Ebben az írásban a PENTA UNIÓ Zrt. áfa és számlázási problémákat feldolgozó konferenciáján >> tárgyalandók közül szeretnék megvilágítani néhányat a tipikus számlázási problémák és azok megoldásai közül.

1. Gyakori hibák – polgári jogilag kártérítésnek minősülő összegek automatikusan áfa nélküli számlázása

A kártérítés áfa-beli fogalma szűkült a közösségi joggyakorlat alapján, és ezt nagyon gyakran nem veszik figyelembe a számlázásnál, ugyanis nem lehet a polgári jogi fogalmat alkalmazni. Attól még, hogy szerződésszegés történik, nem biztos, hogy az áfában kártérítés. Mivel a polgári jogi minősítés közömbös, az EUB szerint annak ellenére lehet áfás ellenérték, hogy polgári jogilag kártérítés vagy kötbér. A kártérítés fogalmát nem a nemzeti polgári jog határozza meg, hanem a Héa közösségi jog. Nem az elnevezés, hanem az adójogi valódi tartalom a döntő. Tehát hiba, ha automatikusan áfa nélkül számlázzák a kártérítésként vagy kötbérként beszedett összegeket, csupán csak azért, mert polgári jogilag annak minősülnek.

Melyek a kártérítés ellenértékké minősítésének feltételei?

Egyrészt szolgáltatás teljesítése áll azzal szemben, akár ha csak megkezdték a teljesítést, illetve biztosították a teljesítés feltételeit. Az EUB szerint már a teljesítés megtörtént azzal, hogy lehetővé tette a szolgáltatás igénybevételét, függetlenül attól, hogy a megrendelő a saját döntése alapján nem veszi igénybe azt (például nem foglalja el a szobát, nem jelenik meg a repülő indulásakor, nem fizeti tovább a bérleti vagy egyéb szolgáltatási díjat és ezért megszűnik a szerződés).

Másrészt a fizetendő összeg előre meghatározott (akár konkrétan számszerűen vagy egyszerű képlettel). (Air France-KLM ügy (C-250/14 és C-289/14); MEO ügy (C-295/17), Vodafone Portugal ügy (C-43/19))

Nem ellenérték a kártérítés jellegű pénzösszeg – azért mert nincs viszontszolgáltatás – az előre lefoglalt, majd lemondott szállásra vonatkozóan a szálloda által megtartott foglalónál, tehát a számlahelyesbítést követően visszajár az áfa (Société thermale d’Eugénie-les-Bains ítélet – C-277/05). De az EUB gyakorlatból levezetett hivatalos álláspont szerint a no-show-fee ellenérték, így nincs helye számlahelyesbítésnek és adóalap-csökkentésnek.

Nézzünk néhány példát!

1. példa: A szerződés szerint közös megegyezéssel megszüntethetik a szerződést, de aki kezdeményezi a megszüntetést, annak 100 pénz kártérítést kell fizetnie a másik félnek kötbérként. – Adóhiányt eredményez, ha áfa nélkül kezelik, ugyanis történt szolgáltatásnyújtás (ellenérték fejében „kiengedi” a szerződésből a másik felet).
2. példa: Határozott időre (1 évre) szóló bérleti szerződés a bérlő díj nem fizetése miatt megszűnik, de a hátralévő időre kártérítés címén 100 pénzt kell fizetnie a bérlőnek kártérítésként (egy összegben, vagy havi részletekben). – Adóhiányt eredményez az áfa nélküli számlázás, mert a bérbeadó részéről megtörtént a teljesítés a hátralévő időszakra is, a bérlőn múlt, hogy díj nemfizetése miatt nem tudta igénybe venni azt.
   Ha határozott idejű bérleti szerződést a bérlő díj nem fizetése miatt felmond a bérbeadó, és a hátralévő időszakra is szed díjat – akár kártérítésként, kötbérként – az áfa körbe tartozó ellenérték, a bérleti díj áfa kulcsával kell kiszámlázni.

3. példa: A vendég lefoglalja a szobát, arra 100 pénz előleget fizet (előre kifizeti a szoba árát, vagy annak egy részét), majd anélkül, hogy lemondaná, nem jelenik meg. A szálláshely megtartja az előleget kártérítés címén, de helyesbíti a számlát, így visszakéri annak áfa tartalmát. – Adóhiányt eredményez, ugyanis ez nem kártérítés, mert a szálláshely teljesített, rendelkezésre tartotta a szobát, a vendég döntésén múlt, hogy nem vette igénybe.

2. Az ingatlan bérleti díjhoz kapcsolódóan átterhelt közüzemi költségek számlázásánál felmerülő hibás számlázási gyakorlat

A hivatalos álláspont szerint a közüzemi díj nemcsak akkor járuléka a bérleti díjnak, ha ugyanabban a számlában szerepeltetik és / vagy átalányösszeget számláznak ki, hanem akkor is, ha külön számlán terhelik és / vagy a tényleges mérőórán mért fogyasztást számlázzák tovább.

Ez azt jelenti egyrészt, hogy amennyiben az ingatlan-bérbeadásra nem választottak adókötelezettséget, akkor a közüzemi szolgáltatást is tárgyi mentesen kell kiszámlázni (függetlenül attól, hogy egyazon vagy külön számlán terhelik). Így a közüzemi szolgáltató által átterhelt adó nem levonható.

A járulékos költséggé minősítés másik következménye a továbbszámlázott közüzemi szolgáltatás teljesítési időpontjára vonatkozik, ugyanis itt is alkalmazni kell a járulékos költség szabályt. De nem annak a bérleti időszaknak lesz a járuléka a továbbszámlázott közüzemi költség, amelyikre vonatkozik, hanem amelyekkel azonos bérleti időszaki esedékességgel számlázzák tovább. Ez praktikusan azért fontos, mert a közüzemi költségről kiállított számla fizetési határidejét (és ha az időszak utolsó napja előtti, akkor a számla keltét) nem a közüzemi díj fizikai időszakának utolsó napjához kell viszonyítani, hanem az így adódó bérleti időszak utolsó napjához.

Arra is van lehetőség, hogy eltérő időszakra vonatkozó bérleti díjat és közüzemi költséget tüntessenek fel ugyanazon a számlán. Azaz nincs akadálya, hogy ugyanazon a számlán megegyező fizetési esedékességű dátummal szerepeljen eltérő fizikai időszakra vonatkozó bérleti díj és közüzemi költség: ilyenkor a teljesítési időpont is megegyezik a két tételnél.

Ebből az összefüggésből a következő rendszerszintű (szabályszerű) következmény adódik: Ha a bérleti díj számla teljesítési időpontja a számla kelte, akkor a járulékos költség számla teljesítési időpontja is az adott számla kelte lesz, függetlenül attól, hogy a fizikai időszaknál hamarabb vagy később számlázzák ki. Ha a bérleti díj számla teljesítési időpontja a számla fizetési határideje, akkor a járulékos költség számla teljesítési időpontja is az adott számla fizetési határideje lesz, függetlenül attól, hogy a fizikai időszaknál hamarabb vagy később számlázzák ki.

Most nézzünk példát a hibás és a helyes számlázásra abban az esetben, ha külön számlán terhelik a tovább a közüzemi költséget. Ne felejtsük el: A külön számlán továbbszámlázott közüzemi költség nem annak a bérleti díjnak a járuléka, amelyre vonatkozik, hanem amelyikre vonatkozóan a továbbszámlázás során azonos az esedékessége a bérleti díjjal – amelyikkel azonos bérleti elszámolási időszakra esik az esedékessége. Ez azt jelenti, hogy ennek a bérleti elszámolási időszaknak az utolsó napjához kell viszonyítani a kiszámlázott közüzemi költség számla esedékességét, keltét, a teljesítési időpont szabályok alkalmazásával.

1. Bérleti és közüzemi díj számlázása külön számlán – a bérleti díj tárgyhavi fizetéssel

a) Hibás számlázás

• • • számla: 2024. júniusi bérlet: esedékesség: 2024. június 3. számlakiállítás,: 2024. május 22. Teljesítési időpont: 2024. május 22. (számla kelte)
    • számla: márciusi gázdíj: esedékesség: 2024. június 18.; számlakiállítás: 2024. június 5.; teljesítési időpont: 2024. május 30. (időszak + 60. nap) – ez téves időpont

b) Helyes számlázás

• • • számla: 2024. júniusi bérlet: esedékesség: 2024. június 3. számlakiállítás,: 2024. május 22. Teljesítési időpont: 2024. május 22. (számla kelte)
    • számla: márciusi gázdíj: esedékesség: 2024. június 18.; számlakiállítás: 2024. június 5.; teljesítési időpont: 2024. június 5. (számla kelte) – ez helyes időpont

2. Bérleti és közüzemi díj számlázása külön számlán – bérleti díj utólagos fizetéssel

a) Hibás számlázás

• • • számla: 2024.szeptemberi bérlet: esedékesség: 2024. okt. 15. számlakiállítás,: 2024. szept. 25. Teljesítési időpont: 2024.október.15. (esedékesség)
    • számla: 2024.májusi villanyszámla: esedékesség: 2024. okt. 5. számlakiállítás,: 2024. szept. 18. Teljesítési időpont: július 30. (időszak + 60. nap) – ez téves időpont!

b) Helyes számlázás

• • • számla: 2024.szeptemberi bérlet: esedékesség: 2024. okt. 15. számlakiállítás,: 2024. szept. 25. Teljesítési időpont: 2024.október.15. (fizetési esedékesség)
    • számla: 2024.májusi villanyszámla: esedékesség: 2024. okt. 5. számlakiállítás,: 2024. szept. 18. Teljesítési időpont: október 5. (fizetési esedékesség) – ez a helyes időpont!

***

5percAdó rendezvényajánló:

2024. március 13-án, a PENTA UNIÓ Zrt. Áfa és számlázási problémák és megoldások 2024 (Belföldi és nemzetközi ügyletek) >> című konferenciáján dr. Csátaljay Zsuzsanna áttekinti az Áfa és számlázási szabály-változásokat, a fordított adózás szabályait, a számla tartalmát és a speciális számlákat. Foglalkozik a nemzetközi ügyletekkel, emellett fontos információkat kaphatsz többek között a továbbszámlázott szolgáltatásokról, valamint az összetett ügyletek és az árengedmények számlázásáról is.

***

A cikksorozat I. részét, melynek témája a teljesítés igazolása, az előlegszámla- és a számlahelyesbítés szabályai, ide kattintva >> olvashatod.