáltatni.
    A pontos link: https://onlineszamla.nav.gov.hu/api/files/container/download/Online%20Szamla_Interfesz%20specifik%C3%A1ci%C3%B3_HU.pdf

    2.) “elektronikus adatszolgáltatás alá eső módosításnál a specifikáció szerint szükséges az alapszámla mellett az előző módosító számla sorszámáról is adatszolgáltatást teljesíteni. (Ha ezt másképpen nem tudja megoldani a rendszerünk, akkor rá kell írnunk a módosító számlára, annak ellenére, hogy az Áfa tv. szerint nem kötelező elem.)”
    Szerintem a “ráírás” nem felel meg, mivel az elektronikus adatszolgáltatásban ennek az adatnak pontos helye van és a számlázó programnak kell oda tenni. Egyébként semmilyen más ráírás (pl. előleg) nem elegendő, ezeket a programnak kell tudnia illetve a használata során pontosan meg kell adni.
    Lásd: invoiceData.xsd “lastModificationReference” “Az eredeti számla legutóbbi módosító okiratának sorszáma (ha létezik)”

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!