A 2018. július 1-jétől bevezetett új áfa adatszolgáltatási rendszer kapcsán már e rövid működés során is rengeteg probléma, értelmezést igénylő kérdés került felszínre. Három részes cikksorozatunk keretében a gyakorlati tapasztalatok során felmerült kihívások és ezek megoldási lehetőségeit ismertetjük, kiragadva a fontosabb eseteket. Így az első részben az átmeneti szabályokról szólunk, majd a második részben az adatszolgáltatásra kötelezett bizonylatok köréről, a kötelező előírásokon túlterjeszkedő gyakorlat lehetőségéről, az adatszolgáltatásra kötelezett személyéről és számlázóprogramos számlázánál az adatszolgáltatás módjáról tájékoztatjuk az Olvasókat. Míg az utolsó részben a hibajavítás folyamatát továbbá a gyűjtőszámlára és az előlegszámlára vonatkozó szabályokat vesszük górcső alá.

Átmeneti rendelkezések

Tekintsük át először az átmeneti rendelkezéseket gyakorlati példákon keresztül, külön a kibocsátói, külön a befogadói oldalt.

1) Kibocsátói oldal

A számlakibocsátót terhelő elektronikus adatszolgáltatással összefüggésben egy főszabályt tartalmaz az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) és két különös szabályt.

1.1 Főszabály:

2018. július 1-je után kiállított vagy kibocsátott számlákra főszabály szerint kötelező az új szabály. Ez azt jelenti, hogy a számla kibocsátásakor már az új rendszer szerinti elektronikus adatszolgáltatást kell beadni (természetesen, ha belföldi adóalany belföldi adóalany felé 100.000 Ft- áfa tartalmat elérő számlát állít ki), és a kibocsátott számlákról nem kell beadni az “M” lapot. Például a 2018. július 2-ai teljesítésről 2018. július 15-én kiállított számláról kizárólag az új rendszer szerint kell a számla kibocsátásáról adatot szolgáltatni.

1.2 Az első kivétel a főszabály alól:

Ha a 2018. július 1. utáni és azt megelőző szabály alapján is adatot kellene szolgáltatni, az adóalany választhatja a 2018. július 1. utáni szabályok szerinti adatszolgáltatást.

Ez tipikusan olyan eset, ha az 1.000.000 Ft-ot elérő áfa tartalmú számlát július 1-je után állítják ki, de a teljesítési időpont július 1-je előtti. (Például július 5-én állítják ki a június 25-ei teljesítésre vonatkozó 1.000.000 Ft áfa tartalmú számlát.) Mivel a számlát július 1-je után állították ki, a számla kiállításakor az új szabályok szerinti adatszolgáltatás teljesül. De mivel a számla teljesítési időpontja július 1-je előtti, és az áfa tartalma eléri a július 1-je előtt hatályos szabályok szerinti 1.000.000 Ft-ot, a korábbi szabályok szerint is jelenteni kellene róla az áfa bevallás mellékletét képező „M” lapon. A korábbi szabályok szerint ugyanis 1.000.000 Ft volt az értékhatár, és az adatszolgáltatás nem a számla kibocsátásához, hanem a teljesítési időpontjához kötődött, tekintve, hogy a bevallás részét képezte az adatszolgáltatás.

Mivel az új rendszerű adatszolgáltatásra nem a teljesítési időpontban, hanem a számla kibocsátásakor kell, hogy sor kerüljön, ami már megtörtént a júliusi számlakibocsátás miatt, ezért kihagyható a július 1-je előtti időszakról a régi szabályok szerint beadott belföldi áfa összesítő jelentésből („M” lapot nem kell erről beadni). Figyeljünk arra, hogy az „M” lap beadása alóli felmentés csak erre a számlára vonatkozik, amelyet már július 1-je  után állítottak ki, az egyéb 1.000.000 Ft-os áfa tartalmat elérő júniusi teljesítésekről kiállított számlákat nem lehet kihagyni a „M” lapból, tehát ha van egyéb ilyen számlája, arról be kell(et) adni júniusra is az “M” lapot.

Ugyanakkor július 1-je előtti teljesítési időpontú, 1.000.000 Ft-ot elérő áfa tartalmú, július 1-je után kiállított számlákra vonatkozó idézett átmeneti rendelkezés csak egy lehetőséget teremt meg, ezért nem kifogásolható, ha az új szabályok szerinti adatszolgáltatás mellett a régi szabályok szerinti adatszolgáltatásra („M” lap beadása) is sor kerül az adott számla tekintetében

2.1.3 A második kivétel a főszabály alól

A második kivétel a főszabály alól az ezzel ellentétes esetet kezeli. Azt az esetet, amikor az átmeneti rendelkezés főszabálya alapján sem régi sem az új szabályok szerint nem esne adatszolgáltatás alá a szóban forgó számla.

Ennek kiküszöbölésére az Áfa tv. előírja, hogy a 2018. július 1-je előtt kibocsátott, július 1-je utáni kötelezettséget tartalmazó számlára a június 30-án hatályos szabályt kell alkalmazni, vagyis a tételes összesítő jelentést, azaz az „M” lapot kötelező ezekről a számlákról beadni. De mivel az „M” lap beadása a teljesítési időpont szerinti bevalláshoz és nem a számla kiállításhoz kötődik, ennek az átmeneti rendelkezésnek az alkalmazása azt eredményezi, hogy június 30-át követően kezdődő bevallási időszakra is be kell adnunk kibocsátói oldalon is a belföldi áfa összesítő jelentést („M” lapot), de kizárólag ezen – június 30-át követő teljesítési időpontú – számla vonatkozásában és az 1.000.000 millió forintos adóértékhatár figyelembe vételével.

Ez tipikusan olyan eset, amikor július 1-jét követő teljesítési időponttal július 1-jét megelőzően állítottak ki számlát. (Például júniusi időszakról június 25-én állították ki az 1.000.000 Ft áfa tartalmat elérő számlát augusztus 5-ei fizetési határidővel az Áfa törvény 58.§-a szerint, így a teljesítési időpont a fizetési határidő, augusztus 5-e.)

Ilyenkor augusztus hónapra vonatkozóan csak erre a számlára be kell adni az „M” lapot. Itt nincs választási lehetősége az adóalanynak, ez kötelező rendelkezés.

Ha azonban csak a 100.000 Ft-ot éri el az adott július 1-je előtt kiállított számla áfa tartalma, nincs jelentéstételi kötelezettség.

2) Befogadói oldal

2018. július 1-je előtt záruló időszaki bevallásban levonhatóként figyelembe vett számlákról az 1.000.000 Ft áfa tartalom figyelembe vételével kell beadni a belföldi áfa összesítő jelentést („M” lap) és az összevont jelentéstételei kötelezettséget is teljesíteni kell.

A július 1-jén vagy azt követően kezdődő időszaki bevallásokban levonhatóként figyelembe vett tételeknél 100 000 Ft az áfa értékhatár és nincs összevont jelentéstételi kötelezettség. Az évközi Áfa törvény módosítás átmeneti rendelkezése ugyanis már a módosítás kihirdetésének időpontját tartalmazó bevallási időszakra vonatkozóan is hatályon kívül helyezi az összevont belföldi áfa összesítő jelentést, így már a július hónapról (III. negyévről) beadott bevallási időszakról sem kell összevont adatszolgáltatást teljesíteni, csak tételeset.

3) Van-e türelmi idő az elektronikus adatszolgáltatásnál?

Ugyan a bevezetés július 1-je volt, de a NAV 1 hónapos türelmi időt biztosított azok számára, akik már felregisztráltak a NAV adatszolgáltató felületére. A türelmi idő elsősorban azokra vonatkozott, akik számlázóprogrammal számláznak, és még nem lett kész az új funkciót biztosító rendszerük fejlesztése. Ezen adóalanyoknak lehetőségük volt a júliusban kiállított, adatszolgáltatás alá eső számlákról utólagosan július 31-ig adatot szolgáltatni. A július 31-ét követően kiállított számlákra semmilyen generálisan meghirdetett türelmi idő nem vonatkozik, ami azt jelenti, hogy elvileg a NAV mulasztási bírsággal sújthatja az adatszolgáltatást nem teljesítő adóalanyokat. (A bírság összege számlánként 500.000 Ft, magánszemély adóalanynál számlánként 200.000 Ft). Azonban a mulasztási bírság jogintézményéből következik, hogy a NAV-nak méltányosan kell eljárni, tehát mérlegelni kell, hogy a mulasztás mennyire felróható az adózónak, megtett-e minden szükséges intézkedést az új rendszer bevezetése érdekében illetve mennyiben rajta kívül álló ok (például a fejlesztőnél fellépő nehézség) az oka a késlekedésnek. Ilyen esetben a fenti maximálisan kiszabható bírság összeg mérsékelhető (sőt, mérsékelni kell), akár nullára. Nyilván akkor tud az adózó sikerrel érvelni a mellett, hogy vétlen a mulasztásban, ha dokumentumokkal tudja igazolni, hogy lépéseket tett az új rendszer bevezetése érdekében (megrendelte a fejlesztőtől a szolgáltatást, a fejlesztő dolgozik rajta stb.)

Cikksorozatunk első részében áttekintettük az adatszolgáltatásra vonatkozó, 2018. július 1-től hatályos szabályokhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket és az évközi törvénymódosítás adatszolgáltatást érintő szabályait. Érintettük továbbá a türelmi időre vonatkozó tételes szabályozást, illetve a szankciók alkalmazásánál figyelembe vehető, méltányosságra okot adó körülményeket.

A következő részben az adatszolgáltatás alá eső bizonylatok köréről, a kötelező mértéket meghaladó adatszolgáltatás lehetőségéről, az adatszolgáltatásra kötelezett személyi körről és számlázó program használata esetén az adatszolgáltatás módjáról szólunk.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt.  szervezésében az alábbi konferenciámon találkozhatsz velem személyesen:

• 2018.09.17. – ÁFA TOP 10 – A számlázás magas adókockázatú általános és különös szabályai, valamint az ingatlan, a személygépkocsi és a térítésmentes ügyletek áfa kérdései
• 2018.10.03. – Számlázás, számlakorrekciók a 2018 őszén és 2019.01.01-től hatályos áfa szabályozás tükrében – online számlázás, utalványok, ingatlanok, árengedmények, térítésmentes-, csere-, visszáru ügyletek és transzferárak
• 2018.11.07. – Közösségen belüli, export- és import ügyletek áfa rendszerbeli kezelése