Termékimport A-tól Z-ig – 1. rész

A termékimport áfa megítélése

Termékimportnak az általános forgalmi adó alkalmazásában olyan terméknek a Közösség területére történő behozatala vagy egyéb módon történő bejuttatása minősül, amely termék még nincs szabad forgalomba helyezve. (általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (Áfa tv.) 24. §). Fontos kisegítő szabály, hogy termék importja az is, ha a szabad forgalomban levő terméket a Közösség vámterületének azon területrészéről hozzák be, vagy egyéb módon juttatják be a Közösség más területére, amely területrész e törvény alkalmazásában harmadik állam területével esik egy tekintet alá.

A termékimport sajátossága, hogy az áfa fizetési kötelezettség független az adóalanyiságtól. Az áfa hatálya alá tartozik a terméknek harmadik országból belföldre történő behozatala (bejuttatása), bármilyen termékről és bárki általi behozatalról legyen szó. Ez természetesen még belföldi szabad forgalomba helyezés esetén sem azt jelenti, hogy minden esetben tényleges áfa fizetési kötelezettséggel jár a termékimport, hiszen a törvény mentesség alá tartozó eseteket is ismer.

A termékimport további jellemzője, hogy – ellentétben a termékexporttal – nem minden esetben jár együtt termékértékesítéssel, tehát például tulajdonváltással. Ha a termék harmadik országból belföldre bejut, és szabadforgalomba is kerül, akkor az az áfa-ban már önmagában adóztatható tényállás még akkor is, ha a termék nem cserél tulajdonost (Áfa tv. 2.§ c) pont, 24.§). Nagyon fontos, hogy az import megvalósulásának az sem akadálya, ha az eladó nem harmadik országbeli, hanem más tagállambeli adóalany.

Lényeges, hogy amennyiben a harmadik országban beszerzett termék nem kerül belföldre, úgy termékimport címén belföldön nem keletkezik adókötelezettség, még akkor sem, ha belföldi adóalanyokról van szó. Ha fizikailag nem lép át határt a termék, akkor sem termékimport, sem termékértékesítés címén nem adóköteles az ügylet belföldön, függetlenül attól, hogy esetleg a vevő importáló lenne akkor, ha a termék belföldre belépne. Példával szemléltetve, ha két magyar adóalany harmadik országban elad egy gépet, amely nem kerül belföldre, magyar hozzáadott érték adót nem kell fizetni sem az értékesítés után, sem termékimport jogcímén, de még az sem magyar áfa-s ügylet, ha a vevő ezt a járművet külföldön továbbadja.

Bár a köznyelv gyakran összemossa a két fogalmat, a termékimport és a Közösségen belüli beszerzés eltérő eseteket fed le. Az import a következő alapvető elemeiben különbözik a Közösségen belüli termékbeszerzéstől:

  • A termék harmadik országból kerül be belföldre, míg közösségi beszerzésnél másik tagállamból;
  • Termékimport akkor is megvalósul, ha nem történik beszerzés (vásárlás), hanem tulajdonváltás nélkül hozzák be a terméket, a Közösségen belüli termékbeszerzés alapeseténél azonban főszabály szerint szükséges a termékértékesítés, ami csak speciális feltételek esetén valósul meg tulajdonváltás nélkül saját termék mozgatásaként;
  • Termékimport esetében nincs jelentősége az eladó illetve a vevő adóalanyiságának, nem feltétel, hogy csak harmadik országbeli lehet az eladó, míg Közösségi beszerzésnél az eladó csak közösségi adóalany lehet.
  • Nemcsak ellenérték fejében történő beszerzés, hanem az ingyenes szerzés is importnak minősül, ha a terméket harmadik országból behozzák és szabadforgalomba helyezik, ugyanakkor Közösségen belüli termékbeszerzés címén nem keletkezik adókötelezettség, ha a más tagállambeli adóalanytól ingyenesen kapott termék került be belföldre;
  • A terméknek harmadik országból belföldre történő bejuttatása önmagában nem alapozza meg a termékimportot, csak abban az esetben, ha belföldön kérik a termék szabad forgalomba helyezését. Közösségen belüli termékbeszerzésnél azonban nem szükséges semmilyen további aktus, a belföldre más tagállamból bekerült termék az értékesítéssel együtt járó behozatal révén önmagában adókötelezettséget keletkező tényállás.

Általánosságban – némileg leegyszerűsítve – elmondható, hogy a termék Közösség területére történő behozatala során a vámhatáron történő átlépésnél a termék vámjogi sorsa a következő lehet:

  • a terméket egyből vám elé állítják, és szabad forgalomba helyezik,
  • a terméket valamely felfüggesztő behozatali vámeljárás (külső árutovábbítási eljárás, vámraktározási eljárás, vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás, aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás, teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás) vagy átmeneti megőrzés alá vonják.

Az Áfa tv. 53.§ és 54.§-ának együttes értelmezéséből adódóan a termékimport nem feltétlenül az első közösségi országban teljesül, hanem abban a tagállamban, ahol a termék szabad forgalomba helyezése megtörténik. Ha ugyan belföldön kerül be a termék harmadik országból a Közösség területére, de itt nem kérik a szabad forgalomba bocsátást, hanem a lentebb felsorolt, végső soron vám és áfa felfüggesztést eredményező vámeljárás alá helyezik, és nem belföldön kerül ki ezen eljárások hatálya alól, akkor a termékimport sem belföldön teljesül.

A termékimporttal kapcsolatban szükséges még egy teljesítési hely szabályt is tisztázni, ami „felülírja” a termékértékesítés általános teljesítési hely szabályát. Az Áfa tv. 26. §-a szerint annak a termékértékesítésnek a teljesítési helye, amelynek megvalósulásához a termék elfuvarozására is szükség van, az a hely, ahol a termék a beszerző nevére szóló rendeltetéssel a fuvarozás megkezdésekor vagy a termék küldeménykénti feladásakor található. Ehhez képest azonban speciális szabályt fogalmaz meg a 28. §, ami előírja, hogy ha a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül van, az importáló általi termékértékesítés teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék importja teljesül. Ez azt jelenti, hogy az áru újrafeladása nélkül – folyamatos szállítás mellett is – új teljesítési helye lesz annak a további értékesítésnek, amit az importáló teljesít, és ez az új teljesítési hely mindig az import tagállamához igazodik.

Például egy francia cég szerez be és hoz be Oroszországból árut Magyarországra egy magyar vevőnek. Amennyiben a francia cég kéri a szabad forgalomba helyezést, tehát ő az importáló, akkor az általa végrehajtott értékesítés teljesítési helye Magyarország lesz, így belföldi áfás számlát kell kiállítania a magyar vevő felé, és Magyarországon be kell regisztrálnia (függetlenül attól, hogy ki fuvaroz, és attól is, hogy ha a láncügylet teljesítési helyét tárgyaló 27.§ alapján ez az értékesítés minősülne esetlegesen fuvarozással együtt járó értékesítésnek.)

* * *

A 2019.05.08-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében megtartandó nemzetközi ügyletek áfa megítélését tárgyaló konferencián nemcsak a közösségi, hanem a harmadik állammal folytatott kereskedelem szabályait is ismertetjük, így a termékimportra vonatkozó szabályokat is példákon keresztül megvilágítjuk >> Közösségen belüli, export- és import ügyletek ÁFA rendszerbeli kezelése

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!