Az utalványokra vonatkozó áfa és számlázási kérdések 2019 – 2. rész

Az utalványok beváltása

Előző cikkemben az utalványok fogalmát, az egy- illetve többcélú utalvány elkülönítését tisztáztuk. Nézzük meg, hogyan alakul az adózás az egycélú utalvány beváltásakor, azaz amikor az utalványt felhasználják, különös tekintettel a beváltó személyére!

Nézzük meg, hogyan alakul az adózás az egycélú utalvány beváltásakor, azaz amikor az utalványt felhasználják! Meg kell különböztetnünk azt az esetet, amikor az egycélú utalványt a kibocsátó váltja be, attól az esettől, amikor másik adóalany a beváltó.

Amennyiben a beváltó az egycélú utalványt kibocsátó adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek. Ez azt jelenti, hogy amikor felhasználják az utalványt, nem merül fel adókötelezettség és nem lehet kiállítani semmilyen, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvénynek (Áfa tv.) megfelelő bizonylatot (számlát vagy nyugtát, csak valamilyen egyéb számviteli bizonylatot (nem adóügyi bizonylatot). Ha például a szálloda vagy a ruházati bolt csak nála felhasználható egycélú utalványt értékesít, akkor már az utalvány eladásakor realizálódik a szolgáltatást, terméket terhelő áfa teher és az utalvány felhasználásakor már nincsen adójogilag értékelhető gazdasági esemény.

Az előző bekezdésben vázolt képlet némileg bonyolódik, ha az egycélú utalvány nem fedezi a termék, szolgáltatás teljes ellenértékét, hanem csak rész ellenértékre nyújt fedezetet. Ilyen esetben – ha a beváltó és a kibocsátó megegyezik, akkor csak az utalványban megtestesülő érték erejéig igaz, hogy a beváltáskor nincs adókötelezettség és bizonylat kibocsátási kötelezettség. A maradék ellenérték erejéig ugyanis normál értékesítés zajlik az utalvány beváltója és a vevő/igénybe vevő között, amelyet az Áfa tv. szabályainak megfelelően bizonylatolni kell. Ez valószínűleg a gyakorlatban úgy fog kinézni, hogy amennyiben például a 150 ellenértékű termékért 100 utalvánnyal fizetnek és az 50-t „saját zsebből” fizetik, akkor a vevő felé kiállított, áfa szabályainak megfelelő bizonylaton a teljes 150 meg fog jelenni tájékoztató adatként vagy kiinduló értékként, de alapot képező tételként csak az 50 szerepeltethető.

Amennyiben a beváltó az egycélú utalvány kibocsátójától eltérő adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek, azonban úgy kell tekinteni, hogy a beváltó – olyan érték fejében, amelyen az utalványt ellenértékként vagy részellenértékként elfogadja – az utalvány tárgyát képező termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít az utalványt kibocsátónak. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben az egycélú utalvány felhasználásakor is adókötelezettség keletkezik, de a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a számlát nem az utalvány felhasználója felé, hanem az utalvány kibocsátója felé kell kiállítani. Nyilván az utalvány felhasználója is fog kapni valamilyen bizonylatot, de ez alapesetben nem lehet az Áfa tv. szabályainak megfelelő számla vagy nyugta, csak valamilyen nem adóügyi, hanem számviteli bizonylat.

Ebben az esetben is bonyolultabb a megítélés, ha az utalvány nem nyújt teljes egészében fedezetet a termék, szolgáltatás ellenértékére. Az előző példát folytatva ilyen esetben a termék 150 ellenértékét két irányba kell számlázni. Az utalvánnyal kiegyenlített 100 ellenértéket az utalvány kibocsátója felé kell leszámlázni, és e számla alapján megfizetni a 100-t terhelő adót, míg az 50 saját pénzből kifizetett részt a vevő/igénybe vevő felé kell szintén valamilyen áfa szabályainak megfelelő bizonylattal (nyugtával vagy számlával) kiterhelni. Nyilván a gyakorlatban ilyen esetben is meg fog jelenni a vevő felé kiállított bizonylaton a teljes ellenérték, de egyértelműen jelölni kell, hogy ez alapján a bizonylat alapján – tehát ebben a viszonylatban – csak az 50 képez adóalapot.

Bár a közösségi szabályozás nem adóztatja az egycélú utalvány ingyenes átadását, a magyar jogalkotó – vitatható módon – bizonyos esetekben és feltételek mellett adózás alá vonta ezeket az ügyleteket is. Az egycélú utalvány ingyenes átadásánál mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy ki adja ingyen az utalványt: az utalvány kibocsátója vagy ettől eltérő más adóalany. Ha ugyanis az utalvány kibocsátója adja át ingyen az utalványt, az semmilyen körülmények között nem jár áfa kötelezettséggel és számla kibocsátási kötelezettséggel (csak számviteli bizonylat kiállításával). Amennyiben azonban a kibocsátótól eltérő adóalany ruház át ingyen utalványt, akkor abban az esetben kell adókötelezettséggel számolnia, ha az utalvány megszerzésével összefüggésben esetlegesen felmerült adó nála levonható volt. Az adó alapja az utalvány adó nélkül számított beszerzési ára.

Nézzük meg ennek kapcsán, hogy változik-e a munkáltató által a dolgozóknak juttatott utalványok áfa megítélése!

Ha azt a tipikus esetet vesszük alapul, amikor a munkáltató ingyen adja oda az egycélú utalványt a dolgozónak, akkor a következőképpen kell a minősítést elvégezni. Mivel a munkáltató nem kibocsátó, potenciálisan felmerülhet az adókötelezettség, ezért el kell végezni a fenti szabály alapján a vizsgálatot.

Először az a kérdés, hogy a munkáltató hogyan szerezte be az utalványt, felmerült-e áfa az utalvány megszerzésekor. Tipikus esetben 2019-től áfásan lehet megvásárolni a már 2019-ben kibocsátott egycélú utalványokat. Ez a munkáltatóra átterhelt áfa azonban az Áfa tv. 120.§ általános levonási szabályai alapján munkáltatónál nem levonható, mert adóalanyiságon kívüli tevékenységhez vásárolja az utalványt, hiszen a magánszemélyek magánszükségleteit fedezi ezzel. Mivel az adó nem levonható, ezért az utalvány dolgozónak történő ingyenes átadásakor nem kell áfa kötelezettséggel számolni és számla/nyugta kibocsátási kötelezettség sem merül fel. Összefoglalva megállapítható, hogy nem történik változás az áfa megítélésben ilyen esetekben.

Az egycélú utalvány bizonylatolása tekintetében a következő mondható el. Az egycélú utalvány értékesítését úgy kell tekinteni, mint az alapul szolgáló termékértékesítést, vagy szolgáltatásnyújtást, így az utalvány értékesítését számla, illetve nyugta kell, hogy kísérje. A számlán az Áfa tv. 169. § f) pontja értelmében szükséges feltüntetni a termék vagy szolgáltatás megnevezését. Amennyiben ismert, hogy az egycélú utalvány milyen típusú termékre vagy szolgáltatásra váltható be, úgy nem csupán azt kell feltüntetni a számlán a termék/szolgáltatás megnevezésénél, hogy utalvány, hanem pl. hogy könyvutalvány, ruhautalvány, stb. Ezen túlmenően amennyiben az utalvány a beazonosíthatósága érdekében rendelkezik egyedi azonosítóval, úgy ezt a számlán szintén célszerű feltüntetni (több utalvány esetében ez lehet például sorszámtartomány megadásával is).

A fentiek értelmében az egycélú utalvány beváltása (azzal történő fizetés) esetében nem mindig történik áfa hatálya alá tartozó ügylet, vagy részben történik áfa hatálya alá tartozó ügylet, így Áfa tv. szerinti bizonylat kibocsátása nem mindig szükséges, vagy nem olyan összegről, amennyit a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő pénzben fizetett, ugyanakkor a számviteli elszámolás szempontjából mégis szükség van a polgári jog szerinti ügyletet tükröző bizonylatra. Ebben az esetben sincs ugyanakkor akadálya annak, hogy az ellenérték utalvánnyal megtérített része is szerepeljen a bizonylaton, mint áfa hatályán kívüli tétel.

A többcélú utalvány ellenérték fejében történő átruházása, átengedése nem minősül termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának, azaz a jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan áfa körön kívüli ügyletként csak valamilyen számviteli, nem adóügyi bizonylattal kísérhető és adókötelezettség sem merül fel. Amikor végül a többcélú utalványt beváltják (felhasználják), akkor merül fel az adókötelezettség a beváltónál, tehát aki a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesíti. A számlát/nyugtát mindig a vevő felé kell kiállítani.

A többcélú utalvány ingyenes átadása soha nem keletkeztet adókötelezettséget.

Amennyiben a többcélú utalványt átruházó adóalany valamilyen azonosítható szolgáltatást, így különösen forgalmazást, illetve vásárlásösztönzést stb. nyújt és ezért külön díjban részesül a kibocsátótól, ez a szolgáltatás természetesen az általános szabályok szerint adóköteles ügylet, amelyet számlázni kell a kibocsátó felé és ez az ügylet adólevonásra is jogosít (Áfa tv. 18/B. § (2) bekezdés). Ez a rendelkezés a többcélú utalványt közvetítőként értékesítő adóalany helyzetét rendezi. Ebből következik, hogy amennyiben a többcélú utalványt átruházó adóalany azonosítja (kimutatja, kiszámlázza) az általa nyújtott forgalmazási, vásárlásösztönzési szolgáltatást (ez nem azonos a többcélú utalvány átengedése miatt kapott ellenértékkel), akkor ezen szolgáltatása az áfa hatálya alá tartozik, mely adóköteles, így levonásra jogosít. Amennyiben az utalvány értékesítője nem azonosít ilyen szolgáltatást, úgy – tekintettel arra, hogy az utalvány értékesítése áfa hatályán kívül esik – az utalvány értékesítéséhez kapcsolódóan felmerült beszerzést terhelő előzetesen felszámított adó tekintetében levonási jog nem illeti meg.

A többcélú utalvány beváltásakor a többcélú utalvány ellenében teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás adóalapja az utalványért fizetett ellenérték, csökkentve az értékesített terméket vagy nyújtott szolgáltatást terhelő adó összegével.  Az utalványért fizetett ellenérték ismeretének hiányában adóalapnak a többcélú utalványon vagy a kapcsolódó dokumentációban feltüntetett pénzbeli értéket kell tekinteni, csökkentve az értékesített terméket vagy nyújtott szolgáltatást terhelő adó összegével. Ez azt jelenti, hogy ha az utalványt felhasználó utóbb a beváltásnál igazolni tudja, hogy 90-t fizetett a 100 névértékű többcélú utalványért, akkor a felhasználás során nem 100, hanem csak 90 az adóalapja, pontosabban a bruttó összege az utalványért kapott szolgáltatásnak, termékértékesítésnek, tehát aki beváltja, ezen összeg alapul vételével kell az adót kiszámlázni és megfizetni. Ha viszont nem ismert, hogy milyen összegért vásárolta az utalványt az, aki azt felhasználja, akkor a 100 bruttó érték alapulvételével kell a beváltáskor a számlát/nyugtát kiállítani és az adót megfizetni.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt.  szervezésében az alábbi konferenciámon találkozhatsz velem személyesen:
2019. április 10. – Az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályok
2019. április 15. – Fuvarozás, szállítmányozás áfája – a 2019-től megváltozott szabályok tükrében
2019. április 17. – Az áfa tervezésének főbb területei, irányai
2019. május 8. – Közösségen belüli, export- és import ügyletek áfa rendszerbeli kezelése

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!