Példa a közösségi termékbeszerzésre

Ebben a fejezetben a cikksorozat I. részében tárgyaltakra nézünk egy konkrét példát.

Adott egy magyar gazdasági társaság, amely német beszállítótól szerez be termékeket. A beszállítást megelőzően megköti a szerződést. A termékek Németországból nem közvetlenül a vevőhöz kerülnek, hanem a szintén belföldi beszerelést végző gazdasági társaság belföldi raktárába, és mindaddig ott maradnak, amíg a termék beszerelésére sor nem kerül.

A termékek csak akkor kerülnek a beszerelés helyszínére, amikor a beruházás kivitelezése az adott termék beszereléséhez szükséges fázisába kerül. A Németországból belföldre történő fuvarozást a beszállító végzi. A beszerelő a vevő felé állítja ki szolgáltatási díjról a számlát. A beszerelő folyamatosan implementálja a termékeket a vevő beruházásába, és teszteli azok működését.

A felek közötti háromoldalú szerződés szerint a termékek feletti tulajdonjog és a kapcsolódó kárveszély csak akkor száll át a vevőre, amikor a beszerelő társaság beszereli a termékek egy csoportját és a beruházásba implementálva az rendeltetésszerűen működik. A tulajdonjog átszállását követően a beszerelő egy ideiglenes teljesítésigazolást állít ki, amelynek következtében teljes egészében átszáll a vevőre a kárveszély és kezdetét veszi egy megfigyelési időszak, amely alatt a vevő a tényleges használat alatt megbizonyosodik a termékek rendeltetésszerű működéséről.

Az időszak végén a teljesítést a felek végleges teljesítésigazolás kiállításával ismerik el. A termékek beszállítását követően több hónap is eltelhet azok beszereléséig, és előfordulhat, hogy a végleges teljesítésigazolás kiállítására sokkal később, esetleg csak a beszállítást követő egy év múlva kerül sor.

A példával összefüggésben felmerülő kérdések

Kérdés egyrészt, hogy egyáltalán milyen ügylet valósul meg: fel-, vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítés, vagy Közösségen belüli beszerzés?

Másrészt, ha Közösségen belüli beszerzésnek minősül az ügylet, akkor ki teljesít közösségi beszerzést: a beszerelő, a vevő, vagy pedig a német beszállítónak be kell regisztrálnia belföldön saját termékmozgatás címén és ez a belföldi adószáma a Közösségen belüli beszerzésre kötelezett, majd a magyar adószámáról egy normál adóköteles belföldi értékesítést teljesít a vevő részére?

Harmadrészt, amennyiben Közösségen belüli termékbeszerzés valósul meg, akkor további kérdés, hogy mi annak a teljesítési időpontja, melyik bevallásban kell szerepeltetni: a magyarországi beszállítás napja, vagy a beszerelés (ideiglenes teljesítési igazolás kibocsátása) napja, vagy esetleg a végleges teljesítési igazolás kibocsátása?

Vizsgáljuk meg ezeket a kérdéseket egyenként!

Mi az ügylet?

Tekintettel arra, hogy a termékek beszerelésére vonatkozóan (ugyan háromoldalú szerződés köttetett a felek között a kárveszélyátszállás és a szállítás részleteinek tisztázása céljából) a beszerelést végző cég a vevő felé számláz, ő látja el utasításokkal, a vevő tekinthető „az ügy urának”, így nem tekinthető fel- vagy összeszereléses termékértékesítésnek az ügylet. (A fel- és összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítésnek feltétele, hogy a szerelést vagy az eladó végezze, vagy egy harmadik személy az ő megbízásából. A tárgyalt esetben a vevő minősül az összeszerelés megbízójának, ezért nem minősülhet fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló értékesítésnek az ügylet.) Mivel másik tagállamból bekerül a termék belföldre és tulajdonátruházás is történik, megvalósul a Közösségen belüli beszerzés tényállása.

Ki teljesíti a Közösségen belüli beszerzést?

Ugyan fizikailag a beszerelő társasághoz kerül a termék, de nem a társaság, hanem a vevő szerez felette tulajdont, ezért a vevő köteles adófizetésre Közösségen belüli beszerzés címén. Felmerülhet esetleg, hogy a német eladónak kell beregisztrálnia belföldön, mivel a saját tulajdonában lévő terméket szállítja át Németországból és nem kerül át azonnal a tulajdonjog. Ennek eldöntéséhez az ügylet körülményei és a felek közötti szerződések részletes vizsgálata szükséges.

Mindazonáltal a szerződést már a termék átszállításának megkezdése előtt megkötötték, továbbá nemcsak keretszerződést kötöttek, hanem a pontos leszállítandó mennyiséget is megjelölték, és csak az ügylet specialitása, a termék jellege, illetve a beruházási folyamat elhúzódása, azaz műszaki-technikai okok miatt nem került azonnal átadásra a tulajdonjog.

Ezért a szerző álláspontja szerint – amelyet egyébként konkrét esetben az adóhatóság is megerősített – a termékek beszállítása szoros tartalmi kapcsolatban van azok értékesítésével, így a termékek beszállítása adójogilag nem különül el, következésképpen nem értékelhető külön vagyonmozgatási ügyletnek. Mivel nem a beszállító teljesít belföldön Közösségen belüli beszerzést, adóalanykénti bejelentkezésére sincs szükség.

Mely időpontban történik a Közösségen belüli beszerzés?

A fentiek alapján ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogy Közösségen belüli beszerzés címén mikor keletkezik az adókötelezettség, elsősorban azt kell meghatározni, hogy a Közösségen belüli beszerzés alapján a tulajdonszerzés mikor teljesül. Beszállításkor a vevő még nem rendelkezik tulajdonosként a termék felett, ezért ez az időpont nem lehet a teljesítés időpontja. A tulajdonjog és a kárveszély az ideiglenes teljesítési igazolás kiállításával száll át, ezért ez a Közösségen belüli beszerzés teljesítési időpontja.

Felmerülhet esetleg, hogy mivel az ideiglenes teljesítési igazolást megelőzően a folyamatos beépítés eredményeképpen egy-egy termékcsoportot már használ a vevő, ezért a beszerelés helyszínére történő szállítással azonnal átszáll a termékek tulajdonjoga. Azonban ebben az időpontban még nem rendelkezik a tulajdonjog legmeghatározóbb részjogosítványával, a rendelkezési joggal a majdani vevő, csak idegen birtokként használja. Ebben az időszakban csak a termék implementációja, tesztelése zajlik, egyfajta próbaüzemként.

Felvetődhetne esetleg, hogy a végleges teljesítésigazolás kiállítása a teljesítési időpontja. Ez azért nem igaz, mert akkor már megtörtént a tulajdonátruházás, a megfigyelési időszakban csak annak szerződésszerűségét vizsgálják a felek egyfajta jóteljesítési garanciaként. Ebből következően az ideiglenes teljesítési igazolás kiállítása a teljesítés időpontja, mert akkor történik meg a tulajdonátruházás.

Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja

Az Áfa tv. 63. § (1) bekezdése szerint közösségi beszerzés után az adókötelezettség az ügylet teljesítését tanúsító számla kiállításának napján, de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15-én keletkezik. Ez azt jelenti, hogy az adófizetési kötelezettség „csak” főszabályként keletkezik a beszerzésekről kiállított számla kibocsátásának napján. Abban az esetben ugyanis, ha a számla később érkezik meg a vevő felé, mint a teljesítés napját magában foglaló adómegállapítási időszakról adandó bevallás benyújtásának határideje (20-a), akkor az áfafizetési kötelezettség a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hónap 15. napján keletkezik (erre utal a hivatkozott jogszabály „de legkésőbb” fordulata).

Ha azonban a teljesítés napját magában foglaló adómegállapítási időszakról beadandó bevallás benyújtását megelőzően kézhez veszi a számlát a beszerző, akkor az áfatörvény vonatkozó rendelkezéseiből következően két eset adódhat.

1. Ha a számlát még a teljesítés időpontjának adóelszámolási időszakában kiállították

Ebben az esetben az adókötelezettség keletkezésének időpontja (ami a számlakiállítás dátuma) értelemszerűen arra az időszakra esik, amelyről a bevallás készült, így azt az elkészítendő 20-áig benyújtandó bevallásban már figyelembe kell venni.

2. Ha a számlakiállítás dátuma a teljesítés adóelszámolási időszakát követő bevallási időszakra esik

A másik eset, ha a számlakiállítás dátuma a teljesítés adóelszámolási időszakát (például havi bevallónál hónapját) követő bevallási időszakra esik (például havi bevallónál következő hónap), akkor a most elkészítendő áfabevallásban biztosan nem kell szerepeltetni a szóban forgó tételt, de a következőben biztos, hogy kell. Ennek az az oka, hogy ha a teljesítést követő hónapban állítják ki a számlát, akkor azonos a megítélése a 15-e előtt és után kiállított számlának. Bár 15-e előtt kiállított számla esetében a számlakiállítás napja a döntő a törvényi szabály szerint, azonban ez a nap is ugyanazon bevallásban történő szerepeltetést eredményez, mint a 15-e után kiállított számla, mivel a 15-e után kiállított számla esetében is legkésőbb 15-én adókötelezettség keletkezik. Így a későbbi számlakiállítás már nem eredményezi az adókötelezettség eltolódását. Amikor a számlakiállítás napja a teljesítés időpontját követő hónapra esik,  a bevallási időszak szempontjából értelemszerűen nincs jelentősége annak, hogy pontosan melyik napon állították ki a számlát.

A közösségi beszerzés teljesítési időpontja

E szabály helyes értelmezéséhez mindenképpen tisztázni kell a Közösségen belüli beszerzés teljesítési időpontját. Mint korábban leszögeztük, a Közösségen belüli beszerzés teljesítési időpontja a tulajdonátruházás megtörténtének napja, ami nem esik feltétlenül egybe a beszállítás időpontjával.

Ebből következően, ha az áru felett már az eladónál történő felrakodással tulajdonos lesz a vevő, akkor értelemszerűen a beszállítás csak annál későbbi lehet. Ilyenkor, ha nem is érkezik meg a számla a felrakodást követő hónap 15-éig, 15-én mindenképpen adókötelezettség keletkezik, amit a felrakodást követő hónapot tartalmazó áfabevallásban szerepeltetni kell fizetendő adóként.

Ha a vevő a telephelyén történő lerakodással lesz tulajdonos, akkor ezen dátumot követő hónap a legkésőbbi határidő, amikor szerepeltetni kell az adott ügyletet fizetendő adóként. (Amennyiben még nem érkezett meg a számla, akkor levonható adót nem lehet figyelembe venni.)

Ha azonban az áru ugyan beérkezik Magyarországra, de a vevő még nem lesz tulajdonosa (ilyen példát boncolgattunk az előző alpont alatt), akkor még nem történt teljesítés, aminek következtében – feltéve, hogy még számlakiállításra sem került sor – adókötelezettség sem keletkezik Közösségen belüli beszerzés címén. A már korábban említett példán kívül ilyen eset például, ha tulajdonjog-fenntartással szállítják be a terméket és a szerződés szerint nem részletekben történik a fizetés, azaz nem az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti részletvétel vagy zárt végű lízing történik.

Előfordulhat olyan eset is, hogy az áru még nem kerül belföldre, de a számlát már kiállítják. Ilyenkor a számla kiállítása időpontjában az Áfa tv. 63. § szerint adókötelezettség keletkezik, függetlenül attól, hogy a beszerző esetleg még tulajdont sem szerzett a terméken. Ennek azonban feltétele, hogy az eladásra, tulajdonátruházásra irányuló szerződés már meg legyen kötve a felek között, tekintettel arra, hogy – mint arra a Teleos-ügy is rámutat – a Közösségen belüli beszerzés utáni adókötelezettségnek kettős feltétele van: egyrészt, hogy a termék beszállításra kerüljön másik tagállamból, másrészt, hogy a vevő tulajdonosként rendelkezzen a termék felett.

***

5percAdó konferenciaajánló

Ismerd meg a munkavállalói értékpapír programok előnyeit és feltételeit, a kapcsolódó SZJA- és SZOCHO fizetési kötelezettség tudnivalóit és az értékpapírból származó jövedelmek adózását! A PENTA UNIÓ Zrt. 2024. június 17-i, Értékpapírok számvitele és adózása (SZJA) című konferenciáján Biróné Zeller Judit és Horváthné Szabó Beáta gyakorlati példákon keresztül segíti a téma elsajátítását.

***

A cikksorozat első részét, amely tisztázza, hogy mely ügyletek minősülnek közösségi termékbeszerzésnek és hogy az adókötelezettséget ezen esetekben milyen módon kell megállapítani, ide kattintva tudod elolvasni.