Áfa TOP 10 – Gyakorlati kérdések az elektronikus adatszolgáltatás témakörében – 2. rész

Kinek, mit és hogyan szabad - avagy az adatszolgáltatásra kötelezett személye, tárgya és módja

A 2018. július 1-jétől bevezetett új áfa adatszolgáltatási rendszer kapcsán már e rövid működés során is rengeteg probléma, értelmezést igénylő kérdés került felszínre, amelyekről az Áfa TOP 10 előadás keretében részletesen beszélünk. Három részes cikksorozatunk keretében a gyakorlati tapasztalatok során felmerült kihívások és ezek megoldási lehetőségeit ismertetjük, kiragadva a fontosabb eseteket.

Cikksorozatunk első részében megállapítottuk, hogy 2018. június 30-át követő teljesítési időpontú és ezen időpontot követő kiállítású számlák esetében kötelező az adatszolgáltatás során a 100.000 Ft értékhatár alkalmazása. Azon számlák esetében, amelyek teljesítési időpontja 2018. június 30., vagy azt megelőző dátum, de a számla kiállításra 2018. június 30-át követően került sor és a számla áfa tartalma eléri, vagy meghaladja az egymillió forintot, a számla kibocsátó az adatszolgáltatásnál az új (“100.000 Ft-os”) szabályt alkalmazhatja. Ugyanakkor nem kifogásolható a régi és új szabályok együttes alkalmazása.

Átmeneti rendelkezés értelmében, amennyiben a számla kibocsátása 2018. június 30. napjáig megtörtént, de a teljesítési időpont ezt a dátumot követi és a számla áfa tartalma eléri, vagy meghaladja az egymillió forintot, úgy a számla kibocsátó a számla teljesítési időpontjának megfelelően az “M” lap benyújtására kötelezett, de kizárólag csak az érintett számlá(k) vonatkozásában. A számla befogadói oldalon 2018. július 1-ei, vagy azt követően kezdődő időszaki áfa bevallásban levonható adóként a 100.000 Ft értékhatár alkalmazandó, az összevont jelentési kötelezettség megszüntetése mellett.

Cikksorozatunk jelen részében az adatszolgáltatási kötelezettség alá vont bizonylatok köréről, az adatszolgáltatást teljesítő személyről és számlázó program használata mellett az adatszolgáltatás módjáról adunk tájékoztatást.

1) Az új rendszer során adatszolgáltatásra kötelezett bizonylatok a kibocsátói oldalon

Mint az ismeretes, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany (ideértendő a külföldön letelepedett belföldön „csak” regisztrált adóalanyt is) által egy másik, belföldön regisztrált adóalany részére kibocsátott 100.000 forint összeget elérő vagy meghaladó áfa tartalmú számlákról kell adatot szolgáltatni. A módosító és érvénytelenítő számlákról is kell adatot szolgáltatni, ha az értékhatárt elérő számlákat érinti vagy a módosítással éri el az áfa összege az értékhatárt.

Számla, mint a kötelezettség tárgyát képező bizonylat

Ebből a meghatározásból következik, hogy kizárólag a számlák esnek adatszolgáltatás alá. Ebből következően, az áfa körbe nem tartozó ügyletekről (például kártérítés, nem áfa köteles ingyenes átadás stb.) kiállított bizonylatok nem esnek adatszolgáltatás alá, még akkor sem, ha az adóalany ezekről az ügyletekről nem számviteli bizonylatot állít ki (szabályosan ezt kellene), hanem számlát.

Fontos tudni, hogy adatszolgáltatásra kötelezett számlák meghatározása során nincs jelentősége sem a számlakibocsátó, sem a számlabefogadó letelepedettségének, kizárólag annak, hogy belföldi adószámról kerül-e sor a számla kiállítására belföldi adószámra. Ennek az az oka, hogy a belföldi adóalany által belföldi adóalany felé kiállított számlára terjed ki az adatszolgáltatás. Magánszemély számlabefogadó felé kibocsátott vagy más országbeli adószámra kiállított számla nem esik adatszolgáltatás alá, sőt ezekről a számlákról tilos adatot szolgáltatni.

A kompenzációs felárra jogosult mezőgazdasági termelő felé kiállított felvásárlási jegyről sem kell adatot szolgáltatni.

1-es áfa kód megítélése az adatszolgáltatás során

A gyakorlatban gondot okozhat, hogy adatszolgáltatás alá esnek-e azok a számlák, amelyeket olyan adózó felé állítanak ki, akinek az adószámának áfa kódja “1”-es. Háromféle okból lehet egy adózó adószámának áfa kódja „1”-es, és ezeknek eltérő a megítélése az elektronikus adatszolgáltatás során, amennyiben egy ilyen adózó számlabefogadói pozícióban van. Abból kell kiindulnunk, hogy az elektronikus adatszolgáltatás csak az adóalany felé kiállított számlákra vonatkozik. Mivel az alanyi mentes is alanya az áfának, a részére kiállított számlák is adatszolgáltatás alá esnek, ha azok áfa tartalma eléri a 100.000 forintot. Ugyanez igaz azokra az adóalanyokra, akik kizárólagosan adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységet (például pénzügyi szolgáltatás, adómentes ingatlan bérbeadás, humán egészségügyi ellátás, közoktatás stb.) végzőként bejelentették magukat az adóhatóságnál. Azonban ha a befogadó adószámának áfa kódja azért “1’-es, mert nem alanya az áfának, akkor az ilyen számla nem esik adatszolgáltatás alá.  Jellemzően ez utóbbi körben tartoznak azok az egyesületek, alapítványok stb., akik nem végeznek gazdasági tevékenységet (nem értékesítenek és nem nyújtanak ellenérték fejében szolgáltatást).

A fentiek alapján kijelenthető, hogy az „1”-es áfa kódú adószámú befogadó felé kiállított számlára akkor vonatkozik az adatszolgáltatás, ha

– alanyi mentes vagy
– ha kizárólag „tárgyi” mentesként bejelentkezett.

Az „1”-es áfa kódú adószámú befogadó felé kiállított számlára nem vonatkozik az adatszolgáltatás, ha

         – nem alanya az áfának.

Mivel eltérő a megítélés a szerint, hogy milyen okból “1”-es adószámú az áfa kódja a számla befogadónak, célszerű lenyilatkoztatni, hogy milyen okból “1”-es az áfa kód.

Speciális jogállású számlakibocsátók és számlabefogadók

Az alanyi és tárgyi mentes körbe tartozó számlákról az ilyen jogállású kibocsátónak nem kell adatot szolgáltatni. Különbözet szerinti adózású számlára nem vonatkozik az adatszolgáltatás, ugyanis az ilyen számlák nem tartalmazhatnak áfa összeget.

Azonban az utazásszervezői árrés-adózás alá tartozó számlákon az árrésre eső áfát fel kell tüntetni, így amennyiben annak áfa tartalma eléri a 100.000 forintot és a számlabefogadó utas adóalanynak minősül, az adatszolgáltatást teljesíteni kell.

Az eva alany felé kiállított számlára nem vonatkozik az adatszolgáltatás, azonban az eva alany által kiállított számlákra kiterjed az adatszolgáltatás, ha a feltételek teljesülnek.

Analitikák, bizonylatok áttekintésének jelentősége

Az adatszolgáltatás teljesítéséhez elengedhetetlenül fontos a bizonylatok áttekintése és a megfelelő analitikák kiválasztása. Ennek keretében tehát ki kell válogatni, hogy az Áfa körön kívüli ügyletekről, Áfa hatálya alá tartozó, de nem számlával bizonylatolandó ügyletekről, belső, könyvelési bizonylatokról nem kell jelenteni. Értékhatár alatti számlák, fordított adózású számlák és adómentes számlákat is ki kell emelni, hiszen ezek sem esnek jelentéstételi kötelezettség alá. Magánszemély felé vagy más országbeli adószám felé kiállított számlák leválogatása is fontos. Következő lépésként át kell tekinteni a számlák tartalmát abból a célból, hogy megfelelnek az Áfa törvénynek és alkalmasak-e jelentéstételre. (Annak áttekintése, hogy a számlázóprogram illetve az analitika megfelelő-e, rendelkezésre állnak-e az adatok.)

Pénztárgép által kiállított számlák

A pénztárgép által kiállított egyszerűsített számlára nem vonatkozik ez az adatszolgáltatás, mivel az egyszerűsített számla adatok már eleve bekerülnek az online pénztárgép rendszer útján a NAV-hoz. Fontos tudni, hogy a PTGSZLAH nyomtatványon továbbra is csak a nem adóalanyok, tehát tipikusan a magánszemélyek felé teljesített ügyletekről lehet adatot szolgáltatni, azon ügyletekről, ahol a pénztárgépes nyugta helyett állítottak ki számlát. Amennyiben ebben az adatszolgáltatásban szerepeltetik az adóalanyok felé teljesített ügyletekről kiállított számlákat, akkor a NAV részére kétszer került jelentésre ugyanazon bevétel. Az adóalanyok felé teljesített adóértékhatárt elérő számlákról ugyanis mindenképpen teljesítenie kell az elektronikus adatszolgáltatást.

2) Baj-e olyan számláról is adatot szolgáltatni, amiről nem kötelező?

Felmerült kérdésként, hogy van lehetőség olyan számláról is adatot szolgáltatni, amelyről nem kötelező? E tekintetben élesen el kell különíteni azokat a bizonylatokat, amelyekről nem kötelező, de szabad adatot szolgáltatni, azoktól, amelyekről nem csak, hogy nem kötelező, de tilos az adatszolgáltatás.

A belföldi adóalany felé kiállított számlák esetében választható az értékhatár alatti számlák tekintetében is az adatszolgáltatás. Abban sajnálatos módon még nincs egységes álláspont a NAV-nál, hogy ez a választás pontosan hogyan valósul meg. Kiadott a NAV olyan egyedi tájékoztatást, ami már azzal megvalósultnak tekinti minden értékhatár alatti számla tekintetében a választást, ha az adóalany néhány értékhatár alatti számla tekintetében adatszolgáltatást teljesít. Azonban nyilvánvalóan nem ez volt a jogalkotó szándéka. Ezért várható, hogy az lesz a végleges adóhatósági álláspont, hogy attól még, hogy néhány értékhatár alatti számláról tévedésből adatszolgáltatásra kerül sor, nem valósul meg minden értékhatár alatti számla tekintetében a választás. Vélhetően az lesz a végleges adóhatósági álláspont, hogy az értékhatár alatti számlákra vonatkozó adatszolgáltatási választás gyakorlatilag számlánként az adatszolgáltatás teljesítésével megvalósul, és nem kötelezi a jövőre nézve a következő számla tekintetében az adózót. Ez az értelmezés egyébként a meghatalmazotti számlázásnál felmerülő azon problémára is megoldást nyújt, hogy attól még, hogy a meghatalmazott minden számláról adatot szolgáltat (ide értve a meghatalmazó helyett kiállított számlákat is), ez nem kötelezi a meghatalmazót, hogy a saját maga által kiállított értékhatár alatti számlák tekintetében is adatszolgáltatást teljesítsen.

Bár nem kötelező, de nem is tilos adatszolgáltatást teljesíteni a belföldi fordított adózás alá tartozó számlákról.

Magánszemély felé teljesített számlákról illetve más tagállami adószámú adóalany felé teljesített ügyletekről kibocsátott számlákról tilos az adatszolgáltatás. A jövőben előfordulhat, hogy a NAV szankcionálni fogja az ilyen számláról történő adatszolgáltatást.

3) Kinek a kötelezettsége az adatszolgáltatás?

A jogszabály szerint mindig az adóalanyt vagy annak törvényes képviselőjét vagy a NAV-hoz „EGYKE” nyomtatvánnyal bejelentett teljes körű meghatalmazottját terheli az adatszolgáltatási kötelezettség. E három szereplő közül valamelyiknek elsődleges felhasználóként be kell regisztrálnia. Tehát elsődleges felhasználó minden olyan adóalanynál kötelezően felmerül, aki adatszolgáltatásra kötelezett számlát kibocsát. Fontos tudni, hogy annak fel sem kell regisztrálni az online számla felületre, akinek nincs adatszolgáltatás alá eső számlája.

Elsődleges és másodlagos felhasználó

A regisztrációt végző személyéhez kapcsoltan jön létre az elsődleges felhasználó, aki az adott adózó ügyeiben a webes felületen teljes körű intézkedési joggal rendelkezik. Az elsődleges felhasználó nyújthat be (kézi) adatszolgáltatást, kezelhet másodlagos felhasználót és kezelhet technikai felhasználót.

Másodlagos felhasználót (felhasználói név + jelszó) nem kötelező megadni, de különösen nagyobb cégeknél célszerű, ahol nem életszerű, hogy a törvényes képviselő, mint elsődleges felhasználó belefolyjon az adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztratív folyamatokba. A másodlagos felhasználó nyújthat be (kézi) adatszolgáltatást, számlákat exportálhat, bejelentkezhet, lekérdezhet adóalanyokat, lekérdezhet számlákat. Technikai érvénytelenítést elvileg a jogszabály szerint nem hagyhatná jóvá, de a gyakorlatban a NAV adatszolgáltatási rendszer enged ilyen jogkört a másodlagos felhasználónak. Azonban nem jelentheti be az üzemzavart és nem kezelheti a számlákat.

Technikai felhasználó

A számlázó programmal történő adatküldéshez az úgynevezett technikai felhasználót is létre kell hozni, amihez egy jelszó megadása, illetve a jogosultsági szint beállítása szükséges. Ez biztosítja azt, hogy az adatszolgáltató számlázó programja a számlák adatait emberi beavatkozás nélkül, időben és szabályosan továbbíthassa a NAV-hoz.

A technikai felhasználó csak számlázóprogramos/online számlázó rendszeres számlázásnál értelmezhető, de annál kötelező megadni legalább egy technikai felhasználót. A technikai felhasználó tulajdonképpen maga a számítógépes program illetve a számítógép. Az adóalany bármennyi technikai felhasználót megadhat. Meghatalmazotti számlázásnál mindenképpen célszerű a meghatalmazottnak külön technikai felhasználót generálni, így nem fog rálátni az adóalany által kiállított számlákra. Legalább egy technikai felhasználót meg kell adni a számlázóprogramos/online számlázórendszeres számlázásnál. A technikai felhasználó regisztrálása után lesznek hozzáférhetők a számlázó program és a NAV szervere közötti kommunikációhoz szükséges további technikai elemek (felhasználónév, xml aláírókulcs, cserekulcs).

4) Az adatszolgáltatás módja számlázóprogramos számlázásnál

A számlázó programnak a gép-gép interfész használatához szükséges azonosító adatok megküldése mellett a kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat legalább Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmát

  • a számla, számlával egy tekintet alá eső okirat kiállításakor azonnal,
  • XML formátumban,
  • az állami adó- és vámhatóság közleményében meghatározott módon és adatszerkezetben,
  • elektronikus úton továbbítania kell az állami adó- és vámhatóság részére.

Az adatszolgáltatásnak emberi beavatkozás nélkül, a számlázó programból automatikusan kell történnie.

Adatszolgáltatás teljesítése

A számlázó programmal történő adatszolgáltatás akkor minősül teljesítettnek, ha a sikeres feldolgozást az állami adó- és vámhatóság rendszere visszaigazolta. Ez valós idejű adatszolgáltatást jelent, azaz a számla kiállítását (lezárását) követően azonnal emberi beavatkozás (külön gombnyomás) nélkül kell teljesülnie. Ha az adóalany számlázóprogrammal számláz, az adatszolgáltatást is neki kell teljesítenie, nem teljesítheti helyette például a könyvelője. Számlázóprogramos számlázásnál csak akkor teljesítheti az adatszolgáltatást helyette más (például a könyvelő), ha meghatalmazottként a számlát is ő állítja ki.

Az adatszolgáltatást a számla kiállításakor azonnal teljesíteni kell. A számla, számlával egy tekintet alá eső okirat abban az időpontban minősül kiállítottnak, amely időponttal a számlázó program az előállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat adatait lezárja. Az adatszolgáltatásnak (főszabály szerint) abban az időpontban kell teljesülnie, amely időponttól kezdődően – a számlázó program rendeltetésszerű használata esetén – az adott sorszámú számla egyetlen adata sem írható felül, adattartalmának módosítására már csak egy új számlasorszámon kibocsátott számlával egy tekintet alá eső okirattal (módosító, sztornó számlával) van lehetőség.

Számlázó programmal szembeni követelmények

A 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (Számlarendelet) 8. § (1) bekezdés szerint a számlázó programmal szembeni általános követelmények a következőek:

  • kihagyás és ismétlés nélküli, folyamatos sorszámozást biztosítson, és
  • a számlázó programot bejelentsék, és
  • rendelkezzen adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás (adatexport) funkcióval és
  • biztosítsa a kiállított számla, valamint számlával egy tekintet alá eső okirat legalább Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmának az állami adó- és vámhatóság részére történő, 13/A-13/B. § szerinti -tehát azonnali és emberi beavatkozás nélküli – elektronikus úton történő továbbítását (új feltétel).

Mint látható, adatexport program-funkció tehát továbbra is szükséges, de ezt az adózó választása szerint, vagy a Számlarendelet melléklete szerinti formátumban vagy az elektronikus adatszolgáltatásnál elvárt formátumban teljesíti. Azt is fontos tudni, hogy a számlázóprogramra vonatkozó külön bejelentési kötelezettség továbbra is megmarad.

Jelen írásunkban megállapítottuk, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség alá a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok közötti, 100.000 Ft áfa tartalmat elérő, vagy meghaladó összegű számlák tartoznak. Tilos adatot szolgáltatni többek között a magánszemély felé, illetve más országbeli adószámra kiállított számláról, pénztárgép által kiállított számlákról. Szóltunk arról is, hogy ha a partner adószámának áfa kódja 1-es, úgy annak indokáról tájékozódnunk kell, mivel az adóalanynak nem minősülő szervezetek felé kiállított számla sem esik az adatszolgáltatási hatóköre alá. Taglaltuk az értékhatár alatti számlákra vonatkozó adatszolgáltatás lehetőségét, az adatszolgáltatásra regisztráló lehetséges személyi kört, a számlázó program használatával történő adatszolgáltatás módját.

Következő írásunkban a hibajavítás folyamatát, az üzemszünet kezelésének módját, valamint a gyűjtőszámlára és előlegszámlára irányadó szabályokat ismertetjük.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt.  szervezésében az alábbi konferenciámon találkozhatsz velem személyesen:

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!