A cégautóra vonatkozó áfa szabályok 2019 – 1. rész

A személygépkocsi fogalma az áfa szabályok alkalmazásában

2019. január 1-jétől jelentősen megváltoztak a bérelt, opciós lízingbe vett személygépkocsira vonatkozó áfa szabályok. Ez alkalmat ad arra, hogy összefoglaljuk a cégautó áfa szabályaival összefüggő tudnivalókat.

1) Cégautó az áfa rendszerében

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (Áfa tv.) nem szerepel a cégautó, mint fogalom, ezért azt kell megnézni, hogy a cégautóként használt jármű személygépkocsinak vagy más járműnek minősül-e az áfa rendszerében. Ezt a kérdést sok esetben nem is olyan könnyű megválaszolni, ugyanis nem a forgalmi engedélyben szereplő bejegyzés, és nem is használat módja számít, hanem a Kereskedelmi vámtarifaszám (vtsz.) szerinti meghatározás.

Azért nagyon fontos tisztában lennünk azzal, hogy a cégautóként használt jármű személygépkocsinak minősül-e az áfa rendszerében, mert – mint ahogy a későbbiekben részletesen áttekintjük -, a személygépkocsihoz többféle levonási tilalom kapcsolódik. Egyrészt nem vonható le a személygépkocsi beszerzésével összefüggésben felmerült áfa, csak akkor, ha a beszerzés továbbértékesítési vagy teljes egészében vagy túlnyomórészt bérbeadási céllal történik. Nem vonható le továbbá a személygépkocsiba tankolt bármilyen üzemanyag áfa tartalma. A személygépkocsi fenntartási, üzemeltetési költségeihez kapcsolódó és a 2019-től a személygépkocsi bérleti díjjal összefüggésben újonnan bevezetett 50%-os diktált levonási hányados szabályt is csak személygépkocsi esetében lehet alkalmazni.

2) A személygépkocsi fogalma az áfa szabályok alkalmazásában

A személygépkocsit a vtsz. alapján határozza meg az Áfa tv, a fogalom a 8703-as vtsz. szám alá tartozó járműveket öleli fel. A 8703-as vtsz. szám alá az alábbiak tartoznak: „Gépkocsi és más gépjármű, elsősorban személyszállításra tervezett (a 8702 vtsz. alá tartozó kivételével), beleértve a kombi típusú gépkocsit és a versenyautót is.” Nem meghatározó tehát a forgalmi engedélyben szereplő bejegyzés, hanem a vámtarifába történő besorolás a mérvadó. A minősítést 2019. június 30-áig a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31-én érvényes besorolási rendje, 2019. július 1-jétől a 2018. január 1-jén érvényes besorolási rendje szerint kell elvégezni.

Az általános forgalmi adóval kapcsolatos szabályok alkalmazása szempontjából tehát kizárólag a Kereskedelmi Vámtarifa besorolása az irányadó, vagyis nincs jelentősége annak, hogy a közlekedési hatóság a forgalmi engedélyben milyen minősítést tüntet fel a gépjármű besorolására. A gépjárművek áruosztályozása során hangsúlyozni kell, hogy a vámtarifaszám megállapítása mindig adott konkrét gépjárműre vonatkozóan történik, annak kialakításától, pillanatnyi állapotától függően.

Személygépkocsinak minősülnek a következő járművek:

  • A könnyű háromkerekű járművek, amelyeket motorkerékpár motorral és kerekekkel szereltek fel, mechanikus szerkezete megfelel a hagyományos gépkocsi jellemzőinek, azaz gépkocsi típusú kormányrendszerrel, hátramenettel és differenciálművel láttak el.
  • Az elsősorban személyszállításra tervezett gépkocsik és gépjárművek, függetlenül azok motortípusától (belső égésű motor, elektromos, gázturbina stb.), a kétéltű személyszállító gépjárművek.
  • A különleges szállítójárművek, mint mentőautó, halottaskocsi, rabszállító kocsik.
  • Az önjáró lakókocsi.
  • A sportkocsi, a versenyautók, a golfautók és hasonló járművek.
  • A kombi típusú gépkocsik (bármilyen motortípussal), amelyekben maximum kilenc ülőhely van (a vezetőt is beleértve) és amelynek a belső része szerkezeti változtatás nélkül használható személyek és áruk szállítására.
  • A vonatkozó vámtarifa-magyarázat szerint a maximum 9 ülőhelyes kombi típusú gépkocsi, önjáró lakókocsik, sportkocsik mellett személygépkocsinak minősülnek a kettős funkciójú (személy- és teherszállításra szolgáló) járművek is, ha az elsődleges funkció a személyszállítás. Akkor tekintendő elsősorban személyszállításra alkalmas járműnek – így személygépkocsinak – az adott gépjármű, ha
  • a vezetőülés mögött bármilyen (kivehető, lehajtható, rögzített) ülés van;
  • vannak oldalablakai;
  • van oldalajtaja vagy hátsó ajtaja és a belső tér személygépkocsinak megfelelően van kialakítva.

Nem személygépkocsik – mivel nem a vtsz. 8703. termékcsoportba tartoznak – az alábbi járművek:

  • A 8702 Közforgalmú személyszállító gépjárművek csoportjába tartoznak azok a gépjárművek, amelyeket tíz vagy annál több személy (vezetőt is beleértve) szállítására terveztek.
  • A 8704 Áruszállító gépjármű áruosztályba tartozik mindenfajta áruszállító kocsi, beleértve az olyan furgon jellegű járművet is, amelyben a vezetőfülkét gyárilag elválasztották a rakodótértől. A zárt rakodótér lehet hátsó, vagy oldalajtó nyitású, oldalán vagy hátsó részén ablakokkal felszerelt is, de nincs benne gyárilag kialakított ülésrögzítési lehetőség.
  • A 8713 Rokkantkocsi áruosztályba tartoznak a speciálisan rokkantak szállítására tervezett járművek, de a 8703 áruosztályba tartoznak a rokkantak használatára egyszerűen átalakított (pl. kézi kuplunggal, gázpedálemeltyűvel stb. felszerelt) gépkocsik.

Általánosságban elmondható, hogy egyes gépjárműveknek a 8704 vtsz. alá, azaz nem személygépkocsivá történő osztályozását olyan jellemzők alapján lehet elvégezni, amelyek arra utalnak, hogy a járműveket elsősorban áruszállításra és nem személyek szállítására tervezték. Ezek a jellemzők különösen az olyan gépjárművek osztályozásánál fontosak, melyek bruttó tömege az 5 tonnát nem haladja meg és általában áruszállításra használt elkülönített zárt hátsó rakodótere vagy hátsó platója van. A rakomány be-, illetve kirakását elősegítő, a rakodótér oldalfalain vagy hátulján elhelyezett ablak nélküli, esetleg ablakos toló, oldalra vagy felfelé nyíló ajtóval lehetnek a gépjárművek felszerelve. Egyes ide tartozó típusok esetében a zárt raktérben lehet biztonsági öv, övrögzítési pont vagy utaskényelmi berendezés nélküli ülőpad, de ennek teljesen felhajthatónak vagy összecsukhatónak kell lennie annak érdekében, hogy a teljes rakteret áruszállításra lehessen használni. Az áruszállításra szolgáló járművekre jellemző még az igényes belső kivitel és felszereltség hiánya a járműnek az utasok szállítására szolgáló területtel összefüggő raktérben (nincs szőnyegpadló, szellőzés, belső világítás, hamutartók stb.). A vezető és az elülső utasok számára szolgáló terület, valamint a hátsó térség között állandó fal vagy elválasztó elem van kialakítva.

Arra a járműre, ami az áfában személygépkocsi, az összes személygépkocsira vonatkozó szabály alkalmazandó, tehát a személygépkocsi, mint termék beszerzésével összefüggő levonási tiltás, levonási tiltás az abba tankolt bármilyen üzemanyagra, továbbá az 50%-os diktált levonási tiltás a személygépkocsi fenntartási, üzemeltetési költségre és a személygépkocsi bérleti díjra. Ha azonban az adott cégautó az Áfa tv. alkalmazásában nem minősül személygépkocsinak, akkor annak beszerzési áfa tartalmát és az abba tankolt gázolaj áfa tartalmát az általános szabályok szerint – adóköteles üzleti használat esetén – le lehet vonni. Azonban az üzemeltetési, fenntartási költségek és a személygépkocsi költségek tekintetében csak tételes nyilvántartás alapján lehet levonni az adóköteles üzleti használatra eső részt, a diktált levonási hányad nem alkalmazható.

3) Tehergépkocsi átalakítása személygépkocsivá

A vámtarifa magyarázat szerint minden, az eredeti gyári rakodótérben elvégzett módosítás, átalakítás (szállítható személyek számának megnövelése, üléssor(ok), biztonsági öv(ek) utólagos beépítése, az utasok védelmét szolgáló gyári térelválasztó elem eltávolítása) esetén a gépjármű azonnal elveszti a haszongépjárműként történő besorolását. Ebben az esetben személyszállító gépjárműnek tekintendő és a 8703 vtsz. alá osztályozandó, tehát személygépkocsinak minősül.

Ha a tehergépkocsit adólevonásra személygépkocsivá (vtsz. 8703 termék) alakítanak át, egyösszegű áfa fizetési kötelezettség keletkezik az Áfa tv. 11. § (2) bekezdés b) pontja szerint. (Szintén ellenérték fejében teljesített, azaz adóköteles termékértékesítés e törvény szerint: ha az adóalany a vállalkozásában kitermelt, előállított, összeállított, átalakított, megmunkált, illetőleg vállalkozásához vásárolt vagy importált termék felhasználása gazdasági tevékenységének folytatásához, feltéve, hogy ha a terméket ilyen állapotában másik adóalanytól szerezte volna be, adólevonási jog nem illetné meg. Az adó alapja a személygépkocsi teljesítéskori beszerzési ára, azaz az átalakításkori piaci ára (Áfa tv. 68.§)

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt.  szervezésében az alábbi konferenciámon találkozhatsz velem személyesen:
2019. április 10. – Az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályok
2019. április 15. – Fuvarozás, szállítmányozás áfája – a 2019-től megváltozott szabályok tükrében
2019. április 17. – Az áfa tervezésének főbb területei, irányai
2019. május 8. – Közösségen belüli, export- és import ügyletek áfa rendszerbeli kezelése

 

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!