A forgalmazói értékesítés áfa kérdései – 2. rész

Határon átnyúló forgalmazói struktúrák

Cikksorozatunk előző részében azt vizsgáltuk, hogy adójogi szempontból milyen módon tud megjelenni egy forgalmazónak az ügyleten realizálódó haszna. Mai írásunkban a határon átnyúló forgalmazói struktúrák adójogi kérdéseit mutatjuk be.

Mivel adójogi szempontból külön értékesítésnek minősül a gyártó-forgalmazó valamint a forgalmazó-vevő közötti ügylet, külön-külön kell vizsgálni a teljesítési helyet is. A minősítésnél azt is figyelembe kell venni, hogy fizikailag is odakerül-e a forgalmazóhoz az ügylet vagy láncügylet történik.

Amennyiben belföldi gyártótól belföldi forgalmazóhoz kerül a termék, majd elszállításra kerül belföldről, akkor a belföldi gyártónak adókötelesen kell kiállítania a számlát a belföldi forgalmazó felé. Amennyiben a belföldi forgalmazó értékesítésének következményeként kikerül a termék másik tagállami adóalanynak, akkor közösségi adómentes ügyletként kell kezelni az ügyletet, feltéve, hogy az adómentesség feltételei teljesülnek. Más tagállami magánszemély vevő esetén a forgalmazónak a távolsági értékesítés szabályait kell alkalmazni. Az áru harmadik országba történő kiléptetése esetén – a vevő személyétől függetlenül – a forgalmazó termékexportot teljesít.

Ha a belföldön gyártott és innen elszállított termék forgalmazója nem belföldön letelepedett adóalany – vagy ugyanitt letelepedett, de fizikailag nem kerül hozzá elszállításra a termék, hanem közvetlenül elszállítják belföldről -, akkor a láncügylet szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a forgalmazónak belföldi adószáma alatt szükséges kiállítania a számlát, ha a forgalmazó eladói minőségében fuvaroz/fuvaroztat, vagy a vevő szállítja/szállíttatja ki a terméket. A számla export-, vagy közösségi adómentesen állítható ki – attól függően, hogy a terméket hova szállítják ki – és az annak megfelelő adómentesség feltételei teljesülnek-e. Viszont ennél a konstrukciónál a gyártónak mindenképpen adóköteles számlát kell kiállítania a forgalmazó felé. Ezzel ellentétben, ha a gyártó, vagy a forgalmazó vevői minőségében szervezi a fuvart/fuvaroz, akkor – egyéb feltételek megléte esetén – a kiszállítás irányától függően a gyártónak közösségi vagy export adómentes számlát kell kiállítania a forgalmazó felé. A forgalmazónak pedig – figyelembe véve az ottani szabályokat is – a vevő országában feltehetően adóalanyként be kell jelentkeznie. Mivel a forgalmazó értékesítésének teljesítési helye ennél az utóbbi értékesítésnél nem belföld, nem tartalmaz belföldi áfát a számla.

Disztribútori struktúránál is elképzelhető fordított irány. Ha a disztribútor másik tagállamból hoz be terméket belföldi vevő részére, akkor e tekintetben is vizsgálni kell a teljesítési helyet. Amennyiben a belföldi disztribútorhoz fizikailag is elkerül a termék, akkor a disztribútornak kell közösségi beszerzésként kezelni az ügyletet és belföldi adókötelesen kell az értékesítését kezelni. Harmadik országból történő behozatal és belföldi szabad forgalomba helyezés esetén a disztribútor minősül importálónak és az általa végrehajtott értékesítés belföldi adóköteles értékesítés.

Ha közvetlenül kerül sor a szállításra a közösségi gyártó és a belföldi adóalany vevő között, akkor a láncügylet szabályai szerint attól függően kell a forgalmazónak a magyar adószámán közösségi beszerzésként és utána adóköteles belföldi értékesítésként vagy az indulási tagállami adószám alatt a belföldi adóalany vevő felé számlázott közösségi adómentes értékesítésként kezelni az ügyletet, hogy a gyártó (illetve a forgalmazó vevőként) fuvaroz-e, vagy a belföldi vevő (illetve a forgalmazó eladói minőségében) teljesíti a fuvarozást.

A más tagállambeli disztribútor és a belföldi magánszemély vevő között a távolsági értékesítés szabályait kell alkalmazni.

Harmadik országból származó árunál azt kell elsődlegesen figyelembe venni, hogy belföldön vagy más tagállamban kerül-e sor az áru szabad forgalomba helyezésére. Ha a disztribútor belföldön vámkezelteti a terméket, akkor a magyar vevők felé adókötelesen kell kiállítani a számlát. Más tagállambeli vámkezelés esetén belföldre már közösségi áruként kerül beszállításra a termék, ami után belföldön Közösségen belüli beszerzést kell elszámolni, magánszemély vevőnél pedig a távolsági értékesítés szabályait kell alkalmazni.

* * *

Amennyiben szeretnél teljeskörű képet kapni a különböző közvetítői konstrukciókról, akkor jelentkezz szeptember 30-ig kedvezményesen A közvetítői típusú szerződések áfa vonatkozásai címmel 2017. október 30-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is át tudjuk beszélni felmerülő kérdéseidet!

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!