2024. október 29-én került benyújtásra a Parlament elé az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. számú törvényjavaslat, amely a várakozásokkal ellentétben…
A fordított adózás – Dr. Csátaljay Zsuzsanna
Amit a belföldi és a határon átnyúló fordított adózásról tudni lehet és tudni érdemes
A fordított adózás két fajtáját különböztetjük meg: a belföldi és a határon átnyúló fordított adózást.
Belföldi fordított adózás
A belföldi fordított adózás mindig két belföldi adószámos adóalany között valósul meg, és az Áfa törvény 142.§-ban részletezett esetkörökben. A jogalkotó alapvetően azzal a céllal vezette be a belföldi fordított adózást, hogy az általa kockázatosnak ítélt szektorokban minimalizálja az adócsalások lehetőségét.
Nemzetközi fordított adózás
A határon átnyúló (nemzetközi) fordított adózás más célból és más szabályok szerint működik. Az mindig két eltérő tagállambeli adószámmal rendelkező adóalany között működhet csak, és kizárólag abban az esetben, ha a számlakibocsátó nem rendelkezik letelepedéssel abban a tagállamban, ahol az ügylet teljesül az áfa szabályai szerint. A számlabefogadónak azonban letelepedéssel ugyan nem, de adószámmal rendelkeznie kell ebben a teljesítési hely szerinti tagállamban, hiszen adószám hiányában nem tudná megfizetni a számlakibocsátó helyett az ottani hozzáadottérték-adót.
További megkötés, hogy termékértékesítéseknél csak korlátozottan, külön nevesített esetekben lehet alkalmazni. A határon átnyúló fordított adózás adminisztrációs egyszerűsítési célt szolgál, mivel ezzel lehetővé válik más tagállami teljesítési hellyel úgy végezni tevékenységet, hogy az adott tagállamban nem vált adószámot az azt teljesítő adóalany. Az ezekről az ügyletekről kiállított számlán ugyanúgy kötelező a „fordított adózás” kitétel szerepeltetése, mint a belföldi fordított adózású számlán. Ezen kívül a számlán nem kötelező adat, de a magyar szabályok szerint kiállított számlán az online számla adatszolgáltatásban kötelezően feltüntetendő az „áfa területi hatályán kívüli” kitétel.
Harmadik országban teljesülő ügyletek
Amennyiben nem másik tagállamban, hanem harmadik országban teljesül az ügyletünk, akkor sincs magyar áfa felszámítás, hanem ezekről az ügyletekről a magyar adószámunkról „áfa területi hatályán kívüli” kitétellel kell kiállítanunk a számlát. Ezeken a számlákon nem kötelező a fordított adózás kitétel szerepeltetése, ugyanis harmadik országokkal nem harmonizált a Héa irányelv, így egyáltalán nem biztos, hogy ott adózik helyettünk a számlabefogadó. Ez azonban nem befolyásolja a mi számlázásunkat.
Ingyenes ügyletek
Fontos szabály, hogy ingyenes ügyleteknél nem alkalmazható sem a belföldi, sem a határon átnyúló fordított adózás! Ehelyett, amennyiben a belföldi szabályok szerint adóköteles az ingyenes ügylet, akkor az azt teljesítőnek meg kell fizetnie arra vonatkozóan az adót. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a termék beszerzésével, előállításával, vagy a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben korábban felmerült az átadónál/szolgáltatásnyújtónál olyan input áfa, amelyet a felmerüléskor le tudott vonni, és az ügylet vállalkozásidegen célt szolgál, akkor az ingyenes átadás / szolgáltatás áfa fizetési kötelezettséget eredményez belföldön. Függetlenül attól, hogy ha ellenértékért teljesülne, akkor a számlabefogadónak kellene fordított adózással teljesíteni az adót.
Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja
Belföldi fordított adózásnál a megrendelőnél keletkezik az adófizetési kötelezettség az alábbiak közül a leghamarabb bekövetkező időpontban [Áfa törvény 60. § (1)-(2) bekezdés]:
- számla kézhezvétele (nem a kelte!),
- ellenérték megtérítése,
- teljesítést követő hónap 15. napja,
azaz legkésőbb az ügylet teljesítési időpontját követő hónapot tartalmazó bevallásban szerepelnie kell a fordított adózású tételnek.
A határon átnyúló fordított adózásnál szintén a fentiekben közölt időpontban keletkezik az adókötelezettség, de csak az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásoknál, az éttermi-vendéglátóipari szolgáltatásnál, a vízi, légi, vasúti közlekedési eszközön közösségi személyszállítás során felmerülő vendéglátóipari szolgáltatásnál, a személyszállításnál, a közlekedési eszközök rövidtávú bérbevételénél, továbbá a határon átnyúló fordított adózású termékértékesítéseknél (például a fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítésnél). Az összes többi szolgáltatásnál már az ügylet teljesítési időpontja szerinti bevallásban figyelembe kell venni a fizetendő adót, mert a teljesítési időpont egyben az adókötelezettség keletkezésének dátuma is.
Levonási jog fordított adózás esetén
Gyakori tévedés, hogy a fordított adózású ügyleteknél is van mód a levonási jogot későbbi időpontban gyakorolni. Ez nincs így. Az Áfa törvény 119.§-a szerint ugyanis az adólevonási jog alapesetben ugyanakkor keletkezik, mint amikor az adófizetési kötelezettség. Ez alól az Áfa törvény 153/A.§-a tartalmaz kivételt azzal, hogy lehetővé teszi, hogy a következő év utolsó bevallási időszakáig bármelyik bevallási időszakban gyakorolhassa az adóalany a levonási jogát. Azonban a 153/A. § (1) bekezdés a) pontja sem a belföldi sem a határon átnyúló fordított adózásnál nem engedi alkalmazni ezt a szabályt (továbbá a közösségi termékbeszerzésnél sem), tehát marad a főszabály, ami az ugyanazon bevallási időszakban történő szerepeltetést írja elő. Ugyanez igaz arra az esetre is, amikor harmadik országban letelepedett a szolgáltatás nyújtója, hiszen a befogadó belföldi adóalany szemszögéből ilyen esetben is fordított adózás teljesül.
A levonási jog tárgyi feltételéül fordított adózásnál nemcsak számla, hanem bármilyen egyéb olyan okirat, bizonylat, dokumentum is szolgálhat, ami az ellenérték összegét hitelesen igazolja [Áfa törvény 124.§ (1) bekezdés bb) pont].
Problémát okoz, ha a megrendelő csak később rendelkezik a tárgyi feltétellel. Ilyen esetben az adókötelezettség keletkezési időpontja szerinti bevallásban kizárólag a fizetendő adó szerepelhet. A levonható adót majd csak akkor tudja figyelembe venni az adóalany – de kizárólag az ugyanezen bevallási időszakra vonatkozó önellenőrzéssel -, amikor kézhez kapja a számlát (vagy az adólevonás alapjául szolgáló egyéb okiratot). Lényeges tehát, hogy ilyen esetben sincs lehetősége a számla befogadójának későbbi bevallásban érvényesíteni a levonási jogát.
A számlakibocsátó a teljesítési időpont szerinti bevallásban szerepelteti az ügyletet (fordított adózású, áfa nélküli tételként).
***
5percAdó konferenciaajánló:
A PENTA UNIÓ Zrt. 2024. október 1-jei, A fordított adózás speciális kérdései >> című konferenciáján Dr. Csátaljay Zsuzsanna áttekinti a belföldi és a határon átnyúló fordított adózás szabályait és esetköreit, a fordított adózású számlák kezelését és még sok más kapcsolódó témát.
1 hozzászólás
Dr. Csátaljay Zsuzsanna több előadását is hallgattam már – kötelező továbbképzés kapcsán is, egyébként is – kiváló előadó, magas szakmai színvonalon ad elő, és érthetően magyaráz. Nagyon szeretem az előadásait, ez is egy kiváló írás, de minden, ami Tőle származik. Nekem kedvencem!
Értékelés, hozzászólás