Áfa változások 2020. – 7. rész

Láncértékesítésre vonatkozó példák 4-6.

2020. január 1-jétől a Héa Irányelv szabályváltozását lekövetve változtak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa törvény) láncügyletekre vonatkozó szabályai. A szabályok változását korábbi cikkeimben részletesen tárgyaltam. Most folytassuk a gyakorlatból vett áfa példák elemzésével.

4) Példa

Egy lengyel adóalany (PL1) értékesít terméket egy másik lengyel cégnek (PL2), aki egy magyar cég felé (HU) értékesíti a terméket és a magyar cég továbbértékesíti azokat egy román cégnek (RO). De a termék nem kerül sem a második lengyel céghez sem a magyar céghez, hanem az első lengyel eladótól Lengyelországból közvetlenül Romániába szállítják a román vevőhöz.

  • PL 1 fuvaroz: A PL 1 és a PL 2 közötti értékesítés a fuvarozásos értékesítés. Ezért PL 2-nek és HU-nak Romániában adószámot kell váltania. PL 1 lengyel és PL 2 román adószáma között adómentes közösségi értékesítés történik, amennyiben a Romániába történő kiszállítást igazolta PL 1. PL 2 Romániában teljesít közösségi termékbeszerzést a román közösségi adószámán. PL 2 román adószáma és HU román adószáma között valamint HU román adószáma és RO között román áfás értékesítés zajlik. (HU Romániában vall ottani belföldi értékesítést.)
  • PL 2 fuvaroz vevőként azaz úgy, hogy nem a lengyel adószámát, hanem más tagállami közösségi adószámát adja meg PL 1-nek: az előző esettel megegyezik a minősítés.
  • PL 2 fuvaroz eladóként, azaz úgy, hogy PL 2 a lengyel adószámát adja meg PL 1-nek: PL1 és PL 2 között lengyel belföldi értékesítés történik. PL 2 és HU közötti értékesítés a fuvarozásos értékesítés. HU-nak Romániában adószámot kell váltani. PL 2 és HU román közösségi adószáma között adómentes közösségi értékesítés, HU Romániában vall közösségi beszerzést. HU román adószáma és RO között román áfás belföldi értékesítés történik.
  • HU fuvaroz vevőként, azaz úgy, hogy nincs lengyel közösségi adószáma, vagy ha van, nem azt adja meg PL 2-nek.: ugyanaz a minősítés mint az előző esetben..
  • HU fuvaroz eladóként azaz úgy, hogy van lengyel közösségi adószáma és ezt adja meg PL 2-nek: HU lengyel adószámot vált. PL 1 és PL 2 valamit PL 2 és HU lengyel adószáma között lengyel belföldi áfás értékesítés. HU lengyel közösségi adószámáról közösségi adómentes értékesítést teljesít RO közösségi adószámára, feltéve, hogy a termék Lengyelországból történő elszállítását tudja igazolni. RO vall Romániában közösségi beszerzést. (HU Lengyelországban vall közösségi adómentes értékesítést.)
  • RO fuvaroz: ugyanaz a minősítés, mint az előző esetben.

5) Példa

Egy lengyel adóalany (PL) értékesít terméket egy magyar cégnek (HU), aki egy ukrán cég felé (UA) értékesíti a terméket és az ukrán cég továbbértékesíti azokat egy román cégnek (RO). De a termék nem kerül sem a magyar céghez sem az ukrán céghez, hanem a lengyel eladótól Lengyelországból közvetlenül Romániába szállítják a román vevőhöz.

  • PL fuvaroz: A PL és a HU közötti értékesítés a fuvarozásos értékesítés. Ezért PL lengyel és HU román adószáma között adómentes közösségi értékesítés történik, feltéve, hogy a kiszállítás igazolására sor kerül. HU-nak és UA-nak Romániában adószámot kell váltania, mivel a fuvarozásos értékesítést követő értékesítéseket teljesítik. HU román adószáma és UA román adószáma között valamint UA román adószáma és RO között román áfás értékesítés. HU román adószáma alatt Romániában közösségi termékbeszerzést teljesít. (HU Romániában vall ottani belföldi értékesítést.)
  • HU fuvaroz vevőként, azaz úgy, hogy nincs, vagy ha van, nem adja meg a lengyel közösségi adószámát PL-nek : az előző esettel megegyezik a minősítés.
  • HU fuvaroz eladóként, azaz úgy, hogy vált Lengyelországban közösségi adószámot és ezt adja meg PL-nek: HU és UA közötti értékesítés a fuvarozásos értékesítés, ezért HU-nak Lengyelországban kell adószámot váltania. Mivel ez a fuvarozásos értékesítés, ezért HU lengyel és UA román közösségi adószáma között adómentes közösségi értékesítés történik (amit HU Lengyelországban vall be). Amennyiben nem jelentkezik be UA Romániában vagy más tagállamban, akkor lengyel belföldi áfás számlát kell HU-nak UA felé kiállítania. UA-nak pedig Romániában kell beregisztrálnia, mert az értékesítése a fuvarozásos értékesítést követő értékesítés, továbbá azért is, mert HU romániai teljesítési hellyel végez közösségi termékbeszerzést. PL és HU között lengyel belföldi értékesítés történik, mert a fuvarozásos értékesítést megelőző értékesítést teljesít PL. UA Romániában vall közösségi beszerzést. UA román adószáma és RO között román áfás belföldi értékesítés történik, mert a fuvarozásos értékesítést követő értékesítésről van szó.
  • UA fuvaroz vevőként, azaz úgy, hogy nincs, vagy ha van, nem adja meg a lengyel közösségi adószámát HU-nak: ugyanaz a minősítés, mint az előző eset.
  • UA fuvaroz eladóként, azaz úgy, hogy vált Lengyelországban közösségi adószámot és ezt adja meg HU-nak: UA és RO közötti értékesítés a fuvarozásos értékesítés, ami Lengyelországban teljesül, tehát UA-nak Lengyelországban be kell adóalanyként jelentkeznie. UA lengyel közösségi adószámáról Lengyelországban közösségi adómentes értékesítést teljesít RO közösségi adószámára, feltéve, hogy a kiszállítás igazolt. HU-nak is kötelező lengyel adószámot váltania (mert a fuvarozásos értékesítést megelőző értékesítést teljesíti, ami szintén az indulási országban teljesített.) HU Lengyelországban vall adóköteles értékesítést, hiszen ez nem lehet adómentes. PL  és HU lengyel adószáma, valamint HU lengyel adószáma és UA lengyel adószáma között lengyel belföldi áfás értékesítés, mert a fuvarozásos értékesítést megelőző értékesítéseket teljesítenek. RO vall Romániában közösségi beszerzést.
  • RO fuvaroz: ugyanaz a minősítés mint az előző esetben.

3) Példa

Egy magyar adóalany (HU) értékesít terméket egy lengyel cégnek (PL), aki egy román cég felé (RO) értékesíti a terméket és a román cég továbbértékesíti azokat egy ukrán cégnek (UA). De a termék nem kerül sem a lengyel céghez sem a román céghez, hanem a magyar eladótól Magyarországról közvetlenül Ukrajnába szállítják az ukrán vevőhöz.

  • HU fuvaroz: A HU és a PL közötti értékesítés a fuvarozásos értékesítés, HU és PL ukrán adószáma között export adómentes értékesítés történik, de csak akkor, ha van vámhatósági kiléptetés. Ha nincs vámhatósági kiléptető igazolás, akkor HU adóköteles belföldi ügyletet teljesít. (Az adómentességnek exportnál nem feltétele, hogy a vevő be legyen regisztrálva harmadik országban, így HU akkor is adómentesen számlázhat, ha PL a saját adószámát használja.) PL-nek és RO-nak Ukrajnában adószámot kell váltania, de ennek esetleges elmaradása nincs kihatással a belföldi vagy az Unión belüli adókötelezettségre. PL Ukrajnában importál. PL ukrán  adószáma és RO ukrán adószáma között valamint RO ukrán adószáma és UA között ukrán áfás értékesítés zajlik, de ezt megint csak nem fogja számonkérni sem a belföldi sem az uniós áfa rendszer.
  • PL fuvaroz vevőként, azaz úgy, hogy nincs, vagy ha van, nem adja meg PL a magyar adószámát HU-nak : az előző esettel megegyezik a minősítés.
  • PL fuvaroz eladóként, azaz úgy, hogy PL vált Magyarországon adószámot és ezt adja meg HU-nak: PL Magyarországon adószámot vált, így az általa teljesített értékesítés lesz a fuvarozásos értékesítés. Ezért PL magyar adószáma és RO ukrán adószáma között adómentes export értékesítés történik, ha van kiléptetési vámhatósági igazolás. (Ha nincs, akkor adóköteles belföldi az értékesítés.) RO pedig Ukrajnában regisztrál, ha az ottani szabályok is így szólnak. HU és PL között magyar adóköteles belföldi értékesítés történik, (mivel a fuvarozásos értékesítést megelőző értékesítésről van szó). RO Ukrajnában importál. RO ukrán adószáma és UA között ukrán áfás belföldi értékesítés történik, ha az ukrán szabályok is hasonlóan rendelkeznek, de ennek esetleges elmaradása nincs kihatással a belföldi áfa kötelezettségre.
  • RO fuvaroz vevőként: ugyanaz a minősítés, mint az előző esetben.
  • RO fuvaroz eladóként, azaz úgy, hogy RO Magyarországon adószámot vált és ezt adja meg PL-nek: RO magyar adószámot vált, így az ő értékesítése lesz a fuvarozásos értékesítés, ami belföldön teljesített, de adómentes, ha a vámhatóság kilépteti az értékesítés eredményeképpen határidőben a terméket. HU és PL magyar adószáma között adóköteles belföldi értékesítés kell hogy történjen, mert ez az értékesítés a fuvarozásos értékesítést megelőző értékesítés. PL értékesítése is belföldi teljesítési helyű (mert a fuvarozásos értékesítést megelőző értékesítés), így PL-nek is regisztrálnia kell Magyarországon. PL magyar adószáma és RO magyar adószáma között magyar belföldi áfás értékesítés. UA importál Ukrajnában.
  • UA fuvaroz: ugyanaz a minősítés, mint az előző esetben.

A Qiuck fix névvel illetett változások láncértékesítésre vonatkozó szabályait néztem át előző cikkeimben. Hamarosan jelentkezem az 5 %-os lakásáfa kivezetéséhez kapcsolódó szabályok ismertetésével.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében az alábbi konferenciákon számítok részvételedre, áfa témában:

2020. február 26. – Áfa törvény 2020-ra vonatkozó változásai és aktuális számlázási kérdések

2020. március 16. – Számlázás szabályai, számlakorrekció 2020.

2020. április 6. – Közösségen belüli és export-import ügyletek – a nemzetközi áfa jelene és jövője

Hozzászólások

2 hozzászólás

    • Simon Attila
    • 22:45

    Nagyon hasznosak a láncértékesítési példák!

    De mi a helyzet abban az esetben, ha a láncértékesítésben:
    (A) magyar cég
    (B) más EU-s országban regisztrált cég
    (C) EU-s magánszemély vevő

    Nyilván (C) magánszemély vevő is lehet magyar, a (B) cég országának polgára, vagy egyéb EU ország polgára.

    Nagyon érkekelnének ezek az esetek.
    Üdvözlettel,
    Attila

    • Simon Attila
    • 22:49

    Kapcsolódó kérdés, hogy változtat-e a teljesítési helyen és az ÁFA-fizetési kötelezettségen az, ha az (A) és (B) cégtől (C) magánszemélyig tartó láncértékesítés távollevők közötti webáruházas értékesítés, azaz e-commerce?

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!