Új lehetőség: uniós alanyi mentesség Ez a témakör most különösen aktuális, ugyanis 2025-től változnak az alanyi mentesség szabályai. A szabályváltozás…
A közösségi termékbeszerzés áfa szabályai – II. rész – Dr. Csátaljay Zsuzsanna
Esettanulmány a közösségi termékbeszerzés köréből, valamint az adófizetési kötelezettség időpontjának megállapítása
Példa a közösségi termékbeszerzésre
Ebben a fejezetben a cikksorozat I. részében tárgyaltakra nézünk egy konkrét példát.
Adott egy magyar gazdasági társaság, amely német beszállítótól szerez be termékeket. A beszállítást megelőzően megköti a szerződést. A termékek Németországból nem közvetlenül a vevőhöz kerülnek, hanem a szintén belföldi beszerelést végző gazdasági társaság belföldi raktárába, és mindaddig ott maradnak, amíg a termék beszerelésére sor nem kerül.
A termékek csak akkor kerülnek a beszerelés helyszínére, amikor a beruházás kivitelezése az adott termék beszereléséhez szükséges fázisába kerül. A Németországból belföldre történő fuvarozást a beszállító végzi. A beszerelő a vevő felé állítja ki szolgáltatási díjról a számlát. A beszerelő folyamatosan implementálja a termékeket a vevő beruházásába, és teszteli azok működését.
A felek közötti háromoldalú szerződés szerint a termékek feletti tulajdonjog és a kapcsolódó kárveszély csak akkor száll át a vevőre, amikor a beszerelő társaság beszereli a termékek egy csoportját és a beruházásba implementálva az rendeltetésszerűen működik. A tulajdonjog átszállását követően a beszerelő egy ideiglenes teljesítésigazolást állít ki, amelynek következtében teljes egészében átszáll a vevőre a kárveszély és kezdetét veszi egy megfigyelési időszak, amely alatt a vevő a tényleges használat alatt megbizonyosodik a termékek rendeltetésszerű működéséről.
Az időszak végén a teljesítést a felek végleges teljesítésigazolás kiállításával ismerik el. A termékek beszállítását követően több hónap is eltelhet azok beszereléséig, és előfordulhat, hogy a végleges teljesítésigazolás kiállítására sokkal később, esetleg csak a beszállítást követő egy év múlva kerül sor.
A példával összefüggésben felmerülő kérdések
Kérdés egyrészt, hogy egyáltalán milyen ügylet valósul meg: fel-, vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítés, vagy Közösségen belüli beszerzés?
Másrészt, ha Közösségen belüli beszerzésnek minősül az ügylet, akkor ki teljesít közösségi beszerzést: a beszerelő, a vevő, vagy pedig a német beszállítónak be kell regisztrálnia belföldön saját termékmozgatás címén és ez a belföldi adószáma a Közösségen belüli beszerzésre kötelezett, majd a magyar adószámáról egy normál adóköteles belföldi értékesítést teljesít a vevő részére?
Harmadrészt, amennyiben Közösségen belüli termékbeszerzés valósul meg, akkor további kérdés, hogy mi annak a teljesítési időpontja, melyik bevallásban kell szerepeltetni: a magyarországi beszállítás napja, vagy a beszerelés (ideiglenes teljesítési igazolás kibocsátása) napja, vagy esetleg a végleges teljesítési igazolás kibocsátása?
Vizsgáljuk meg ezeket a kérdéseket egyenként!
Mi az ügylet?
Tekintettel arra, hogy a termékek beszerelésére vonatkozóan (ugyan háromoldalú szerződés köttetett a felek között a kárveszélyátszállás és a szállítás részleteinek tisztázása céljából) a beszerelést végző cég a vevő felé számláz, ő látja el utasításokkal, a vevő tekinthető „az ügy urának”, így nem tekinthető fel- vagy összeszereléses termékértékesítésnek az ügylet. (A fel- és összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítésnek feltétele, hogy a szerelést vagy az eladó végezze, vagy egy harmadik személy az ő megbízásából. A tárgyalt esetben a vevő minősül az összeszerelés megbízójának, ezért nem minősülhet fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló értékesítésnek az ügylet.) Mivel másik tagállamból bekerül a termék belföldre és tulajdonátruházás is történik, megvalósul a Közösségen belüli beszerzés tényállása.
Ki teljesíti a Közösségen belüli beszerzést?
Ugyan fizikailag a beszerelő társasághoz kerül a termék, de nem a társaság, hanem a vevő szerez felette tulajdont, ezért a vevő köteles adófizetésre Közösségen belüli beszerzés címén. Felmerülhet esetleg, hogy a német eladónak kell beregisztrálnia belföldön, mivel a saját tulajdonában lévő terméket szállítja át Németországból és nem kerül át azonnal a tulajdonjog. Ennek eldöntéséhez az ügylet körülményei és a felek közötti szerződések részletes vizsgálata szükséges.
Mindazonáltal a szerződést már a termék átszállításának megkezdése előtt megkötötték, továbbá nemcsak keretszerződést kötöttek, hanem a pontos leszállítandó mennyiséget is megjelölték, és csak az ügylet specialitása, a termék jellege, illetve a beruházási folyamat elhúzódása, azaz műszaki-technikai okok miatt nem került azonnal átadásra a tulajdonjog.
Ezért a szerző álláspontja szerint – amelyet egyébként konkrét esetben az adóhatóság is megerősített – a termékek beszállítása szoros tartalmi kapcsolatban van azok értékesítésével, így a termékek beszállítása adójogilag nem különül el, következésképpen nem értékelhető külön vagyonmozgatási ügyletnek. Mivel nem a beszállító teljesít belföldön Közösségen belüli beszerzést, adóalanykénti bejelentkezésére sincs szükség.
Mely időpontban történik a Közösségen belüli beszerzés?
A fentiek alapján ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogy Közösségen belüli beszerzés címén mikor keletkezik az adókötelezettség, elsősorban azt kell meghatározni, hogy a Közösségen belüli beszerzés alapján a tulajdonszerzés mikor teljesül. Beszállításkor a vevő még nem rendelkezik tulajdonosként a termék felett, ezért ez az időpont nem lehet a teljesítés időpontja. A tulajdonjog és a kárveszély az ideiglenes teljesítési igazolás kiállításával száll át, ezért ez a Közösségen belüli beszerzés teljesítési időpontja.
Felmerülhet esetleg, hogy mivel az ideiglenes teljesítési igazolást megelőzően a folyamatos beépítés eredményeképpen egy-egy termékcsoportot már használ a vevő, ezért a beszerelés helyszínére történő szállítással azonnal átszáll a termékek tulajdonjoga. Azonban ebben az időpontban még nem rendelkezik a tulajdonjog legmeghatározóbb részjogosítványával, a rendelkezési joggal a majdani vevő, csak idegen birtokként használja. Ebben az időszakban csak a termék implementációja, tesztelése zajlik, egyfajta próbaüzemként.
Felvetődhetne esetleg, hogy a végleges teljesítésigazolás kiállítása a teljesítési időpontja. Ez azért nem igaz, mert akkor már megtörtént a tulajdonátruházás, a megfigyelési időszakban csak annak szerződésszerűségét vizsgálják a felek egyfajta jóteljesítési garanciaként. Ebből következően az ideiglenes teljesítési igazolás kiállítása a teljesítés időpontja, mert akkor történik meg a tulajdonátruházás.
Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja
Az Áfa tv. 63. § (1) bekezdése szerint közösségi beszerzés után az adókötelezettség az ügylet teljesítését tanúsító számla kiállításának napján, de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15-én keletkezik. Ez azt jelenti, hogy az adófizetési kötelezettség „csak” főszabályként keletkezik a beszerzésekről kiállított számla kibocsátásának napján. Abban az esetben ugyanis, ha a számla később érkezik meg a vevő felé, mint a teljesítés napját magában foglaló adómegállapítási időszakról adandó bevallás benyújtásának határideje (20-a), akkor az áfafizetési kötelezettség a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hónap 15. napján keletkezik (erre utal a hivatkozott jogszabály „de legkésőbb” fordulata).
Ha azonban a teljesítés napját magában foglaló adómegállapítási időszakról beadandó bevallás benyújtását megelőzően kézhez veszi a számlát a beszerző, akkor az áfatörvény vonatkozó rendelkezéseiből következően két eset adódhat.
1. Ha a számlát még a teljesítés időpontjának adóelszámolási időszakában kiállították
Ebben az esetben az adókötelezettség keletkezésének időpontja (ami a számlakiállítás dátuma) értelemszerűen arra az időszakra esik, amelyről a bevallás készült, így azt az elkészítendő 20-áig benyújtandó bevallásban már figyelembe kell venni.
2. Ha a számlakiállítás dátuma a teljesítés adóelszámolási időszakát követő bevallási időszakra esik
A másik eset, ha a számlakiállítás dátuma a teljesítés adóelszámolási időszakát (például havi bevallónál hónapját) követő bevallási időszakra esik (például havi bevallónál következő hónap), akkor a most elkészítendő áfabevallásban biztosan nem kell szerepeltetni a szóban forgó tételt, de a következőben biztos, hogy kell. Ennek az az oka, hogy ha a teljesítést követő hónapban állítják ki a számlát, akkor azonos a megítélése a 15-e előtt és után kiállított számlának. Bár 15-e előtt kiállított számla esetében a számlakiállítás napja a döntő a törvényi szabály szerint, azonban ez a nap is ugyanazon bevallásban történő szerepeltetést eredményez, mint a 15-e után kiállított számla, mivel a 15-e után kiállított számla esetében is legkésőbb 15-én adókötelezettség keletkezik. Így a későbbi számlakiállítás már nem eredményezi az adókötelezettség eltolódását. Amikor a számlakiállítás napja a teljesítés időpontját követő hónapra esik, a bevallási időszak szempontjából értelemszerűen nincs jelentősége annak, hogy pontosan melyik napon állították ki a számlát.
A közösségi beszerzés teljesítési időpontja
E szabály helyes értelmezéséhez mindenképpen tisztázni kell a Közösségen belüli beszerzés teljesítési időpontját. Mint korábban leszögeztük, a Közösségen belüli beszerzés teljesítési időpontja a tulajdonátruházás megtörténtének napja, ami nem esik feltétlenül egybe a beszállítás időpontjával.
Ebből következően, ha az áru felett már az eladónál történő felrakodással tulajdonos lesz a vevő, akkor értelemszerűen a beszállítás csak annál későbbi lehet. Ilyenkor, ha nem is érkezik meg a számla a felrakodást követő hónap 15-éig, 15-én mindenképpen adókötelezettség keletkezik, amit a felrakodást követő hónapot tartalmazó áfabevallásban szerepeltetni kell fizetendő adóként.
Ha a vevő a telephelyén történő lerakodással lesz tulajdonos, akkor ezen dátumot követő hónap a legkésőbbi határidő, amikor szerepeltetni kell az adott ügyletet fizetendő adóként. (Amennyiben még nem érkezett meg a számla, akkor levonható adót nem lehet figyelembe venni.)
Ha azonban az áru ugyan beérkezik Magyarországra, de a vevő még nem lesz tulajdonosa (ilyen példát boncolgattunk az előző alpont alatt), akkor még nem történt teljesítés, aminek következtében – feltéve, hogy még számlakiállításra sem került sor – adókötelezettség sem keletkezik Közösségen belüli beszerzés címén. A már korábban említett példán kívül ilyen eset például, ha tulajdonjog-fenntartással szállítják be a terméket és a szerződés szerint nem részletekben történik a fizetés, azaz nem az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti részletvétel vagy zárt végű lízing történik.
Előfordulhat olyan eset is, hogy az áru még nem kerül belföldre, de a számlát már kiállítják. Ilyenkor a számla kiállítása időpontjában az Áfa tv. 63. § szerint adókötelezettség keletkezik, függetlenül attól, hogy a beszerző esetleg még tulajdont sem szerzett a terméken. Ennek azonban feltétele, hogy az eladásra, tulajdonátruházásra irányuló szerződés már meg legyen kötve a felek között, tekintettel arra, hogy – mint arra a Teleos-ügy is rámutat – a Közösségen belüli beszerzés utáni adókötelezettségnek kettős feltétele van: egyrészt, hogy a termék beszállításra kerüljön másik tagállamból, másrészt, hogy a vevő tulajdonosként rendelkezzen a termék felett.
***
5percAdó konferenciaajánló
Ismerd meg a munkavállalói értékpapír programok előnyeit és feltételeit, a kapcsolódó SZJA- és SZOCHO fizetési kötelezettség tudnivalóit és az értékpapírból származó jövedelmek adózását! A PENTA UNIÓ Zrt. 2024. június 17-i, Értékpapírok számvitele és adózása (SZJA) című konferenciáján Biróné Zeller Judit és Horváthné Szabó Beáta gyakorlati példákon keresztül segíti a téma elsajátítását.
***
A cikksorozat első részét, amely tisztázza, hogy mely ügyletek minősülnek közösségi termékbeszerzésnek és hogy az adókötelezettséget ezen esetekben milyen módon kell megállapítani, ide kattintva tudod elolvasni.
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás